Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-37

30 Az országgyűlés felsőházának 37. ül megmenteni s azqk értékes szaktudását és tapasztalatait a köz javára gyümölcsöztetni. De nemcsak anyagi támogatást jelentene ez a megoldás a gazdatisztek részére, hanem egyúttal nagy erkölcsi erőforrást is, különösen akkor, ha a köz érdekében kifejtett legértékesebb munkaeljesítmények erkölcsi vagy anyagi serkentői, kiülöm jutalmazásiban részesülnének, hasonlóan, mint ahogy Olaszországban a búzacsatában résztvevő gazdák munkateljesítményei ma is részesülnek., Ilyenmódon egy nagy nemzeti munkaközösség keretében lehetne harmonikus együttműködésre tömöríteni összes szakembereinket és felébresztve a nemes versenyre amúgy is meglévő hajlamosságát fajtánknak, a termelés terén is olyan kimagasló eredményeket lehetne elérni, mint már elértünk sok esetben más téren, legutóbb pedig a berlini olympiászon. Szakembereinknek a gazdatanáesadásba való nagyobb számban történő bekapcsolása a szaktudás újabb megbecsülését jelentené és a gazdatiszteket már aktív szolgálati idejük alatt is arra késztetné, hogy résztvegyenek a gazdatársadalom talpraállítását és megsegítését célzó állami és társadalmi akcióban, abban a tudatban, hogy érdemeket szerezve és rátermettségüket a gazdatanácsadás terén beigazolva,, állásvesztés vagy nyugdíjazás esetén bekapcsolódhatnak az, országosan kiépítendő gazdatanácsadói szervezet munkakörébe. Mélyen t. Felsőház! A gazdatisztek erkölcsi helyzetének megjavítására egy másik lehetőség is kínálkozik, amelynek megalapítása egyúttal megkönnyítené a röviden vázolt gazdatanáesadás megszervezését és a telepítési akció sikeres végrehajtását is. Már a telepítési törvényjavaslat tárgyalásánál többen szorgalmazták a telepesek munkáját állandó irányító telepfelügyelői állások szervezését és mintagazdaságnak berendezett kisebb középbirtokok létesítését. Különösen a telepítési célra igénybevett birtokok majorjai körül létesíthetők, — az épülettőke gazdaságos felhasználásával —, kevés költséggel, ilyen középbirtokok, amelyeket arra érdemes állásnélküli gazdatiszteknek bérbeadva s őket egyúttal a gazdatanácsadási teendőkkel is megbízva, nemcsak a gazdatiszti kar anyagi helyzetén lehetne javítani,- hanem a gazdtársadalom javára is értékesíteni lehetne a sok évtizedes tapasztalatot és alapos gyakorlati tudást, amely kihasználatlanul elveszne akkor, ha megfelelő vidéki elhelyezés hiányában a gazdatisztek városokban volnának kénytelenek megtelepedni. Kívánatos volna ezért, ha a telepítési akcióval kapcsolatban kisebb középbirtokok, illetőleg bérletek egész rendszere épülne ki, amelynek berendezését szakemberekre bízva, a bőven rendelkezésünkre álló szellemi erők felhasználásával olyan gazdaságosan és mintaszerűen lehetne azokat berendezni, hogy ezek a kisbirtokok nemcsak menedéket nyújthatnának az egyébként a városi proletariátust növelő állásnélküli gazdatiszteknek, hanem vidéki kultúrközpontokká is válhatnának. Kívánatos volna ilyen mintabirtokok létesítése már azért is, mert semmi sem olyan alkalmas a kisgazdatársadalom bizalmának elnyerésére, mint a jó példaadás, illetve szemléltető és a kisgazdák által is ellenőrizhető termelési eredmények felmutatása. A köz érdekében áll tehát kisebb középbirtokok és bérletek létesítését es e 1936. évi december 18-án, pénteken. állami akciók keretében előmozdítani. Szerény véleményem szerint felhasználható volna erre a célra a törvényjavaslat 35. Vában előírt tartalékalapok egyrésze is. A javaslat bizottsági tárgyalásánál az egyik felszólalt felsőházi tag úr, azt hiszem, Kolossváry felsőházi tag úr ő méltósága, kifejezésre juttatta azt a kívánságot, hogy célszerű volna ezeknek az alapoknak értékállandóságát biztosítani. Szerény véleményem szerint a gazdatisztek tartalékalapját jobban nem is lehetne biztosítani, mint azon — legalább részben — birtokokat vásárolni, amelyek így elhelyezkedési lehetőséget nyújtanának állásnélküli gazdatisztek részére, és amelyek értékét a gazdatisztek tudása konzerválni, esetleg fokozni is tudja gyümölcsösök létesítésével, vagy más kultúrtevékenység útján. Megkönnyíti majd ennek a feladatnak megoldását a miniszterelnök úr ő excellentiájának bemutatkozó beszédében említett nemzeti alap létesítése, amelynek rendeltetése az állásnélküli diplomások önálló, főleg pedig gyakorlati pályákon való elhelyezkedésének megkönnyítése kisebb kölcsönök nyújtása által. A nemzeti alapból juttatott kölcsönök le hetővé tennék középbérletek vállalását azoknak az okleveles gazdáknak is, akik elegendő forgótőkével nem rendelkeznek, akiknek tu dása és munkakedve azonban garanciát nyújt a kölcsönkapott összegek leggazdaságosabb kihasználására. Agrárországban a gyakorlati pályákon való elhelyezkedés megkönnyítését célzó nemzeti alap felhasználásával nem is képzelhető el ideálisabb megoldás, mint önálló, líj értékeket termelő olyan gazdaegzisztenciák létesítése, amelyek nemcsak új megélhetési lehetőséget jelentenek, hanem — széles körben érvényre juttatva a szaktudást, — alkalmasak a vidéki gazdasági és kulturális viszonyok megjavítására is. Ha egyebet nem tennénk, mint a telepítesd akció és nemzeti alap nyújtotta lehetőségek célirányos fejlesztésével kisebb kúriákat létetesítenénk a falvakban és ezáltal megköneyítenők orvosok, állatorvosok, technikuisok, főleg pedig okleveels gazdák és mezőgazdák elhelyezkedését a vidéken, úgy már ezáltal is sokat tennénk az állásnélküli diplomások elhelyezkedésének megkönnyítésére és a vidéki kultúra érdekében. Három lehetőség van tehát arra, hogy a gazdatisztek helyzeten — a tárgyalt törvényjavaslaton kívül — segítsünk. Mind a hárota lehetőség beilleszthető a kotrniány programjába s ezért mély tisztelettel kérem a miniszterelnök úr Ő excellen cl áj át, hogy a gazdaitanácsadói szervezet megfelelő kiépítése, kisebb köaépibérletek létesítése és a nemzeti alapból kölcsönök juttatása útján a gazdatisztig karon továbbmemőleg is segíteni kegyeskedjék. A gazdasági főiskolák nevében pedig arra kérem ő excellenciáját, hogy akkor, amikor rendeletileg fogja szabályozni azokat a feltételeket, amelyektől függően a biztosított öregségi nyugdíjat e javaslat 12. §-a szerint, már a 60. életév betöltésétől kezdődőleg igényelheti a gazdatiszt, az okleveles gazdatisztek javára méltóztassék figyelemhevenni azt a körülményt, hogy az 1912 : LXV. te. 11. §-ában foglalt rendelkezések szerint a polgári időszálmítástól eltérőlieg kell számítani azok szolgálati idejét, akik az egyetemen, vagy főiskolán