Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-48

364 Az országgyűlés felsőházának 48. ülése 1937. évi jtllius hó 9-én, pénteken. fogadott végszerkezetben, igen, vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben esyértelműleg változatlanul elfogadta, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Amikor a t. Felsőház egyértelműleg hozott határozattal fogadta el ezt a törvényjavaslatot, úgy érzem, mulasztást követnék el, ha meg nem emlékeznék ennek a nemzet jelene és jövője szempontjából oly fontos közjogi javaslatnak tárgyalása alatt a t. Felsőház minden tagja részéről tanúsított méltó magatartásról. (Éljenzés.) Napirend szerint következik a földmivelésügyi és pénzügyi bizottság együttes jelentése alapján »az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről« szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. Szontagh Jenő jegyző (felolvassa a bizottságok együttes jelentését). Elnök: Szólásra következik Vásáry József őméltósága! Vásáry József: Nagyméltóságú Elnök Űr! Méltóságos Felsőház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot — előre kijelentem — örömmel üdvözlöm és úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadom. Elfogadom pedig azzal a meggyőződéssel és azzal az erős hittel, hogy a majd ennek a kerettörvénynek keretében véghezvitt munkálatok — mert hiszen ez egy kerettörvény lesz — egy nagy lépéssel visznek bennünket előre a felé a nagy igazság felé, amely az idők forgatagában nagyon sokszor, sajnos, csak papíron levő igazság maradt és nem lett úgy átvíve az életbe, mint ahogyan remélem, most már át fog menni, hogy Magyarországon — nemcsak Nagy-Magyarországon, hanem Csonka-Magyarországon is — minden gazdasági, népi életnek az egyedüli és legbiztosabb fundamentuma az áldott magyar anyaföld. (Az elnöki széket báró Radvánszky Albert foglalja el.) Sajnos, idáig ez az igazság nem nyert olyan erős alátámasztást és mi agráriusok nagyon sokszor voltunk kitéve annak a meggyanúsításnak, hogy amikor mi a magyar föld nagyobb megbecsülését, a magyar föld népének jobb megélhetését kívánjuk, talán egyoldalú osztály jólétet kíivánunk. Most már be lesz igazolva, hogy ez nem így van & hogy az öntözési törvény keretében véghezviendő munkálatok, — ha azokkal az eredményekkel járnak, amelyekkel remélem járni fognak — a nemzet egyeteme érdekében történnek. De már most kérem a kormányzatot, hogy a kezdet esetleges sikertelenségei ne kedvetlenítsenek el senkit. mert ez az út, amelyen elindul a magyar kormányzat, ismert és járt út, bár nekünk nincsenek még meg azok az alapismereteink, ame

i lyekkel rendelkeznünk kellene. Hiszen ne méltóztassék elfelejteni, hogy az öntözés az intenzív gazdasági kultúra legmagasabb fokát jelenti, tehát hogy jól öntözhessünk, hogy sikeres legyen ez a munkálat, hogy ez a nagy befektetés meghozza a maga gyümölcsét és . hogy a földben és a föld népében rejlő szinte kiaknázhatatlan erőt a nemzet szolgálatába állíthassuk, az öntözéses gazdálkodást meg kellett volna előznie egy rendkívül intenzív gazdálkodásnak, egy rendkívül fejlett földmívelési lehetőségek legmagasabb fokán álló mezőgazdasági kultúrának. Ez még nem következett be és ha a kormány az elmúlt időket gyorsan akarja pótolni és felülről igyekszik ezt a magas kultúrát megvalósítani, bízom benne, hogy a nehézségek csak kezdetben fognak mutatkozni és a magyar népnek nehéz helyzetben annyiszor kitűnt kiválósága átvezet a nehézségeken,; hiszen népünk gyorsan, szinte márólholnapra sajátít el olyan tudományokat és tesz szert olyan gyakorlatra, amelyre más nemzeteknél előzményekre, s hosszú időre van szükség. Elég csak arra hivatkoznom, hogy az elmúlt véres világháborúban néhány heti kiképzés után öregebb emberek micsoda kitűnő katonákká váltak. A szükség vitt© rá a magyar nemzetet a háborúban erre s ugyanez a szükség áll fenn a gazdasági háborúban ma is, amikor a nemzet jövőjének, boldogulásának nagy alapjait akarjuk lerakni a magyar föld felemelése érdekében. Mondom, hogy a kezdeti sikertelenségek ne kedvetlenítsék el sem a kormányzatot, sem a föld népét, sem semmiféle más faktort, mert igenis, el kell jönnie annak a helyzetnek, hogy a magyar nemzetnek, a magyar föld művelésében is elsőnek kell lennie és példát kell szolgáltatnia a világnak. Ha tudunk a művészetben, a tudományban kiválóságokat teremteni, miért ne tudnánk megmutatni a világ népének, hogy kiváló magyar földdel, kiváló magyar munkással megvan a lehetőségünk, hogy ne hátul menjünk a termelés során, hanem elül, a legelsők között leszünk. Mélyen tisztelt Felsőház! Egy nagyon szomorú statisztikát vagyok kénytelen bemutatni, nem azért, mintha gyengíteni akarnám az elkövetkezendő munka sikerébe vetett hitünket, hanem megerősítéséül annak, hogy ha lent vagyunk is, hozzáértő munkával s kiváló vezetéssel fel lehet gyorsan emelkednünk. Méltó ztassanaik csak egy pillanatra megnézni, hogyan is áll a helyzet. Magyarország foldj 3 kiváló a mezőgazdasági termelés szempontjából _ a magyar földmívelő népnek az intelligenciája megvan, amit lehet látni akárhányiszor, ha valaki szeretettel foglalkozik a magyar föld népével. Mégis mit látunk % Európának fontosaibb államai között, — felsorolva Ausztriát, Belgiumot, Bulgáriát, Csehszlovákiát, Dániát, Franciaországot, Jugoszláviát, Magyarországot, Németországot és Svájcot — amelyeknek mind jelentős mezőgazdasági termelésűik van, a rendelkezésire álló 1930/1932. évi statisztika adatai szerint Magyarországot mindössze csak Bulgária és Jugoszlávia követi ^tertmésered^menyben. Vagyis míg a búzatermelésre kevésbé alkalmas klímájú Ausztriában ebben az időben h iktáronkint 15'5 mázsa búza termett, addig Magyarországon ugyanezen idő alatt 12*3 mázsa volt a termés. Ugyamiakkoir pedig, ha a maximumot nézzük, azt látjuk, hogy Belgium termése 24'3 métermázsa és Dánia még ezt is megelőzi 27*6 métermázsás termésével. Ugyanest látjuk a burgonyánál is: Magyarország termése u. i. 56'9 métermázsa a maximális 214 métermázisás termést produkáló Belgiummal szemben. Mélyen t. Felsőház! Ezeknek az eredményeknek kell ösztönözni bennünket aura, hogy ha ezekben az államokbna el lehet» érni nagyon kevéssé kedvezőbb (körülmények között ezeket