Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-29

550 Az országgyűlés felsőházának 29. ülése tokosok, különösen azok, akiknek nehezen érté- > kesíthető könnyű, boraik vannak. Nein volna-e természetesebb egy agráror­szágban az, ha megtiltanák a hideg úton szesz­ből előállított borpárlatok készítését és így az­után azok a szegény szőlőbirtokosok értékesí­teni tudnák amúgyis nehezen értékesíthető boraikat? Ez mind csak a szeszkartelen múlik. Én azt hallottam,— szinte nem is akartam el­hinni, de erősen állította az illető — hogy a kis vidéki szeszgyárak, a kisfőzők gyűlést tartot­tak és azon elhatározták, hogy megpróbálják a szeszkartellel az érintkezést és megpróbálják elérni azt, hogy a szeszkar tel tegyen le ezek­nek a hamis úton előállított pálinkáknak, ké­szítéséről, hogy így ők a maguk termékeit érté­kesíthcsék. Állítólag egymillió pengőt voltak hajlandók a szeszkartelnek fizetni, a szeszkar­tel azonban ezt az ajánlatot nem fogadta el, mert neki sokkal több haszna van ebből a mai helyzetből. De kérdem azt, hogy egy agráror­szágban mehet-e ez így további Hiszen ez tulaj­donképpen abszurdum. Ez a nagytőke, ez az átkos nagytőke, egyáltalában nem haszon! Igen t. Felsőház! Még egy ilyen általános' kérdést akarok szóvátenni, amely szintén sok elégedetlenséget okoz és ez a választójog kér­dése. Lehet arról beszélni pro et contra, hogy az általános, vagy a titkos választójog jó-e vagy nem jó, de én azt hiszem, Magyarország gon a legközelebbi érdekelteket kivéve vajmi kevés ember akad, aki ne lenne kénytelen el­ismerni, hogy a mai választójog lehetetlen va­lami. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Ezt kü­lönben felesleges is több szóval magyarázni. Felesleges a mai ajánlási rendszer — hogy úgy mondjak — erkölcstelenségeiről beszélni, feles­leges arról szólni, hogy micsoda hamisításokra biztatja ez rá az embereket. Elég, ha csak arra hivatkozom, hogy amióta Magyarország parla­mentáris állam, magyar bíróság még nem ho­zót olyan megbélyegző ítéleteket, mint amilye­neket a mnit választásokkal kapcsolatban ho­zott a Közigazgatási Bíróság, amikoris esküt tett embereknek vette el a választójogát azért, mert megszegték az esküjüket, visszaéléseket követtek el és még hozzá nem is egy, nem is két, hanem több ilyen emberről van szó. A miniszterelnök úr híve volt az általános és titkos választójognak, sőt azt a bizonyos saját Nep. március 15-ikét is a választójog égisze alatt rendezték annakidején. Egyszerre azonban nem lett sürgős a választójog, az; mondották, jöjjön előbb a kenyér. Azt, hogy azóta az egy esztendő óta mennyiben jött ke­nyér, nem valami nagyon tudom belátni, mert a törvényhozás elé került javaslatok egy része bizony egyáltalában nem, valami nagyon vo­natkozik a kenyérre. Azt azonban igenis állí­tom, hogy ha — tegyük fel — a kenyér is az első, van valami, ami még a kenyérnél is fon­tosabb, ami még a kenyérnél Is többet ér és ez a tisztesség és a becsület, (Ügy van! Ügy van! a középen.) ez a választási rendszer pedig •a tisztességen és a becsületen gázol végig és valósággal rábírja, rábíztatja az embereket er­kölcstelen dolgokra, (vitéz Kozma Miklós bel­ügyminiszter: 1867 óta!) Bocsánatot kérek, ajánlási rendszer nem volt. {Egy hang a közé pen: Nem volt! — vitéz Kozma Miklsó belügy­miniszter: En voltam karhatalom a régi válasz- i fásoknál, én tudóim mi volt!) A pénzügyminiszter úr szíves figyelmébe volnék bátor ajánlani, hogy tekintetbe véve az államháztartás deficites voltát, tekintetbe véve. 1936. évi június hó 20-án, szombaton. hogy igen-igen sok olyan dologra nincsen pénz, amire kellene és tekintetbe véve azt, hogy az állástalan diplomások ezrei és ezrei várnak ke­nyérre és nem tudunk nekik kenyeret adni, talán ideje volna már egyszer megszüntetni az álláshalmozást, de komolyan, (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Hol van? — Lázár Andor igazságügyminiszter: Hol van? — Felkiál­tások középen: Mindenütt! — vitéz Kozma Mik­lós belügyminiszter: Konkrétumot!) így most hirtelen nem jut eszembe, de tucatjával van az ilyen eset, (Lázár Andor igazságügy miniszter: A szavak élnek tartalom nélkül! — vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Egy konkrétumot!) Bocsánatot kérek, igenis vannak olyan magas nyugdíjú emberek, kik szépen megélhetnének nyugdíjukból, s mégis el vannak helyezkedve másutt is. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Es dolgoznak!) Dolgoznak igen, de az a fiatal­ember is dolgozni akar és meg akar élni. Miért dolgozzék akkor az, aki amúgy is megél a nyugdíjából % Ez antiszociális álláspont!' (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Az államnál nem lehet elhelyezkedni! Magánvállalatnál be­lenyúljunk'?) Hiszen rakásra lehetne felsorolni, hogy a legutóbbi időben ki mindenki lett el­helyezve. Mélyen t. Felsőház! En nem tartom maga­mat szocialistának, én szociális érzésű ember­nek .tartom magamat és azért az ilyen vissza­éléseik engem mindig felháborítanak és arra bírnak, hogy nyíltan és őszintén mondjam meg véleményemet, ha tetszik valakinek, ha nem. En annak az igazságáról, amit mondtam, meg vagyok győződve. Meg vagyok győződve arról, hogy az ország milyen nehéz helyzetben van, hogy teherbíróiképességének' — hogy úgy mondjuk — már a legutolsó fokán áll. Ebben az orscágban igenis elsőrangú kormányzati kötelezettség eliminálni azokat a dolgokat, amelyek alkalmasak a közihangulat megron­tására és alkalmasak arra, hogy keserűségeit teremtsenek a szívekben. Azt pedig becsület­szavamra mondhatom, hogy meggyőződésem szerint azok, amiket itt elmondottam, kint, a vidéken igenis rontják a közhangulatot és el­keseredést okoznak. A javaslatot nem fogadom el. {Elénk éljen­zés és taps.) Elnök: Szólásra következik Pap József ő méltósága. Pap József: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mé­lyen t. Felsőház! A költségvetésből és a hozzá fűzött indokolásiból nemcsak az államháztar­tásra vonatkozó számszerű adatokat ismerjük 'meg, hanem tájékoztatva vagyunk aziránt is, hogy azok az intézmények, azok az ügykörök, azok a nagy állami és társadalmi feladatok, amelyek az egyes ressiziortokhoz, az egyes tár­cákhoz tartoznak, milyen belső életet éltek, vájjon fejlődtek-e, a fejlődés nem akadt-e meg, esetleg nem állt-e be visszafejlődés? Azok a ténybeli adatok, amelyek a költség­vetésben fennforognak, nézetem szerint a leg­jobb próbakövei annak a kérdésnek, vájjon a kormány politikája helyes volt-e, vagy nem. En nem akarok ez; alkalommal más kérdések­kel foglalkozni, mint az igazságügyi és a bel­ügyi tárca keretébe tartozó pár kérdéssel. A jogszolgáltatás az igazságügy ressiziort­jába van utalva. A jogszolgáltatás akkor áll 'hivatása magaslatán, ha jó és megbízható- En a jogszolgáltatás jóságát és megbízhatóságát első kelléknek tartom, csak azután lehet szó

Next

/
Oldalképek
Tartalom