Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-37

24 Az országgyűlés felsőházának 37. ül figyeltesse meg-, vizsgáltassa meg és ebben az új törvényjavaslatban, amelyet lesz. szerencsénk tárgyalni, gondoskodjanak a hiányok pótlásáról. A tanyai kézbesítésnél az az egyéni nézetem» hogy a ítégi rendszert, a lov'aspostások alkalmazását vissza kell állítani. Ezek a lovaspostások a napi postát, # idézéseket postagyüjtő zsákokba szétosztva adják le a határ különböző részein s ezekről a postagyüjtő állomásokról és postaügynöfcségeikről mielőbb továbbítsák, hogy minden tanyai kiselmiber az ő niapi postáját, ha nem is naponkint, de legalább másodnaponkint megkaphassa. Ennek megoldása a tanyavilág szempontjából igen indokolt. Természetesen elsősorban tanyái postagyüjtő állomásokat és ügynökségeiket kell létesíteni. A postaügynökségek felállítását annál is inkább szorgalmazóiunk kell, mert azokból vajmi kevés működik az ország különféle részein. Csak azt kell megemlítenem, hogy míg van az országnak egy igen fejlődött várlmegyéje, Csongrád vármegye, amely az Alföld legnagyobb tanyavilágát öleli magába, ahol már évtizedek óta meg vannak: szervezve a telefon- és a postehálózatnaki különféle ügynökségei, addig az ország többi részén szétszórtain ezek a postaügynökségek és postagyüjtő állomások ima 'Síneseinek meg, és ha vannak is, nem úgy működnek, mint ahogy műikiödnliök kellene. Mélyen t. Felsőház! Legyen szabad rámutatnom a tanyai viliágban szétszórtan megszervezett poistaügymökségekre és postagyüjtő állomásokra. A postagyüjtő állomások vezetői vagy tanyai tanítóik, vagy a gazdasági körök elnökei. Ez utóbbiak terlmészeteisen kevéshfbé vállalják eat a feladatot. Ezért a munkáért a gyüjtőállomások vezetői csak igen csekély díjazást kapnak, 20 pengőt tesz ki körülbelül havonta az az összeg, amelyért .nekik el kell látniuk, illetőleg le kell íbonyolítaniok a tanyavilág postagyüjtési munkáját. Természetesen •ez a 20 pengő kevés ennék

1 a munkának az ellátásáért, s így áll elő az a helyzet, hogy gyakran még a legközelebbi szomszéd sem tud arról, hogy a szomszédságban postaügynökség, vagy postagyüjtő állomás van és így tulajdonképpen sokszor kárbavész az a tiszteletdíj, amelyet ezért a munkáért a postai igazgatóság kifizet. A felügyeletet ellátó postaigazgatóság, amely az illetőket az ügynökség vezetéséivel megbízta, így gyakran azt látja, hogy az a postaügyinökiség, vagy postagtüjtő állomás nem funkcionál kellőképpen, nincs imninkája, tehát nem is kell fejlesztenie ezt vagy amazt az ügynökséget, vagy gyüjtőállomást, hiszen amúgy sincs sok munkája. Igenis, azért nincs munkája, mert az a 20 pengő tiszteletdíj tényleg kevés, főleg, ha azt vesszük, hogy ebből még a fuvarokat is fizetnie kell az illető vezetőnek. Éppen ezért felhívom a kereskedelemügyi miniszter úr ő nagyméltósága!, hogy a postaigazgatóságokon keresztül vizsgáltassa meg ezeket a kisebb tanyai postaügynökségeket és állomásokat és a vizsgálat eredményeképpen az egyes postaigazgatóságok hassanak oda, hogy ezekről a postaügynökségekről és postagyüjtő állomásokról a tanyai lakosság tudomást is szerezhessen, és hogy azok hivatásuknak valóban meg is feleljenek. ^ A tanyai postaügynökségeket és gyüjtőállomásokat külön-külön, tanyavidékenként kel3Se 1936. ám december 18á,n, pénteken. lene felállítani, illetőleg megszervezni. Évtizedekkel ezelőtt egyes tanyaközpontok kérték már a kerületi postaigazgatóságokat, hogy vizsgálják meg a helyzetet, és meg is állapodtak abban, hogy az illető tanyaközpontoknak vállalniok kell az általuk kért helyeken feállítandó postaügynökségek és gyüjtőállomások évi rezsijét, amelynek összege évente körülbelül 360 pengő körül mozog. Ezenkívül a tanyaközpontoknak, ahol ilyen postaügynökségeket, vagy gyüjtőállomásokat felállítanak, vállalniok kell az összes fuvarteljesítményeket is„ Mélyen t. Felsőház! A tanyavilág a maga elszórtságában meghozza ezt az áldozatot, de természetes, hogy méltányosabb elbánást kíván és meg is érdemli, hogy jobb elbánásban részesüljön, hiszen adófillérein keresztül a tanyavilág is hozzájárul az államháztartás költségeihez: és csak kis hányadot akar visszakapni ezekből a fillérekből, akkor, amikor azt kívánja, hogy a posta az ő gazdasági életének előbbrevitelében rendelkezésre álljon, illetőleg az ő érdekeit is szolgálja. Ez érthető is. Különösen érthető ez az olyan abnormális őszi időjárás mellett, mint amilyen az idei ősz volt, amikor is, — ezt nagyon jól tudják azok, akik künn a tanyavilágban, mindentől távol, a sártengerben élnek — örülhetett a tanyavilág, ha hetenként, vagy kéthetenként postához juthatott. Meg kell tehát vizsgálni ezeket a tanyai postaügynökségeket és gyüjtőállomásokat, hogy ezek valóban úgy működjenek, hogy a tanyavilág, a tanyai lakosság érdekeit szolgálják. Meg kell említenem, mélyen t. Felsőház, | hogy amikor a postatörvényt az alsóház tárgyalta, a kereskedelemügyi miniszter úr ő nagyméltósága ott egy bejelentést tett, és ebben a bejelentésben megemlítette, hogy a legközelebbi években 12 millió pengő beruházás beépítéséről gondoskodik. Említette, hogy a legszélsőbb falvakba is, körülbelül 3600 faluba fog eljutni a posta- és telefonhálózat. Nagy tisztelettel veszem ezt a kereskedelemügyi miniszter úr ő nagyméltóságától, nagy tisztelettel adózom, mindezekért, azonban mégis meg kellene említenem, — aki elismerem a kereskedelemügyi miniszter úrnak nagy körültekintését és agilitását — hogy ő talán megfeledkezett a magyar tanya világról. Én azt kérném most a nagy magyartanya világ,majd kétmillió szétszórtan élő kisgazda nevében, hogy ebből a 12 millió pengőből juttasson a tanyavilág posta- és telefonhálózatának kiépítésére is. Mert, mint méltóztatnak tudni, a postai szolgálat — miként már említettem — igen elhanyagolt állapotban van, sőt a telefonhálózat még egyáltalában nincs meg a tanyavilágban, már pedig, mint tudjuk, az Alföld úthálózata is talán csak több évtized imailva lesz megfelelően kiépítve, és addig is ezeken a tanyákon szétszórtan élő igen sok magyar testvérünkön segíteni kellene, hiszen a kultúrigények legegyszerűbb vívmányát, telefon- és postahálózatot is nélkülözik. Igen sok esetben megtörténik, hogy kint, távol a városoktól betegségek, szerencsétlenségek esetében igen sok magyar testvérünk hal el, azután pedig, — hogy a család alapítást említsem — mikor nehéz szülés esetén sürgős orvosi segítségre volna szükség, csak órák, vagy talán félnap múlva juthat el az orvos oda, hogy segítségére siethessen annak a magyar gyermeket szülő édesanyának;, mire /