Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-37

Az országgyűlés felsőházának 37. ülést Napirend szerint következik az igazságügyi és külügyi bizottságok együttes jelentése alapján »a kiadatás és a bírósági bűnügyi jogsegély tárgyában Budapesten, 1936. évi április hó 24-én kelt magyar-lengyel egyezmény becikkelyezéséről« szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a bizottsági jelentést). Elnök: Kíván valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Kíván az igazsgügyminiszter úr ő nagyméltósága szólni? (Lázár Andor igazságügy miniszter: Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést

} méltóztatnak-e »a kiadatás és a bírósági bűnügyi jogsegély tárgyában Budapesten, 1936. évi április hó 24-én kelt magyar-lengyel egyezmény becikkelyezéséről« szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tár- ' gyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a szokásos módon először a törvényjavaslat címét s azután szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (felovassa a törvényjavaslat címét és az 1—2. §-ok sorszámát. A szakaszokat a Ház hozzászólás nélkül elfogadja). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részleteiben is letárgy altatván,, kérdem

1 a t. Felsőházat, elfQgadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott végszerkezetben, igen vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot a képviiselőihá'z szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a földmívelésügyi és pénzügyi 'bizottságok együttes jelentése alapján a gazdatisztek öregségi, rokkantsági és íhaűiáleseti kötelező biztosításáról szóló törvényjavaslat tárgytalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését feiolvaisini szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a bizottságok együttes jelentését). Elnök: Szólásra következük Liptay László ő méltósága. Liptay László: Nagyméltóságú Elnök úr! Mélyen t. Felsőház! Az lelőttünk fekvő törvényjavaslat indokolásának első részében olyan világosan fejti ki ia földmívelésügyi miniszter úr, hogy miért volt szükség ennek a törvényjavasiatoiak ia benyújtására, hogy én ahhoz legfeljebb csak az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igen t. elnökének, gróf Somssitíh László ő nagymiéltóságániak ia bizottsági ülést befejező szavait fűzöm hozzá, hogy tudniillik szégyenkezve kell megállapítani, hogy ezt a törvényt mem már 25 évvel ezelőtt alkották meg. Tiszteletteljes elismerésem a földmívelésügyi miniszter úrnak ezért a megértő, körültekintő javaslatáért, /amely számol a gazdasági élet lehetőségeivel és számol azzal, amit a biz- ' FELSŐHÁZI NAPLÓ. II. 1936. évi december 18-án, pénteken. 27 tosítás-teohnika ezen a téren megenged. Mégis méltóztassék megengedni, hogy egy pár észrevételt tehessek és szíves türelmüket rövid időre igénybe vehessem. (Halljuk! Halljuk!) A javaslat megadja fa lehetőségét annak, hogy a már korábban esedékes biztosítási járulékokat közös megegyezéssel át lehessen formálni a benyújtott törvény javaslat erre vonatkozó rendelkezései szerint. Módot nyújt arra, hogy akinek megvan az anyagi lehetősége, felülbiztosításban vehessen részt. A biztosítást sem átruházni, sem eladni nem lehet. A várakozási időbe, tekintet nélkül arra, hogy egymást megszakítással követik, vagy nem számítanak mindazok a félévek, amikor a kötelező biztosítás fennállt, vagyis az illető állásban volt és azok a félévek, amikor önként biztosított. Mélységes szociális érzékre vall a gyermekáldás respektálása és a külön gondoskodás a gyermekek neveléséről. Ha ehhez még hozzá, veszeui azt, amit a miniszter úr megígért * hogy a végrehajtási utasításban arra fog törekedni, hogy a rezsiköltség a legminimálisabb legyen és hogy ha ia várakozási időn belül elhalálozás, vagy rokkantság fordul elő, akkor is meglesz a segítségnek a módja, akkor azt hiszem, hogy egy pontot kivéve, ennek a javaslatnak minden pontját érintettem. Azzal a nagy munkával szemben, amelyet a javaslatot megelőző biztosítás-technikai számítások és statisztika összeállítások r jelentettek, igazán csak tizedrangú jelentőségű az, amit meg akarok említeni és ezt csak azért említem meg, hogy ne teljék teljes öröme bennem a kodifikáló uraknak. Szerény megjegyzésem csak az, hogy egy pár mondatot egyszerűbben is meg lehetett volna szerkeszteni, mert példának okáért ez a mondat, (olvassa): »A várományfedezeti rendszernél a biztosítási intézmény pénzügyi biztosítás technikai megalapozásakor a pénzügyi egyensúlyhoz elégséges díjmegállapításnál a kezdetben és a jövőben belépő biztosítottak után az intézmény kezdetétől évtizedek múlva beálló biztosítási kötelezettségek és esedékes befizetések értékelése képezi a biztosítás-technikai számítások alapját.« Ha ez csak az én falusi eszemnek komplikált, akkor bocsánatot kérek. (Felkiáltások a középen: Senki sem érti! Ügy van! Úgy van!) Amikor a javaslat meghatározza, hogy ki tekintendő gazdatisztnek és kit kell biztosítani, akkor a gazdatiszt és a birtokos közti jogviszonyt szabályozó 1900 : XXVII. te. 1. §-ban foglaltakat tekinti mérvadóknak. Ez a törvény a következőképpen határozza meg azt, hogy ki tekintendő gazdatisztnek: »Gazdatiszt az, aki másnak gazdaságában a gazdasági igazgatás, kezelés, vagy ellenőrzés rendszerinti tennivalóinak fizetésért való ellátására szerződik.« Részben ennél a pontnál felmerült véle- ' ménybeli különbségek késztettek engem arra, hogy ma felszólaljak. Kijelentvén, hogy tisztelettel viseltetem a velem ellentétes nézetet vallókkal szemben, csak azt kérem, hogy az, amit elmondok, úgy tekintsék, mint tisztán a közérdek sugallta meggyőződésem. Most pedig beszéljenek egy kicsit a számok. Az 500-tól 1000 holdig terjedő birtokok nagysága körülbelül 1,300.000 katasztrális hoki. Az 1000 holdnál nagyobb birtokok nagysága körülbelül szintén ugyanennyi. Ezen a több, mint két és fél millió katasztrális holdnyi 8