Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.
Ülésnapok - 1935-37
Az országgyűlés felsőházának 37. ülése A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. . Felteszem a ikéirdést, méltóztatnak-e »az országgyűlési kép viselő választók névjegyzékének kiigazításáról« szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a j felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy à szokásos módon először a törvényjavaslat címét s azután szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, 1. és '2. §-ainak sorszámát. A címet és a szakaszokat a felsőház hozzászólás nélkül elfogadja). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogad,!a-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott végszerkezetben, igen vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, azt Mállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a felsőház a tör vény javasalatot a képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a külügyi, valamin^ kersskiedelemügyii éis közlekedési bizottságok, együttes jelentése alapján az »egyes külálilamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről« szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (olvassa a bizottsági jelentést). Elnök: Kíván valaki a törvény javaslathoz általánosságban hozászólni? (Nem!) H'a szólni senki sem kíván, a vitát bezárom* Kíván a külügyminiszter úr ő nagyméltósága szólni? (Kánya Kálmán külügyminiszter: Nem!) t J A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak : e az »egyes külállaJmdkikal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről« szóló törvényjavaslíatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás'alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a szokásos módon először a törvényjavaslat címét s • azután szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjélk. . vitéz Görgey László jegyző (olvassa a törvényjavaslat cíimét és 1—4. §-ainak sorszámát. A címet és a szakaszokat a felsőház hozzászólás nélkül elfogadja). Elnök: Ekként a törvény javaslat részlete ibem is letárgyaltatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott Végszerkezetibiem, igen vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak 'azok, akik a törvényjavas1936. évi december 18-án, pénteken. 23 latot végszerkezetben elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a felsőház, a törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a kereskedelemügyi és közlekedési, valamint közigazgatási bizottság együttes jelentése alapján »a postáról« szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (olvassa a bizottsági jelentést). Elnök: Kíván valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (S. Bálint György szólásra jelentkezik.) íS. Bálint György ő méltóságát illeti a szó. S. Bálint György: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! A postai törvényjavaslat tárgyalása alkalmával legyen szabad nekem a nagy magyar Alföld tanyavilág-lakóinak, ennek a több, mint 1,800.000 lakosnak érdekében szavamat felemelnem. Az ország lakosságának körülbelül 20%-a a tanyákon, az ország különböző részein, de a legnagyobb százalékban az Alföld igen elhagyatott részein lakik. Ennek a majdnem kétmillió igen értékes, szorgalmas és dolgos magyar testvérünknek a nemzet közösségébe való bekapcsolása szorosan országos érdek, mégíiis azt látjuk, hogy a régi időklben, még a boldog^ békevilágban a nagy magyar Alföld tanyavilága teljesen el volt hanyagolva, mindent az országnak nemzetiségi vidékei kaptak a kultúrából és annak minden vívmányából. Az utóbbi években is azt látjuk, hogy mindenféleképpen mellőzik az Alföldet és a kultúrából, a postának és a jtávirdának vívmányaiból a Dunántúl vidéke kap mindent, az Alföld vidéke, a nagy tanya világ ma is el van hanyagolva. A postai törvény mai javaslatának indokolása kimondja, hogy kizárólag a postára vonatkozólag tartalmaz rendelkezéseket, mégis méltóztassanak nekem megengedni, mélyen t. Felsőház, hogy a nagy tanyavilág érdekében néhány szóval eltérjek kimondottan, a postától, mert foglalkozni óhajtok a telefon és rádió kérdésével is. T. Felsőház! Elsősorban is meg kell említenem a tanyavilág elhagyatottságának kérdései közül a tanyai postakézbesítés igen szomorú helyzetét. A régi boldog világban, 30 évvel ezelőtt — még akkor éltünk boldog időket — a tanyai kézbesítés majdnem jobban meg volt oldva, mint ma. Abban az időben lovas postások voltak, azokkal voüt berendezve, beszervezve az egész tanyavilág hálózata, és majdnem mindenki naponkint pontosan megkapta postáját,, míg ma, ebben a nagy világfejlődésben Magyarország tanyavilágán és különösen az alföldi részen, ahol 30—40—50 kilométer távolságban vannak egyes tanyák a falvak és városok központjától, négy-öt, sőt nyolc napba telik, míg^ megkaphatják^ hivatalos levelüket, meghívójukat, vagy idézésüket. Ezt annál is inkább meg kell említenem, mert úgy tudom, hogy a belügyminiszter úr ő nagyméltósága hamarosan tanya-törvényjavaslatot fog hozni mindkét ház elé, amellyel az Alföld tanyavilágának problémáit megoldáshoz akarja juttatni. Ezért fel kell hívnom a figyelmét a kereskedelemügyi miniszter úr Ő nagyméltóságának, hogy a tanyaviíág elhagyatottságát
