Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-40

104 Az országgyűlés felsőházának 40. ül kor az utca üzleti utcává válik a az ott léte­síthető boltoknak egyenesen érdeke az, hogy az előkert elkerüljön és a boltok közvetlenül az utca vonalába kerüljenek. Különben se méltóztassék ennek túlzott je­lentőséget tulajdonítani. Tervszerű városren­dezés mellett ai forgalmi úthálózatot már úgy alakítják ki, hogy a főforgalmi utakat előre megszabják, így tehát az előkertek, mint kise­gítő megoldás, hogy majd ia kiszélesítésre a területek rendelkezésre álljanak, teljesen feles­legesek. Ennek gyakorlati jelentősége — vall­juk: meg — tulajdonképpen Budapestnek két útvonalánál van: a Váei-útnál és a Eottenbil­Ier-utioánál s mindkettő megérett már arra, hogy az előkertek elkerüljenek onnan és ami­kor az a telektulajdonosnak nemcsak hátrányt, hanem előnyt jelent, nem volna méltányos, ha ezzel a közpénztárt megterhelnek. Ami a tornyok és ormok kérdését illeti, ezek is inkább Budapesten játszanak szerepet, bár úgy tudom, hogy például a tihanyi visszhangot egy villának ilyen ormótlan padlása vette el. Azt hiszem, hogy az ilyen­nek eltávolítása a tulajdonos kára nélkül — mert a köznek kell elvégeznie az átala­kítást — valóban olyan rendelkezés a közérdek javára, amely meg sem közelíti azokat a ma­gánjogi korlátozásokat, amelyeket más téren tettek. Ami a sertéshízlalóknak, tehát a legkelle­metlenebb telepeknek kiépített városrészekből való eltávolítását illeti, itt sem látok semmi­féle különleges kártalanítási okot. Különben is 5, illetőleg 10 évi türelmi idő van, akkor is csak onnan telepítik M. ahol a város­rendezésnek már naofy hátrányára vannak ott pedig ezek a területek — miután a fej­lődés vonalába esnek — más vonatkozásban olvan értéket nyertek, hogy tulajdonképpen magángazdaságilag sincs értelme annak, hogy ott sertésszállásokat tartsanak, inkább talán a vis inertiae az- amely ott tartja ezeket a kel­lemetlen telepeket, ahelyett, hogy arra a célra fordítanák ezeket a területeket, amely célra, az összesség javára leghelyesebben felhasználha­tók. A törvényjavaslatnak van egy rendelkezése, amely megengedi füstös és kellemetlen ipar­telepeknek teljes kisajátítás mellett való eltá­volítását és itt az okok között előfordult ez a kifejezés: egyéb okok. Ez aggodalmat keltett a bizottságban, megnyugtatásul azonban bá­tor vagyok megjegyezni, hogy a javaslat itt is hangsúlyozza, hogy ez a városrendezési terv végrehajtása érdekében kell, hogy történjék, tehát az »esvéb ok« nem jelent diszkrecioná­rius hatáskört, hanem azt jelenti, hogy a már megelőzőleg 1 az antonomikus szervekkel együtt megállapított tervet kell végrehajtani és ennek «órán lehet csak arról szó, hogv egyébként tel­jes kártalanítás mellett ezek a kellemetlen telé­nek kitelepíttessenek, illetőleg oda utaltassa­nak, ahová valók. Ami a bírói hatáskör megsziiikítését illeti, itt szintén kétirányú rendelkezések jöhetnek 'szóba. Az egyik az. — ez talán a 'súlyosabbnak látszó amit különösen Kaltenecker ő méltó­/ sáa" í ' kifogásolt — hoipv a. fel^k átalakításnál az 'értékelés nem a. bírósáer részéről történik. Erre talán azt legven szabad megjegyeznem, bogv a telekátalakítási eljárásnak az a lényege és 'az a fontossága, hogy végrehajtható is legyen. 'Németországban, ahol másodrend szerű telek­átalakítási eljárás van, évtizedekig nem tud­ése 1937. évi március hó 16-én, kedden. taik telekátalakítási problémákat megoldani, mert túlzott és nézetem szerint megokolatlan magánjogi aggályoskodásofc voltak., Ennek az eljárásnak a gyakorlatiassága kétségtelenül 'majdnem csakis azon múlük, hogy az értékelés 'a köziigazgatás vonalán maradjon; ebiben a te­kintetben pedig meg lelhet nyugodni akkor, amikor a törvényjavaslat a városrendezési tér­Vekkel együtt elrendeli a forgalmi értékek nyilvántartását, amelyet állandóan vezetnek, 'amely olyan, mint egy térkép; ezeket a nyil­vántartásokat még a ibírói szakértők is igénybe­Veszik és fővárosunkban is ma az összes szak­értők azt az ezidő szerint különben kissé el­avult és esaik kombináció útján aktualizálható teleknyilvántartást [használják. Ez a teleknyil­Vántartás tenát magában is biztosíték arra nézve, Ihogy itt nagyobb hajók nem történ­hetnek'. De egyébként is itt arányokról van szó, mert a telek átalakításánál az bizonyos értékkel bemegy, más értékkel kimegy, a lényeg az aránvok megtartása. Amikor te­hát az értékelésnek biztosítéka a telek­nyilvántartásban megvan, amikor arányokról van szó, feltétlenül a gyakorlatiasabb mó­dot kell választani, annál is inkább, mert mindenki igazat fog nekem adni abban, hogy 'sokkal nagyobh > veszteség érheti e téren az ér­dekelteket az eljárás elhúzódásával, mint ami­lyen veszteségről az értékelésnél egyáltalában szó lehet. Méltóztassék csak elgondolni, hány ember vesztett^ a^ parcellázásokon csak azért, mert a parcellázási engedélyt nem lehetett kellő időben < megkapni, mert nem voltak meg­a megfelelő jogszabályok, amelyek ezt lehetővé tették volna. Gaár ő méltósága azt 'kifogásolta, hogy eb­ben a törvényja vaslatban a telekátalakítás so­rán történő telekkiosztásnál^és más vonatkozás­ban is a telekkönyvi (hatóság szerepel. Azt hi­szem, ezjs túlzott aggodalom, mert nem nagy érdekekről^ van szó. Az earyik vonatkozásban telekátalakításuál, a kiosztásnál s a másik vo­natkozásban a telekhatárrendezésnél keskeny kis korrekciókról van szó. Azt hiszem, nyu­godtan lehet ezt a telekkönyvi hatóságra bízni, amely elvégre mégis csak bírói batósag 1RS telekkönyvi ügyekkel állandóan foglalkozik. T)e azt hiszem, hogyha az igazságügvmlnisz­térinmnak sem/miféle aargálya nem volt és ő 'ajánlotta ezt a megoldást éppen a gyorsaság érdekében, akkor mi ebben valóban megnyu­godhatunk. Ami végül a kettős miniszteriális hatáskört illeti, ebben a tekintetben el kell ismernem, hogy lm egy minisztérium hatáskörébe tartoz­nék a kérdés, mindenesetre gyorsabban menné­nek a 'dolgoki Ezi azonfean ösalk! úgy lett volna megoldható, Iba az iparügyi imlinisiztériumból az egész műszaki apparátus, az egész váresrende­zésii osztály átkerüiliJ volna a belügyminiszté­riumba. Erről ebben a pillanatban nincs szó, tehát nem marad más hátra, mint a, kettős ha­táskört megtartani. Ennefk azonban van efrv ga­ranciális értéke is. neve7tetesien az. hogy imíer az egyik a szakszerűséget képviseli, a másik a r községeknek és városoknak a vagyoni érdekeit képviseli és így gondoskodás fog történni arról, hogy a két szempont harmóniába kerüljön. A kifogások másik nagv csoportiát a vá­rosrendezés múltjára és 'mai állapotára vonat­kozó kritikai megjegyzések alkotják. E "Fáz bizottsági ülésén főleg Prónay ő excellenciáia adott ennek kifejezést, akivel szemben Wekerle

Next

/
Oldalképek
Tartalom