Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-26
Az országgyűlés felsőházának 26. ülése 1936. évi május hó 9-én, szombaton, gróf Széchenyi Bertalan elnöklete alatt. Tárgyai : A telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Darányi Kálmán föidmívelésügyi miniszter, gróf Széchenyi Aladár, Balogh Jenő, Teleszky János, báró Prónay György, Jakabffy Gyula, gróf Khuen-Héderváry Károly előadó. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen volt : Darányi Kálmánt (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 7 perckor.) (Az elnöki széket gróf Széchenyi Bertalan foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Kiss ErnŐ, a felszólalók jegyzésére pedig gróf Bethlen Pál jegyző urat kérem fel. Napirendünk szerint következik a föidmívelésügyi, pénzügyi és igazságügyi .bizottság együttes jelentése alapján a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről. szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. A föidmívelésügyi miniszter úr ő nagyméltósága kíván szólni! Darányi Kálmán föidmívelésügyi miniszter: Nagyméltóságú Elnök Űr! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak megengedni, hogy az általános vita befejezése után elsősorban is hálás köszönetet mondjak azért, hogy annyira kimerítően és minden oldalról megvilágítva méltóztattak a törvényjavaslatban felvetett kérdéseket letárgyalni, méltóztassanak továbbá megengedni, hogy az elhangzott felszólalásokra a lehetőség szerint reflektáljak. Elsősorban talán általánosságban fogok reflektálni az egyes felvetett kérdésekre és azután fogok a lehetőség szerint az egyes felszólalt mélyen t. felsőházi tag uraknak választ igyekezni adni. Előre is elnézést kérek azért, hogy talán nem foglalkozhatom minden egyes felszólalással olyan mértékben, mint ahogyan azt megérdemelné, de nem kívánom a mélyen t. Felsőház idejét és türelmét hosszú időre igénybe venni. Amint méltóztatnak tudni és amint én azt már többször előadtam, felfogásom az, hogy a földreform utáni vágy legtöbbnyire és a legkülönbözőbb országokban a háború után szokott fellépni; ez történt inalunk is. A háború előtt is voltak bizonyos törekvések ilyen irányban, de tulajdonképpen csak az a telepítési törvényjavaslat emelkedett törvényerőre, amelyet 1894-ben hoztak. így például a boldogult DaFELSÖHÁZI NAPLÓ I. rányi Ignác által készített telepítési törvényjavaslat már nem emelkedett törvényerőre. A bizottságban is voltam szerencsés annak . a meggyőződésemnek kifejezést adni, hogy ha a most említett törvényjavaslat annak idején törvényerőre emelkedett volna, a háború utáni földreform képe talán kissé másként alakult volna. {Ügy van! Ügy van!) A háború után jött a földreform. Ilyenkor a földreform utáni vágy rendjesen annál vehemensebben jelentkezik és az ilyen törvényjavaslatok és törvények annál radikálisabbak, minél kevésbé volt ez a probléma megnyugtatóan megoldva a békeidőben. Nézetem szerint a háború után, amikor a földreformot megalkották, tulajdonképpen még forradalmi idők voltak és ennek a földreformnak megalkotásánál olyan szempontok is érvényesültek, amelyek ennek a forradalmi mentalitásnak a nyomait viselték magukon. Mindazonáltal meg kell állapítani azt, hogy ennek a földreformnak voltak jó oldalai is. Jó oldala volt kétségkívül <acz, hogy a szociális feszültséget levezette. Jó oldala volt az is, hogy megakadályozta a falusi lakosságnak a városba való tódulását. Hátrányos oldala volt viszont az, hogy pénzügyileg nem volt megalapozva és hátrányos oldala volt az is, hogy a termelésben bizonyos visszaesést, csökkenést idézett elő annak következtében, hogy az egykétholdas parcellákkal az öt holdon aluli törpeibirtokosság megszaporítását tette lehetővé, ami nálunk természetszerűleg a termelés csökkenésével, visszaesésével járt. Hátránya volt még az is, Ihogy akiket földhöz juttatott, azok vagyontalan emberek voltak, — amint helytelenül szokás nevezni őket: nincstelenek — akiknek nem volt meg a kellő felszerelésük sem ahhoz, hogy az általuk megkapott földet meg tudják (művelni és így sok tekintetben és sokszor reájuk nézve sem jelentett előnyt a földhözjutás. Megtörtént, hogy sokszor a fogatos erő felhasználásáért uzsoraárakat kellett egyeseknek fizetnlök vagy legalább is olyan napszámot kellett végezniök, vagy sokszor olyan «munkát kellett teljesíteniök, amely a fogatos erő értékét erősen túlhaladta. Az agrárválság Magyarországot kétség77
