Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-46

Az orszéggyűlés felsőházának 46 < ülése azután taníthatjuk— ha tetszik — pratikusan arra az egy foglalkozásra, de az azután más foglalkozást ne űzzön, hanem máradjon segéderő ebben az egy foglalkozásban. De azt, aki bármely foglalkozásban vezető, nem lehet praktikusan úgynevezett gyakorlati oktatással tanítani, hanem annál a leggyakoribb oktatás az elméleti oktatás. A tanárok fizetéséről is szólottam már. Azt hiszem, Ravasz ő eexellenciája szólott már arról, hogy nálunk még egy dolog, még egy be* tegség van, ami megakadályozza azt, hogy a praktikus é'let felé leihessen terelni a fiatalembereket s ez: a címkorság, a társadalmi megbecsülésnek az a furcsa formája, amely nálunk van. Valamikor » a nobile officiumot,amelyről Ravasz ő excellenciája szintén .szólott, megkülönböztető valaminek tartották más foglalkozásokkal szemben. A nobile officiumból nem maradt semmi, csak a fizetéses állások. Megtörtént az, hogy egy pénzintézetnél, amelynek ügyeit igen jól ismerem, fiatalembereket vettek fel és azok két-három-négy év alatt elég szép fizetéssel elég jó pozíciókba kerültek. Megnyílt — talán három-négy ilyen konkrét eset van — ugyanannál a pénzintézet^ nél lévők számára a lehetőség arra, hogy sokkal csekélyebb fizetéssel állami ' sízolgálatba lépjenek .és átmentek oda, csak azért, mert az nagyobb dekórum. A címkorság és a társar dalmi felfogás megváltoztatása nélkül nem fogunk odajutni, hogy a gazdasági pályák felé tereljük erősebben az embereket és talán addig nem is fogunk odajutni, amíg az összes iskolákat, a kereskedelmit, a polgárit, ;a mezőgaz-, daságit mind nem fogjuk egyformán a gimnázium címére emelni, hogy a címkórságkülönbség közöttük ne legyen meg. Akkor talán más' iskolába is el fognak menni a magyarok, de addig nem. Itt vannak a bajok és ezeket nem" tudjuk orvosolni rendeletekkel, szabályozással, hanem csak a társadalom átmunkálásávaL Legyen szabad az ifjúsággal kapcsolatban* arról is szólanom, hogy ma világszerte folyik az ifjúság megszervezése, fegyelmezése, mondjuk, bizonyos mértékben :militarizálása, folyik/ mindenütt, a győzteseknél, a győzőknél és a; neutrálisoknál, például Svájcban is, amint azt a. közelmúltban tapasztalhattuk. Arra : kérem a honvédelmi miniszter urat,, hogy itt is: vi- '.. gyázzunk a nevelésre és ne adjunk tömegnevelést. Nekem éppen a katonai nevelőintézetek-' ben, Sopronban és Kőszegen, volt alkalmam egy esztendőn át nagyszerű egyéni nevelést, az egyes fiúkkal való egyéni foglalkozásnak gyönyörű példáját, nagyon szép eredményeket látni. Vigyük ezt annyira, amennyire lehet, az" ifjúság nagyobb tömegeinél is keresztül; Válogassuk meg a vezetőket. Tudok olyan esetet, hogy egy magyar nagyközségben egy nyugalmazott ezredes él, aki a maga munkás életével : a község szellemi vezetője lett- Az ilyen emberek irányítják,a munkát, tudják magukkal ra- gadni a gyermekeket,, a szülőket, az egész társadalmat. Ha tehát ilyen szempontból válogatjuk az embereket, akkor nagyon nagy nevelőmunkát végezhetünk, r: j Ezzel kapcsolatban legyen Szabad kífeje-, zést adnom annak, hogy nagyon örülök, hogy" a cserkészet mozgalmát a társadalom is, defkülönösen a. kormány és az illetékes miniszter urak sokra becsülik, bár talán a társadalom ' annak legnagyobb értékeit, az önkéntességet, a Jnvalk.odás nélküli kötelességteljesítést -és ;

az 4 önerőből való munkát, valamint az individua- .' IMTséyi június hó 24-én, csütörtökön. 299 lizált nevelést ,nem látják meg. A pedagógus, az iskolában a tanár, a cserkészetben ä pedagógiai munka kiegészítését látja, — ha jóakarattál van iránta — ifjúsági egyesületeket lát benne. : Csakhogy nem mindenütt vannak jó-, akarattal-Iránta; mert vannak olyanok is, akik azt mondják, hogy a cserkészet elvesz a tanulási időből.; A katona nagyon jó előképzést lát benne,; h'iszen annakidején a világháborúban is az angol hadseregnek első, nem hivatásos része a

( cserkészekből ós a cserkésztisztekből kerültki. A pap az erkölcsnevelést látja benne. , ' ;.A cserkészet mindez, de a cserkészet egyik sem egyedül és szintetikus jellegében van a súlya-és lényege. Ezt azért mondom és hang-; súlyozom itt,: mert szükséges volna,* hogy a cserkészet.az iskolai egyletek, s'tb. sorából kiemeltessék' Azt hiszem, már régen a közokta, tásügyi miniszter úr asztalán van egy csçrké.sztöryény, melynek meghozatala a mozgalom : fejlődésére nagyon hasznos és üdvös volna. Az-a munka ugyanis; amelyet itt — mondjuk — társadaloninevelőleg is igyekezünk yé-. gezni, egy új loyagság', vagy lovagiasság felé törekszik. Nem fogjuk.ezt a világot nivellálással fejleszteni, csak elitképzéssel, már az emberi természet végessége folytán is. Szükséges, hogy az emberek egy csoportja lelki-' , leg, vagy máskép, de megkülönböztetettnek» * különbnek érezze magát a többinél.- Ha ilyen irányban nincs törekvés, ha nincs, akár ;

b,üsz- ; keség, akár önérzet, akkor nincs fejlődés, Ni-.' vellálással nincs,,fejlődés; kell valaminek,len::

. nie, ami félé'a többi törekszik, amely viszont', azokat- az elemeket egyesíti, akik a fejlődést maguk hordozhatják. ; ; „;.; :: Csák egy • »lelki elit« kinevelése vezethet célhoz. Méltóztassanak elhinni, hogy a,-szociális

: problémának nemcsak "gazdasági Oldala vahV Ma a- szociális problémát rendesen erről' 2JL. oldaláról nézik, pedig, annak elsősorban er-.:. kölcsi és .lelki oldala van,, Elsősorban arra. kell. az embereket nevelnünk,/arra kell törekednünk, hogy a kiválasztódás ilyen forrná-~ bán történjék. Az egész vonalon arról. beszé- lünk, hogy az iskolában nevelni kell. Ezt hangoztatjuk az egész vonalon, jobbról, haL ról, parlamentben, cikkekben, mindenfelé« Annyit tanítunk, hogy a tanítástól nem jutunk el a neveléshez, Visszatérek itt arra, hogy a nagy osztályokban lehetetlen nevelni. Egy olyan^ osztályban, amelyben több tanár ad elő, még hozzá 70 gyermeknek, hogyan is lehetne nevelni! Még tanítani sem lehet, de nevelni még sok- kai kevésbé lehet. . - EH tehát ezekből kifolyóan — mast már ; méltóztatik látni- ezeket az összefüggéseket rarra kérem a kormányt, segítsen ezen a hely- ; zëtën. Itt azonban nem elég a kormány,- itt a parlament erős akarata kell a kormány háta ; mögött. Szükséges a társadalom megértése; is, és a sajtónak is megvan ,a maga szerepe, amely, a társadalmat nagyon sok tekintetben-: irányítja..Aérem, hogy azokat a funkciókat» ahol túlontúl sok az emher, mint az adminisztráció-; hagy részében, — amint mondottam a protekcióval, stb.vel kapcsolatban -r, bontsuk le és szélesbítsük ki azoknak a funk-ci óknak a körét, -amelyek a nemzet értékeit ; nevelik* Az iskolák osztályait, pedig kisehhíjc ••> sük -egyrészt; -azzal, -hogy,. .nagyobb szigorúságot- gyakorolunk -és - pedig v, -kezdettel fogva, másrészt pedig azzal, thogy több tanárt alkali »