Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-25

486 Àz országgyűlés felsőházának 25. ü ki, mint képzett gazda. Ez az egész országra vonatkoztatva igen elenyésző szám, tehát ilyen iskolákat kell építeni legalább az Alföldön még egyet és a Dunántúlon ugyancsak egyet. Ez a három iskola fogja elsősorban szolgálni azt^ a célt, amelynek szolgálását ez a nagyon értékes kisbirtokos gazdatársadalom megérdemli. A telepítés új gazdatípus számára ad lehetőséget. Ha tehát nem lesz meg ennek a rétegnek kellő gazdasági szakoktatás mellett a szükséges gazdasági ismerete, hozzáértése, akkor elbukik az egész telepítési gondolat. Ha meglesz a kellő hozzáértés és szakértelem, — mint ahogyan már az előbb is mondottam — 5—15 hold földből egész családok tudnak majd megélni. Sok eleven példát tudnék felsorolni. Említettem imár az én vidékemet is, az Alföldet és a Duna—Tisza közét, ahol szőlő- és gyümölcstermelés van, ahol egy-két holdból 4—5 tagú család él meg egész éven át és teljesíti elsőrangúan állampolgári kötelességét. Vagy ha nézzük a mi vidékünket, amelyet említettem, Arad-Csanád-Torontált, ahol a hagymatermelés dívik, ott is négy-ötezer család foglalkozik hagymatermeléssel 1—5 kat. holdon. Egész családok meg tudnak és meg fognak tudni belőle élni. Igaz, a vita első napján Károlyi ő nagyméltósága szóvátette, hogy ezeken a kis parcellákon, két-három holdas földeken termelő hagymakertészeket nagy katasztrófa érte, ami bizonyítja, hogy nem tudnak megélni ezekből a földekhői. Szabad legyen megemlítenem, hogy abban a,z időben egy rekordtermés volt Makó és környéke határában és az értékesítés még nem volt egy kézben, ez a nagy termés rásza•badította^ a makói hagymakertészekre a galíciai zsidók hadát és ezek nagy alákínálást vittek véghez, aminek következtében az árak letörtek, leestek és mindenki megélt belőle, csak a kertész nem, az nem kapott belőle semmit, majdnem potyán prédálta el egész áruját. Azóta azonban, amióta a kormány belenyúlt a hagymaértékesítésbe és egy kézből értékesíti az egész hagymatermést, Makó és vidékén a hagymatermelés értéke a termelési költségen felül van. Ez is bizonyítja, hogy egységes értékesítés mellett igenis lehet segíteni ezeken a kis törpebirtokosokon, kisgazdákon, legyenek hagymatermelők, paprikatermelők, gyümölcstermelők, vagy szőlőtermelők, egészen mindegy. Nagyon ajánlom a kormány figyelmébe, hogy az értékesítésnél lehetőleg ezt a metódust, az egykéz politikáját kövesse azokon a vidékeken, ahol ilyen kis törpebirtokosok laknak. Különösen Kecskemét vidéke, szóval a Duna-Tisza közén levő szőlő- és gyümölcstermelő vidék részére szeretnék olyan képzett kertészeket és kívánnék olyan lehetőségeket adni, hogy maguk, azoknak a szőlő- és gyümölcstermelő törpe- és kisbirtokosoknak családjai megszerezzék a kellő szakismereteket a gyümölcstermelésre vonatkozóan. Kertésziskolánkba tehát olyan részt kellene beállítani, amely az életre közvetlenül neveli a gyermekeket. Hiszen Kecskemétnek van egy kertészképző iskolája, amelyet a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara tart fenn. Azt hiszem, igen sokan ismerik ezt. Egyedül ebben a kertészeti intézetben évenként 40—42 tanuló vesz részt az előadásokon, tehát mindén második esztendőben 15—20 tanuló végzett kérése 1936. évi május hó 8-án, pénteken. tészként kerül ki az életbe. Már félévvel előre le vannak kötve, annyira kapósak ennek az iskolának tanítványai. Ezt az iskolatípust kell tehát a gyümölcstermelő kertésztársadalom érdekében favorizálni, ilyen iskolákat kell létesíteni, vagy a fővárosban, vagy másutt létesített kertészeti tanintézeteink bizonyos részét ilyen irányban át kell alakítani. Hogy mindez itt valóra válhassék, ahhoz szükségünk volna olyan mezőgazdasági törvényekre is, amelyek a mezőgazdaság érdekeit, termelési irányát, értékesítését és minden olyan dolgot, amely a mezőgazdaság boldogulását elősegíti, felöleljenek. Ilyen mezőgazdasági ej lesztési törvényt kell alkotni. .. Legyen szabad megemlítenem, hogy a képviselőházban Kállay Miklós ő nagyméltósága a telepítési törvényjavaslatnál szóvátette, bírálat alá vonta a mezőgazdaság és a mezőgazdasági munkás nehéz helyzetét és, hogy ő ott határozati javaslatot terjesztett be a mezőgazdaságfejlesztési törvényről. Én nagy tisztelettel üdvözlöm ő nagyméltóságát. Még támogatására sietett Éber Antal, a Kereskedelmi és Iparkamarai igen t. elnöke is, meg kell azonban jegyeznem, hogy ezt a mezőgazdaságfejlesztési törvényt mi, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara gazdái kértük és maga a Kamara igazgatója, Gesztelyi-Nagy László már évekkel ezelőtt követelte és felhívta erre a kormány figyelmét. Legyen szabad egy pár idézetet elmondanom az ő »Mezőgazdasági politikánk új útjai és eszközei« című munkájából, amelyet ő akkor megírt ós ezt azért említem meg, mert ugyanannak az érdekeltségnek képviselője, Éber Antal, az ő érdekeltségi körébe tartozó ipari érdekeltségnek, a szeszkartelnek lapja élesen megtámadta Gesztelyit e miatt a munkája miatt s veszélyt látott abban, ha a mezőgazdaság számára egy ilyen törvényt hoznak, mert ez szerinte veszélyeztetné az ipari érdekeltség jövőjét. Gesztelyi munkájából röviden csak ennyit olvasok fel (olvassa): »Ha megnézzük törvénytárunkat 1867 óta, f szomorúan kell látnunk, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének, a birtokososztály erősítésének az érdekében törvényialkotásunk is meglehetősen fukar volt, amivel szemben a liberális korszakban született egyes törvényeink, mint például a kereskedelmi törj vény, továbbá a büntető törvény a virtuskodó falusi legényeket sokkal nagyobb büntetéssel sújtja, mint az úgynevezett intellektuális bűnöket, káros ügynököket, csődbe, bankbukásba vivő rosszindulatú egyéneket«. S még egy pár sort legyen szabad felolvasnom (olvassa): »Sajnos, törvénytárunkban olyan törvény nem is igen van, amely a mezőgazdaságnak támogatást nyújtana s amely a termelésiben volna segítségére a gazdatársadalomnak, amely új termelési ágak, vagy bizonyos újítások bevezetését anyagi támogatásban is részesítené, vagy az értékesítés terén szabna irányt vagy adna támogatást, mint ahogy például az iparfejlesztési törvényben ezt az iparra vonatkozóan megtalálhatjuk. Mindezek alapján bátran megmondhatjuk, hogy szükség van a mezőgazdaság különböző életjelenségeivel foglalkozó s abban a mezőgazdaságfejlesztő törvényre«. Ha ezt a törvényt, amelyet Darányi földmivelésügyi miniszter úr Ő nagyméltósága már a múlt évi költségvetési vita során meg is