Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-29

542 Az országgyűlés felsőházának 29. ülése fogom tanulmányozni, aminek befejezése után fogom válaszomat megadhatni. Ma abban a helyzetben vagyok, hogy a magyar f kormánynak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontjáról az igen t. Felsőiházat tájékoztathassam és egyúttal megadjam válaszomat az interpellációra is. Mindenekelőtt szüségesnek tartom kiemelni, hogy az interpelláló felsőházi tag úr által szóvá tett államvédemi törvényjavaslat időközben törvényerőre emelkedett, illetve a folyó évi május hó 23-án történt kihirdetéstől számított harmincadik napon, tehát már a legközelebbi napokban életbe is fog lépni. A törvény rendelkezéseinek részletesebb ismertetésébe természetesen nem • bocsátkozhatom és csak a következők megállapítására szorítkozom: Nem szenvedhet kétséget, hogy ennek a törvénynek révén lehetőség nyílik Csehszlovákiában arra, hogy a magyar állampolgárságú ingatlantulajdonosoktól, államvédelmi érdekekre való hivatkozással, a trianoni szerződés 250. cikke által (kifejezetten védett ingatlanaikból az is elvétessék, amit a csehszlovák agrárreform a kezükön még meghagyott. Ez a 250. cikk ugyanis, amit éppen a békekonferencia talált nélkülözhetetlennek, a Csehszlovákiához, Romániához és Jugoszláviához csatolt nagy kiterjedésű területelken: a magyar állampolgárok által bírt javak megtartását, jogainak megóvását és azoknak a jövőre vonatkozólag is legteljesebb nemzetközi bírósági garancia alá helyezett védelmét hivatott biztosítani. E tekintetben nem nyugtathat meg bennünket a törvénynek az a kijelentése sem,, hogy a nemzetközi szerződések rendelkezései érintetlenül maradnak. Ismeretes ugyanis — és ezt itt a legnagyobb sajnálattal újból meg kell állapítanom, — hogy a kis ententeállamok az annakidején agráreform címén tett intézkedéseikben sem érezték magukat korlátozva a 250. cikk rendelkezésiéi által (Ügy van! Úgy van!). Egyébként legutóbbi képviselőházi beszédemben külön utaltam arra és megemlékeztem arról, hogy a kisentente államok részéről a legújabb időben is folyvást megnyilvánul az a törekvés, hogy a 250. cikkre hízott nemzetközi jogi védelem teljesen illuzóriussá váljék. (Ügy van! Ügy van!) Igen t. Felsőház! A csehszlovák államvédelmi törvény úgy rendelkezik, hogy külföldiek a határzónában .eizentúl csak katonai ha; tóságok engedelmével tartózkodhatnak. Félő lehet, hogy a csehszlovák hatóságok külföldieknek fogják nyilvánítani és e rendelkezések alá fogják vonni az elcsatolt területeken élő magyaroknak amaz ezreit, és ezreit, akiknek állampolgári viszonya több, mint másfél évtizeddel a trianoni békeszerződés életbe lépte után saját hibájukon kívül rendezetlenek, annálfogva, hogy csehszlovák állampolgárságuk a csehszlovák hatóságok által a Jt)éceszerződés vonatkozó rendelkezései ellenére, a mai napig sem ismertetett el. Közölni kívánom továbbá azt is, hogy a magyar kormány figyelmét nem kerülte el az sem, hogy a csehszlovák államvédelmi törvénynek több olyan rendelkezése is van, amelyeknek gyakorlati alkalmazása a Csehszlovákiában élő magyar kisebbségeket érdekeikben és jogaikban közelebbről fenyegetheti. A törvény ugyanis megengedi az úgynevezett határzónában fekvő bármely ingatlannak (kisajátítását, ha az az államvédelem érdekében szükségesnek találtatik. Gondolni kell ezenkívül a kisebbségek 1936. évi június hó 20-án, szombaton. szempontjából még azokra a rendelkezésekre is, amelyek bizonyos ipari vállalatoknak és üzemeknek minden indokolás nélkül megbíz hatatlannak kvalifikált tulajdonosaitól a koncesszió bármely pillanatban való megvonásáról, továbbá bizonyos vállalatoknál államvédelmi szempontból megbízhatatlan személyeknek alkalmazhatatl ans ágáról szólnak. Igaz ugyan, hogy a javaslat tárgyalása folyamán tett módosítás szerint valakinek államszem pontból megbízhatatlannak minősítéséhez valamely nyelvhez, valláshoz, vagy fajhoz való tartozás önmagában nem elegendő ok. De másfelől ennek az új paragrafusnak az értékét lényegesen lerontja az a körülmény, hogy ez .a megbízhatatlanság fogalmára nézve csak példálózó kritériumokat állít fel. (Úgy van! Ügy van!) Igen t. Felsőház! A legutóbbi időben több oldalról és ismételten azt hallottam, hogy ez a törvény nem irányul a magyarok ellen. Hogy ez az állítás helytálló-e, vagy nem, afelől vitába bocsátkozni nem fogok. (Felkiáltások: Egészen felesleges is!) A magyar kormány mindenestre a csehszlovák államvédelmi törvénynek immár legrövidebb időn belül esedékes gyakorlati alkalmazását állán dóan figyelemmel szándékozik kísérni. Amennyiben pedig kénytelen volna annak megállapításához eljutni, hogy e törvény gyakorlati alkalmazása a magyar állampolgárok által Csehszlovákiában bírt és nemzetközi szerződésekkel biztosított jogoknak éb érdekeknek sérelmével történnék, a magyar kormány ezzel a nemzetközi jogellenes eljárással szemben igénybe fogja venni mindazokat az eszközöket, melyek e jogvédelem céljára rendelkezésére állanak. (Általános he lyeslés.) Ha pedig ezek a jogvédelmi eszközök eredményre nem vezetnének, és ha a szükség úgy hozná magával, a magyar kor mány az állampolgárai részére nemzetközi szerződésekben biztosított jogok megsértésével szemben más rendelkezésére álló eszközökkel is fog védekezni. (Általános helyeslés.) Amennyiben a törvény végrehajtásával kapcsolatban a Csehszlovákiában élő magyar kisebbségeket sérelem érné, nevezetesen azon jogokban, melyeket részükre az 1919. év szeptemberében Saint Germainben létrejött kisebbségvédelmi szerződés garantál, úgy természetesen a magyar kisebbségekre fog tartozni, hogy jogaiknak és érdekeiknek megóvása céljából az ebben a szerződósben számukra biztosított jogvédelmet igénybevegyék és szükség esetén a Népszövetséghez forduljanak. Őszintén be kell vallanom, (Halljuk! Halljuk!) hogy a Népszövetség részéről is a kisebbségvédelem terén eddig tapasztaltak után csak kevés illúziót táplálhatunk aziránt, hogy az ilyen esetleges petieió eredményes legyen, (Ügy van! Ügy van!) miért is nem tartom lehetetlennek, hogy a magyar kormány kénytelen lesz arra is gondolni, (Halljuk! Halljuk!) hogy ha a körülmények úgy kívánják, ő maga is petícióval forduljon a szlovákiai magyarság jogainak védelmében a Népszövetséghez, (Általános helyeslés.) mely lépésre a lehetősége megvan. Kérem válaszom 'tudomásulvételét. (Általános élénk helyeslés és hosszantartó taps a Ház minden oldalán.) * Elnök: Szontagh Jenő ő méltóságát a viszonválasz joga megilleti. Szontagh Jenő: Nagyméltóságú Elnök Ur!