Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-47

Az országgyűlés felsőházának h.7, ülése 1937. évi június hó 25-én, pénteken. 325 Utunk fel, amelyek az Oti.-val munkaközösségben fognak együtt dolgozni. Teleszky János ő nagyméltósága megemlítette» hogy a kórházi ágyak tetemes része üresen áll. Ennek magyarázata az a rendkívül súlyos gazdasági helyzet, amely az 1930-as évek elején bekövetkezett és e gaizdasági ihelyzet ál- . tal parancsolt .szigorú takarékossági rendszabályok bevezetése. Az 1925. év folyamán tervbe vett kóriházfejlesztési Programm a gazdasági összeomlás folytán nem volt teljesen befejezhető, sőt a nyilvános betegápolási költségek fedezésére szolgáló hitelösszegnek évenként isimételten eszközölt csökkentése következtében egyes kórházaknak már meglévő ágyszámát is korlátoznunk kellett, úgyhogy az ország területén ezidősizerint mintegy ezer ágy van üzemen kívül. Balogh Jenő ő nagyméltósága megemlékezett arról az akcióról, amely az ezerpengős, vagy ezen összegnél alacsonyabb forgalmi becsértékű ingatlantulajdonosokat a nyilvános betegápolási költségek viselése alól mentesíteni célozza s amelynek lehetővé tétele végett a költségvetésben • 200.000 pengő irányoztatott elő. Erről a kérdésről már ismételten nyilatkoztam s most csak azt kívánom megemlíteni, hogy a végrehajtásnál igyekszem a legszociálisabb elveket érvényre juttatni, hogy az ezen a téren eddig méltán felmerült panaszoknak a jövőben elejét vegyem. • Ezzel az üggyel kapcsolatban ;a közeljövőben szándékozom a szükséges rendeletet kiadni. Gróf Somssich László ő excellenciája szintén ezzel .a kérdéssel kapcsolatban kifogás tárgyává tette, hogy kisemberek, akiknek kis vagyonkájuk van, nem bírnak szegénységi bizonyítványhoz jutni, ellenben nagy kórházi költségszámlát prezentálnak nekik, * ha maguk, vagy gyermekük kórházi ápolást vesznek igénybe. A szegénységi bizonyítványok kérdése általánosan szabályozva van. Ha a képeimezőnek vagyona, keresete, vagy jövedelme a helybeli közönséges napszám mértékén alul van, szegénységi bizonyítvány kiállítására tarthat igényt. Ha azonban keresete vagy jövedelme a szokásos helybeli napszámot meghaladja, részére nem szegénységi, hanem hatósági vagyoni bizonyítvány állítandó ki- A kórházi ápolás igényibevétele szempontjából a szegénységi bizonyítványnak annyiban van jelentősége, hogy az ilyennel rendelkező egyén mentesül a napi ápolási díj 14 napi összegének előzetes befizetése alól. A szegénységi bizonyítvány hiánya azonban nem zárja ki azt, hogy az esetben, ha a felmerült gyógydíj^ megfizetése az illetőkre gazdasági létüket veszélyeztető súlyos terhet jelentene, annak egészben, vagy részben való elengedését kérhessék, vagy részletfizetési kedvezményt vehessenek igénybe. Közjóléti kérdésekkel gróf Károlyi Gyula ő excellenciája, Mándy Sámuel, Pap József felsőházi tag urak,, Teleszky János ő excellenciája, Back Bernát, Heckenberger Konrád és Nagy Antal felsőházi tag urak foglalkoztak. Gróf Károlyi Gyula ő exoellenciájának a kormányhoz intézett arra a kérdésére, hogy a belügyi kormányzat által kiadott 198.000/1937. számú rendelettel létesíteni kívánt törvényhatósági közjóléti alapnak nem lehetne-e feladatává tenni a kisemberek otthonhoz juttatását is, a következőkben válaszolok. _ A törvényhatósági közjóléti alap kisebb mértékben és helyi vonatkozásban természetesen megvalósíthatja és feladatává teheti a kisembereknek otthonhoz való juttatását is, különösen akkor, ha az általa megindított akció kifejlődve és megerősödve oly tőkeerővel fog rendelkezni, amely ily nagyobb befektetést igénylő jóléti intézkedés keresztülvitelét lehetővé teszi. Amennyiben a felsőházi tag úr nagyobb országos otthonhoz való juttatási akció megindítására gondol, úgy ezt is meg fogja könnyíteni a törvényhatósági közjóléti alap vármegyei szervezete, amely e téren gyakorlati eredményeket fog már felmutatni. Heckenberger Konrád felsőházi tag úr azt panaszolja, hogy a sokgyermekes családoknak a háztulajdonosok nem szívesen, vagy egyáltalán nem adnak bérbe lakást. A lakásbérlet is a kereslet és kínálat viszonyának tárgya és ma, amikor a különböző állami kedvezmények hatása alatt bekövetkezett építkezések folytán megfelelő lakás áll az igénylők rendelkezésére, az ilyen méltánytalan és fájdalmas esetek oly szórványos és elszigetelt esetek, hogy e téren nem. látom a hatósági beavatkozás szükségességét. Amennyiben a sokgyermekes családnak van elég anyagi ereje, feltétlenül fog lakást kapni, ha pedig nincs, a közület tartozik róla gondoskodni, mint ahogyan a székesfőváros — mert tudomásom szerint többnyire csak itt fordul elő néhány ilyen eset — a maga számos bér- és szükséglakásával a múltban is segítségükre sietett. Pap József felsőházi tag úr az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet 12 5 millió részben hadikölcsön-, részben koronajáradékkötvénye alapján kérte az intézmény támogaXElSíit. Méltóztassék tudomásul venni, hogy ez meg is történik, de, sajnos, csak korlátolt mérvben. Az 1928/29. költségvetési évtől kezdve 2000 —30-000 pengő segélyben részesült. A rendelkezésemre bocsátott költségvetési hitel felosztásánál ugyanis figyelemmel kell lennem elsősorban az egyesületek karitatív működésére, továbbá a folyamodó intézetek számára, valamint a hitelösszeg nagyságára. A segélyek engedélyezésénél és az intézmények támogatásánál elsősorban azok szociális működésére vagyok különös tekintettel. Back Bernát felsőházi tag úr szóvátette, hogy az Oti. és a Mabi. a vidéken befizetett milliókat ide hozza fel Budapestre, itt kihe^ lyezi és ezáltal kivonja a vidéki gazdasági életből. Meg kell állapítanom, hogy csakis az öregségi, rokkantsági stb. biztosítási járulékok címén befizetett és tartalékalapként^ kezelt összegekkel vonatkozásban lehet arról szó,, hogy azok az intézet központjába utaltatnak áL A betegségi biztosítási ág mindkét üzletága ugyanis a bevételeit teljes egészében felhasználja a baleseti biztosítási ágon felmerülő kiadásait pedig az intézet a munkaadókra a felosztó-kirovó rendszer alapján utólag rója ki és mindig csak annyit, amennyi a tényleges kiadás; a bányanyuigbéHbi&tosítási ág ( bevételei ugyancsak csupán a felmerülő kiadásokat fedezik. Az öregségi stb. biztosítási járuléktartalékalapok tőkéi mikénti elhelyezésének kérdését pedig tételes jogszabályok rendezik, amelyek szerint a folyó kötelezettségek zavartalan teljesítéséhez szükséges összegeket, valamint az ezeket az összegeket meghaladó, de más módon