Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-38

Az országgyűlés felsőházának 38. ülése házi tag úr, hogy nem a fizetés, hanem az egyéni érték a nagyobb jelentőségű egy ilyen tisztség ellátásánál. Ezzel tisztában vagyunk mindannyian. Kérdem azonban, vájjon hatékonyan szolgálja-e ennek az állásnak a tekintélyét egy oly törvényjavaslat, mely anyagi részében úgy értékeli, mint ahogyan bátor voltam ezt előadni. Azt hiszem, hogy ez igenis árt ezen állás tekintélyének. Előttem szólott t. tagtársam felszólalása . tehát semmit sem változtatott felfogásomon. Még csak egy korrektívumra kell rátérnem. Előttem szólott felsőházi tagtársam ugyanis azt mondotta, hogy a főpolgármester 1926-tól a III. fizetési osztályban van. Ez tévedés. A főpolgármester 1924-től 1932-ig a III. fizetési osztálynak megfelelő javadalmazást élvezett. Ez nem lehet vitás. Én tehát változatlanul fenntartom javaslatomat és kérem annak elfogadását. Elnök: A vitát bezárom, a belügyminiszter úr ő nagyméltóságát illeti a szó. vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Az 5. §-t kérem abban a formában fenntartani, ahogyan azt a képviselőház elfogadta. Indokaim erre a követke zők. Amint már általánosságban kifejtettem, ez a törvényjavaslat újat statuálni nem is akar. Miről van itt az 5. §-ban szó? A büdzsében évről-évre be volt állítva teljesen ebben a formában a főpolgármester fizetése. Ezt most, hogy úgy mondjam, törvényesítjük, fixírozzuk. A főpolgármester fizetésénél vélemé nyem szerint nem lehet hasonlatokra hivatkozni, mert ugyanannyi hasonlatra lehet hivatkozni ellenkező értelemben is. A polgármesterrel, aki az autonómia első tisztviselője, a főpolgármester állását, amely politikai állás, összehasonlítani nem lehet. A miniszternek is kevesebb fizetése van, mint a polgármesternek. A főpolgármester reprezentálni köteles a fővárost és hivatása, hogy a fővárost méltóan reprezentálja. De ezt az 5. § lehetővé teszi, mert a főpolgármesternek megadja a lehetőséget arra, hogy szükségletének megfelelően, ha kell változó, ha kell növekvő reprezentációs költséget kapjon. -Minthogy azonban politikai állásról van szó, az a véleményem, hogy itt éppen a reprezentációs költségen kell á hangsúlynak lenni és kevésbbé kell a fixfizetést, a nyugdíjat számításba venni, mert hiszen egészen röjvid ideig tartó állásról is lehet szó. Ennek következtében ezt a már meglevő helyzetet, hogy úgy mondjam, törvényesíti az 5. §. A törvényhozásnak mindig módjában lesz ezen változtatni. Nagyon sok; felszólalás hangzott el a bizottságokban és a képviselőházban is, amelyek ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban generálisan és elvileg akarták a fővárosi törvényt megváltoztatni. Amint említettem, ennek a törvényjavaslatnak nem era. a célja. Felmerült itt a tanács kérdése, felmerült ez a kérdés és sok mindenféle más kérdés. Ezek kérdések, amelyekről lehet beszélni, de nem valók ennek a törvényjavaslatnak a keretébe, amely — ahogy kifejeztem magamat — csupán egy kisigényű törvényjavaslat, kis konkrétumok rendezésére. Ezek alapján kérem a t. Felsőházat, hogy az 5. §-t változatlanul elfogadni méltóztassék. (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Elnök; Kíván még valaki a szakaszhoz hozzászólni? (Nem?) 1937. évi január hó 28-án, csütörtökön. 43 Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Tisztelt Felsőház! Az 5. §-nál a közigazgatási bizottság javasolja, hogy a »törvényjavaslat- 5. §-a töröltessék s ily módon érvényéén maradjon az 1930 : XVIII. te. 9. §-ának 1. pontja.« Miután a közigazgatási hizottságnak ez. a javaslata a törvényjavaslatnak a képviselőház által ^elfogadott szövegével ellentétes, a képviselőház által elfogadott szöveget szénibe fogom állítani a közigazgatási bizottság javaslatával. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az 5. yt a képviselőház által elfogadott szövegben elfogadni, szemben a közigazgatási bizottság által javasolt módosító indítvánnyal? {Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a törvényjavaslat 5. §-át a képviselőház által elfogadott szövegben fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) fTötblbség. Kimondom, a határozatot, hogy a Felsőház a tÖrvényj&vasiLat 5. §-át ia képviselőház álltai elfogadott szörveiglben változatlanul elfogadta. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvasm a 6—11. §-ak sorszámait. — A felsőház a szakaszokat hozzászólás nélkül elfogadja.) Elnök: Ekként a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott végszerkezetben, igen vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kiimondoim. .a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Napiirend szerint következik az igazságügyi bizottság jelentés© alapján »az ügyvédi rendtartásról« szóló törvényjavaslat tárgyalása. A házszabályok 92. §-ának 3. bekezdésére való hivatkozással bejelentem, hogy a törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az igaz ságügyminiszter úr miniszteri megbizottakul Horváth Dániel miniszteri osztályfőnököt és Zéhery Lajos iminiisateiri' tanácsost jelölte meg. akik a törvényjavaslat tárgyalásán ennekfolytán részt vehetnek. Tudomásul szolgál. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy az igazságügyi bizottság a törvényjavaslat előadásával Finkey Ferenc ő nagyméltóságát bízta meg. Finkey Ferenc ő nagyméltóságát illeti a szó. Finkey Ferenc előadó:. Nagyméltóságú Elnök Űr! Méltóságos Felsőház! A képviselőház által elfogadott és a felsőház igazságüffvi^ bizottsága által elfogadásra ajánlott törvényjavaslat a magyar intelligenciának egyik legértékesebb, a közéletben leggyakrabban szereplő csoportjának, az, ügyvédi karnak a jogviszonyait kívánja újonnan szabályozni. Az ügyvédek közismerten a társadalom legkülönbözőbb rétegeihez tartozó embereknek ügyesbajos dolgaikban, úgynevezett perenkívüli ügyeikben jogi tanácsadói, segítőtársai, polgári pereikben jogi meghatalmazottjai és képviselői, bűnügyeikben pedig védői, általában az igazságszolgáltatásnak a bíróság és_ az 11* .