Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-40

Az országgyűlés felsőházának 40, ülése kérdéseket, ki fogják elégíteni az igen t. felső­házi tag úr ő exeellenciájának igényét is. Hegedűs Lóránt felsőházi tag úr ő excel­lenciája igen színes, érdekfeszítő és szellemes beszédet mondott, amelyben több olyan kér­dést ölelt fel, amelyek tulajdonképpen nem ennek a törvényjavaslatnak keretébe tartoz­nak, mindazonáltal igen nagy figyelemmel hallgattam felszólalását. Az annak első részé­ben felhozottakat a választójogi törvényjavas­lat tárgyalásánál majd át fogjuk gondolni, mert ezek igen érdekes és meggondolásra ér­demes problémákat vetettek fel. A felsőházi jogkör kiterjesztéséről elmon­dottakhoz a magam részéről a legnagyobb részben csatlakozom. (Éljenzés és helyeslés-) Már többízben volt szerencsém különben le- ! szögezni azt az álláspontomat, hogy a közjogi törvényjavaslatok sorrendje az, hogy a kor­mány először a kormányzói jogkör kiterjesz­tésére vonatkozó javaslat tárgyalását fogja kérni a törvényhozástól, azután jön a felső­házi jogkör kiterjesztésére vonatkozó javaslat és harmadszor fog jönni a titkos választójog­ról szóló javaslat. (Helyeslés.) Mindenesetre, ha el is fogadom Hegedűs Lóránt ő exeellen­ciájának elvi álláspontját, mégis úgy képze­lem el a titkos választójogról szóló javaslatot, hogy abban, igenis, olyan garanciáknak, olyan kautéláknak kell lenniök, amelyek feltétlenül lehetővé teszik a nemzeti szempontok érvénye­sülését. (Élénk helyeslés és taps.) Különben egy pár ilyen kautélát ő exoellenciája maga is felemlített, főleg angol példák nyomán. Egyébként az itt felnozottak inkább a költségvetési vita keretébe tartoznak és ha meg méltóztatnak engedni, akkor nem is fo­gok most a felsőház szíves türelmével tovább visszaélni, hanem majd a költségvetési vita alkalmával fogok módot találni arra, hogy itt, a felsőházban is, részletesebben nyilatkozzam azokról a kérdésekről, amelyek nem szorosan az előttünk fekvő törvényjavaslathoz tartoz­nak. (Helyeslés.) Kérem a t. Felsőházat, méltóztassék az ajánlási törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadni. (Élénk helyeslés, él­jenzés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik, a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az or­szággyűlési képviselő jelölés újabb szabályozá­sáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részetes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a szokásos mó­don először a törvényjavaslat címét s azután szakaszainak sorszámát felolvasni szívesked­jék! I*échy Manó jegyző (felolvassa a törvény­javaslat címét, valamint az 1—8. §-ok sorsza­mát. A törvényjavaslat címét, valamint az 1—8. §-okat a felsőház hozzászólás nélkül elfogadja.) Elnök: Ekként a törvényjavaslat részletei­ben is letárgyaltatván, kérdem a t. Felsődlázat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során el­fogadott végszerkezetben, igen vagy nemi (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvény­javaslatot végszerkezetben elfogadják, azt fel­állással jelezni! (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavas­FELSŐHÁZI NAPLÓ. II. 1937. évi március hó 16-án, kedden. 90 latot a Képviselőház szövegezése szerinti szer­kezetben változatlanul elfogadta, amiről a Képviselőház értesíttetni fog. Napirendünk szerint következik a közigaz­gatási bizottság jelentése alapján az 1934. évi XIX. te. 27. §-ában, illetve az ennek alapján kibocsátott tervezetben biztosított kivételes jogkörben tett intézkedésekről szóló m. kir. belügyminiszteri jelentés tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság je­lentését felolvasni szíveskedjék! Péchy Manó jegyző (olvassa a bizottsági jelentést.) Elnök: Méltóztatik hozzászólni? Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a m. kir. belügymi­niszter úrnak az 1934 : XII. te. 27. §-ában, illetve az ennek alapján kibocsátott tervezetben biz­tosított kivételes jogkörben tett intézkedések­ről szóló jelentését tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a belügyminiszteri jelentést tudomásul vette, amiről a Képviselőház értesít­tetni fog. Napirendünk szerint következik a társada­lompolitikai és külügyi bizottságok együttes jelentése alapján az 1935. évben Genfben tar­tott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Érte­kezlet által az öregség, rokkantság, halál ese­tére szóló biztosításban szerzett jogok fenntar­tására irányuló nemzetközi viszonosság léte­sítéséről tervezett alakjában elfogadott nem­zetközi egyezmény becikkelyezésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy az együt­tes bizottság a javaslat előadásával Mutschen­baeher Emil ő méltóságát bízta meg. Mutschenbacher Emil felsőházi tag urat, mint előadót illeti tehát a szó! Mutschenbacher Emil előadó: Nagyméltó­ságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! A társada­lompolitikai és külügyi bizottság együttes ülése ennek a törvényjavaslatnak letárgyalása után úgy határozott, — mint az elnök úr ő ex­cellenciája bejelentette — hogy ezt a javaslatot általam ^adatja elő a mélyen t. Felsőház teljes ülése előtt. Amikor egy nemzetközi szerződés becikke­lyezéséről van szó, amely nemzetközi szerző­dést vagy egészében el kell fogadni, vagy pedig egészében lehet csak visszautasítani, amikor te­hát érdemleges tái*gyalásról, érdemleges módo­sításokról amúgy sem lehet szó, joggal lehet I kérdezni, vájjon szükség van-e ennek a javas­1 latnak részletesebb megindokolására? Bátor vagyok arra utalni, hogy amikor az együttes bizottság ezt a határozatot hozta s amikor arra kéri a t. Felsőházat, hogy pár pillanatig álla­podjék meg" e nemzetközi egyezmény becikke­lyezésénél és az ebben a nemzetközi egyez­ményben foglalt alapelveknél, akkor arra két szempont indította. Az egyik az, hogy ebben a nemzetközi egyezményben nagyon jelentős és fontos intézkedés foglaltatik, a másik pedig az, hogy egy nagy ritkasági értékkel állunk itt szemben; Genfből tudvalévőleg vajmi ritkán kapunk jót és értékeset, (Derültség.) ez azon­ban véletlenségből olyan egyezmény, amely Magyarországra nézve kézzelfogható, valósá­gos előnyöket jelent. Ez a két indok az, ami az eevüttes bizottságot arra indította, 'hogy ennek a javaslatnak előadásával bízott meg. (Helyes­lés.) . .... £,',.'; •; i 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom