Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-46

Az országgyűlés felsőházának 4-6. ülés* a kisipart azonkívül, !

hogy a becsületesen kai: kuláló kisiparost elütötték már a munkától. Éppen ennek az árrombolásnak megakadályozására kérem az iparügyi miniszter úr ő nagyméltóságát, hogy rendeljen el sürgős és hatályos intézkedéseket ennek kiküszöbölésére. A közszállításokkal kapcsolatban egy helytelen gyakorlatra vagyok bátor felhívni az iparügyi ^miniszter úr figyelmét. A hosszabb időre való munka kiírásánál, tudniillik, a kiíró hatóságok kikötik azt, hogy, mondjuk, egyéves megrendelésnél a megajánlott ár évközben nem módosítható és annak felemelése nem igényelhető. Ez a mai nyersanyagárak mellett teljesen lehetetlen. Néhány adattal vagyok bátor megvilágítani ezt a kérdést. Ismertetem az 1936 április 30., az 1936 október 31. és az 1937 április 30. közötti áralakulásokat, tehát ismertetem az árakat féléves időközökben, a Magyar Gazdaságkutató Intézet , datai szerint. A háziszappan indexszáma ebben a három időpontban volt 100, 105 és 120, a terpentines szappané 100, 104 és 121, a növényileg cserzett felső marhabőré 100

v 108-9 és 122, a 22 milliméteres sárgaréz rúdé 100, 100 és 131-8, a 20 milliméteres vörösréz rúdé 100, 100 és 133-6, a hajtószíjé 100, 112-9 és 145'4, az ólomlemezé 100, 100 és 176-5. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a horgany kilogrammja volt 50, 45 és 70 fillér, a pamutszövet ára 83, 86 és 90, azamerikai nyerspamut ára 1-84, 1-91 és 2-09, a gumié 1-84, 2*00 és 2-41, a keskeny romániai fa ára 90 és 110, az osiztrák lucfenyőé 87 és 97-3. Ezek — mint méltóztatnak látni — indokolják azt, hogy tényleg irreális dolog hosszú időre lekötni az árakat és éppen a reális kalkuláció lehetőségének biztosítására kérem a kereskedelemügyi miniszter urat, hogy a kozszállítási szabályzat idevonatkozó paragrafusainak módosítására legyen szíves megtenni a szükséges intézkedéseket. Végül arra kérem az iparügyi miniszter urat, hogy a kontárkérdés minél előbbi- és erőteljes kiküszöbölésére és rendezésére tegyen intézkedéseket. Az iparosság maga is ki akarja soraiból irtatni a kontárokat, ez azonban hatósági támogatás nélkül nem megy. A kontárügyekből eredő kihágások elintézése hosszú hónapokig húzódik el és akkor is nevetségesen kisössizegü, 5—10 pengős bírságok fizetésével nyer elintézést. A kontárkérdés elintézése pedig egyaránt érdeke az iparosnak és fogyasztónak. Mélyen t. Felsőház! Méltóztassék megengedni, hogy az ipari és kereskedelmi ágakkal való foglalkozás után röviden egy másik kérdést érintsek, amely nemcsak közeláll szívemhez, hanem bennem él is, sőt azt hiszem, ez az intézmény az egész mélyen t. Felsőház osztatlan szeretetének örvend. Ez az intézmény pedig a magyar királyi honvédség. A képviselőház ösaszes pártjai nagy megértéssel fogadták a hon1 védelmi miniszter úr ő nagyméltóságának elgondolásait és a honvédelmi tárca volt az, amelyet még az ellenzéki szónokok is elfogadtak a költségvetés képviselőházi tárgyalása során és éppen ezért tudom, hogy a felsőházban még inkább él ez iránt az intézmény iránti tisztelet és szeretet. A legutóbb megtartott díszszemlék mindenkit, aki csak láthatta, őszinte örömmel, meglepetéssel és csodálattal töltöttek el; nemcsak a nagyközönség, hanem a szakemberek, a katonák is elragadtatással 1937. évi június hó 2^-én, csütörtökön. 281 szemlélték a rendet, a mintaszerű és kifogástalan felszerelést és az egészből kiáradó erős fegyelmet, amely a harcra való készség alapja. Igaz, hogy nem láttunk olyan gépeket, amilyenek a hasonló külföldi felvonulásoknál láthatók; mi csak az embert csodálhattuk meg és az emberből kiáradó tüzes magyar lelket. Méltóztassanak megengedni, hogy itt egy pillanatra megállják vitéz jákfai Gömbös Gyula emléke előtt. Ha mint politikusnak működését többféle irányban ßrilika tárgyává is lehet tenni és tették is, mint a honvédség mai fejlettségének és. mai nívóra való emelésének megteremtője minden megbecsülést megérdemel. És ott van mellette ebben az időben volt munkatársa és a honvédelmi ügyek niai vezetője, Kőder ő nagyméltósága, akit arra kérünk, hogy ezt az intézményt azzal a szeretettel, azzal a bajtársias megértéssel fejlessze tovább, amelynek ideálja ott van .előtte is és amilyennek akarja a honvédség fejlődését vele együtt az egész ország látni. A szemléknek az egész magyar nemzet és társadalom szempontjából nagy jelentőségük van, ímert alkalmasak arra, hogy felkeltsék a honvédség^ iránti érdeklődést, ébren tartsák a mi katonáink iránti szeretetet és erősítsék a hadsereg iránti ragaszkodást, bizalmat és elismerést. Hogy ez tényleg így van és ezeknek a szemléknek ilyen jelentőségük /van, ezt igazolja az is, hogy a szemlék lezajlása után a honvédelmi miniszter úr ő nagyméltósága nagyon meleghangú levélben köszönte meg a napilapoknak azt a hazafias készségüket, hogy ezekről a szemlékről gyönyörű, színes cikkekben számoltak bei. (Az elnöki széket báró Radvánszky Albert foglalja el.) De nemcsak ezt a szeretetet és megbecsülést kell fokozni az egész magyar társadalomban, hanem minden polgárnak, a haza minden egyes lakosának lelkét telíteni is kell a katonás erényekkel és eszmékkel, mert a magyar nép katonianép. Nem a háborúra előkészítő militarista szellemre gondolok, hanem arra, hogy az egész hadsereg szelleme át van itatva azokkal a tényezőkkel és összessége azoknak a nemes tulajdonságoknak, amelyeknek élniök kell minden polgárnak a lelkében és megnyilvánulniuk minden életfelfogásban. # A honvéd Ludovika Akadémia jeles tanára, vitéz Rózsás József százados katonaeszméuynek nevezte el ezt a fogalmat és egy költői lelkületű tanulmányban gyönyörűen definiálja is ennek lényegét. Azt mondja (olvassa): »Az ősi harcos katonaiélek volt ezer éven át ElZ Et csodálatos belső egység, amely a történelem hullámverésein át fenntartotta a magyarságot. A »katona« szó nemcsak hivatásbeli megjelölést, foglalkozást jelent, hanem olyan sajátos lelki alkatot és különleges jellemet, amelynek át kell hatnia az egész polgári társadalmat is; mert a katona elsősorban közösségi lény, aki egyéni érdekeit mipdenben alárendeli annak a nemzeti közösségnek, aimelyben él. Egész hivatása önzetlen és öntudatos hazaszeretet alakjában nyilvánul meg azzal, hogy ha kell, életét is feláldozza a hazáért. A haza fogalma^ a katona részére nemcsak földrajzi, néprajzi, nyelvi vagy közösségi egyi?ég, hanem szellemi hagyomány, a magyar léleknek szent közössége. A harci készség jelenti azt, hogy nem fél a harctói és nem húzódozik a küzdelmektől,