Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.
Ülésnapok - 1935-47
326 Az országgyűlés felsőházának ffi. ülése 1937. évi június hó 25-én, pénteken,, el nem helyezhető összegeket a postatakarékpénztárnál, a Pénzintézeti Központnál és annak tagintézeteinél kell elhelyezni. Ezeknek a pénzeknek kihelyezése kérdésében már hivatali elődöm döntött, aki a pénzügyminiszter úrral egyetértve, a vidéki pénzintézeteknél való elhelyezést illetőleg akként határozott, hogy az intézet vidéki helyi szervei által történő pénzelhelyezéseket az önkormányzat illetékes szerve által már korábban hozott határozatnak megfelelően kell foganatosítani, amely szerint az öregségi stb. biztosítási járuléktartalékalap pénzeiből a vidéki helyi szervek csak a forgótőkeszükségletnek megfelelő összeget helyezhetik el vidéki pénzintézetnél, míg az azt meghaladó összegeket minden hónap végén kötelesek az intézet központjához beszállítani. Ugyané határozat szerint a szóban lévő pénzek csak a budapesti pénzintézetek ottani fiókjainál helyezhetők el. Az öregségi stb. biztosítási járuléktartalékalap vidéken felgyülemlő pénzeinek a központhoz átutalása és ezeknek a budapesti pénzintézeteknél betétként elhelyezése még nem jelenti azt, hogy a vidéki gazdasági élet táplálása ne történjék meg abban a mértékben, mint amilyen mértékben a pénzeknek vidéken kihelyezését a betétek biztonságának követelménye megengedi és a gazdasági szükségesség azt megköveteli. így például az OTI kereken állandóan egymillió pengő betétet tart a vidéki helyi ! szervek székhelyein működő pénzintézeteknél, az Iparosok Országos Központi Szövetkezeténél és az Országos Központi Hitelszövetkezetnél, az utóbbinál éppen 1,500.000 pengő ezidőszerint a betét. Az öregségi stb. biztosítási ág készpénzbevételeinek 20 százalékát a Pénzintézeti Központnál köteles elhelyezni. Az Oti. pénzeinek ilymódon a vidéki gazdasági élet vérkeringésébe eljuttatása sokkal célszerűbb, mintha azok közvetlenül az egyes vidéki pénzintézeteknél helyeztetnének el nagyobb összegben. Ezáltal ugyanis f inkább biztosítható az, hogy a rendelkezésre álló összeget mindenkor azokon a helyeken fordítsák a hiteligénylők igényeinek kielégítésére, aihol pillanatnyilag ezekre leginkább szükség van. Emellett a biztonsági követelményeknek is nagyobb mértékben lehet ilymódon érvényt szerezni. Megemlítem még, hogy az Oti. igazgatóságának eddig hozott határozatai értelmében, kereken 5,120.000 pengőt fordít, illetőleg fog fordítani vidéken lebonyolítandó építkezésekre. Ezek szerint tehát annak a panasznak, hogy az Oti. a vidéken befolyó járulékokat a vidéki gazdasági életből kivonja, jogos alapja nincs, mert mindenkor kellő gond fordíttatik arra, hogy ezeknek a pénzeknek jelentős része megfelelő módon a vidéki gazdasági életbe visszavezettessék. Helyeslem azt, amit Nagy Antal felsőházi tag úr felszólalásában a kisiparosoknak az inségmunkában való részesítéséről elmondott, azzal, hogy a most megszervezett törvényhatósági társadalmi jóléti bizottságok lesznek erre hivatva és azoknak módjukban is lesz a szóbanforgó szempontokat érvényesíteni. Az ország belső rendjének és biztonságának kérdésével a vita során majdnem minden felszólaló foglalkozott. Külön is meg kell emlékeznem gróf Károlyi Gyula, gróf Bethlen f Pál, báró Prónay György, gróf Vay Artúr és NáraySzabó László felsőházi tag urak felszólalásairól. Legyen szabad általánosságban kijelentenem, hogy a közbékét és rendet feltétlenül biztosítani kívánom minden irányban és legyen szabad utalnom arra is, hogy én eddig még közéleti állomásaimon minden vállalt kötelezettségemet, ígéretemet és kijelentésemet beváltottam, amit azért tartok szükségesnek megemlíteni, mert történtek szemrehányások abban a tekintetben, hogy a közrend biztosítása kapcsán az eredmény nem volt egészen tökéletes, sőt a jövőre nézve bizonyos finom szkeptikus kételyt jelentő célzások is történtek. Bizonyára gyarló ember vagyok én is és mindenkinek joga van kételkedni az én arra való képességeimben és hivatottságomban, de egyben nincsen joga senkinek sem kételkedni: az én becsületes jószándék ómban. Báró Prónay György ő excellenciája kérte azt, hogy az általános, titkos választójog behozatala előtt a kormány a sajtóreform kérdését is tárgyalja le és olyan intézkedést léptessen életbe, amely a társadalmi osztályok elleni izgatást szigorúan bünteti. A sajtóreform ügye elsősorban az igazságügyminiszter úr hatáskörébe tartozik, azért én erről a ^kérdésről bővebben nem nyilatkozom. Hasonlóképpen nem tartozik íhozzám mostani stádiumában Féja Géza »Viharsarok« című könyvének ügye, amely bírói eljárás alatt áll ezidőszerint. -, Ugyancsak ő excellenciája. szóvátette, hogy még r mindig nem szűnt meg a galieiánerek beszivárgása és még mindig vannak esetek, lamikor Németországból kimenekült emberek itt telepednek le és házat vesznek. Erre nézve a következőket kell megállapítanom. Az úgynevezett keleti zsidóság Magyarországra való beszivárgása elé az idegenelíenőrzés hatékony kiépítésével gátat emeltünk,, úgyhogy ma már nagyobb beözönlésről nem lehet beszélni. Szórványosan előfordul ugyan, hogy gazdasági, vagy más szempontból nem kívánatos elemek megkísérlik magukat az országba becsempészni, ezek azonban Magyarországon gyökeret nem verhetnek, mert a hatóságok a rendelkezésre álló törvényes eszközökkel ennek útját állják. Ami a Németországból kimenekült egyéneket illeti, megjegyzem, hogy ezek elenyésző csekély számban élnek Magyarországon, amenynyiben számuk, a családtagokat is beleértve, mindössze 138. (Egy hang jobb felől: Ez is sok!) Ravasz László ő excellenciája kérte azt, hogy a ^betegségi biztosítási kötelezettség terjesztessék ki a törvényesen elismert és bevett vallásfelekezetek hivatalnokaira és az ott foglalkoztatott munkavállalókra is ;- Méltóztassék tudomásul venni azt» hogy -annakidején az eredeti törvényjavaslat ezeket a rendelkezéseket magában is foglalta, azonban a képviselőház munkaügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottsága törölte ezeket a rendelkezéseket a törvényjavaslatból és a törvényjavaslat első benyújtása óta eltelt idő alatt az egyes vallásfelekezetek hivatalos képviselői részéről nem nyilvánult meg a kellő készség arra, hogy a kötelező biztosításnak hivatalnokaikra való kiterjesztését szívesen fogadják. Ennek következtében az 1927:1- te 1. §-ának illető pontjai alapján ia betegségi biztosítási kötelezettség a törvényesen bevett és törvényesen elismert . vallás felekezetekkel vonatkozásban csak az általuk fenntartott, kezelt intézményekre, 'intézetekre, stb,, stb. terjed ki. Gróf Teleki Pál ő excellenciája az egyesületek működésére tett néhány megjegyzést. Az egyesületek felett közvetlenül tudvalevőleg a
