Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-25
Az országgyűlés felsőházának 25. ülé igért s amelyet Kállay Miklós ő nagyméltósága is sürgetett határozati javaslatában, tényleg hamarosan tető alá fogjuk hozni, én hiszem és bízom abban, hogy a mezőgazdasággal foglalkozóknak az a nagy tömege, amely ma anynyira ki van szolgáltatva különféle érdekeltségeknek, ha ezi a törvény védelmére lesz, akkor igenis talpra fog állni és így jobb helyzetibe kerül nagyon sok nehéz helyzetben lévő földbirtokos, kis- és törpemezőgazda. Legyen szabad még megemlítenem valamit azzal kapcsolatban, amit a törvényjavaslatban szintén nem láttam, amit azonban igen sok felsőházi tagtársam felszólalásából hallottam, hogy tudniillik a telepítési törvényjavaslattal kapcsolatban minden formában segítségére kell sietni az új telepeseknek tanácsadással és minden egyéb inassal. Ezt a szerepet ma a gazdasági életben a mezőgazdasági kamarák töltik be. Nagy tisztelettel hívom fel a földmívelésügyi miniszter úr kegyes figyelmét arra, hogy a törvény végrehajtása során adjon módot és alkalmat arra, hogy a mezőgazdasági kamarák eibibe a munkába az ő szerveiken keresztül bevonhatók legyenek, mert ezek a kamarák gyökereződtek he legjobban a nép lelkületébe kint a vidéken, falun, a községben és mindenütt. Ök legyenek n'eosak szervei, hanem tanácsadói is, lelkes apái, támogatói a mi igen nagyszámú, kint a vidéken élő elhagyott mezőgazdáinknak. A nemzeti eszme szolgálatába kell állítani ezt a törvényt, a törvény szellemét, mert megbukhatok ebben az országban minden, de a nemzetnek élnie és fennmaradnia kell. Több felszólalt felsőházi tagtársam említette, hogy a telepítési törvény megvalósítása elsősorban politikai célokat szolgál és a Nep.élharcosok részére bizonyos politikai juttatásokat jelent. Én azt hiszem, mélyen t. felsőházi tag urak, hogy ezek a mondások nem voltak teljesen komolyak. Ügy látom, azok a felsőházi tag urak nem ismerik a kint, a vidéken élőknek igen nehéz, keserves életet, mert különben ilyen meghatározásokat nem mondtak volna. A magyar milliók tömegei élni és dolgozni akarnak, meg kell tehát adni a lehetőséget, hogy elérjük a magyar nep boldogulását. Ne csak tízezer ember éljen itt, e szűk hazában boldogul gond nélkül, hanem az egész, magyar nemzet, Mégis az itt bárom nap alatt elhangzbtt beszédekből fajdalommal kellett megállapítanom, hogy a mi földesuraink, földbirtokosaink — tisztelet a kivételnek —, nagytőkéseink, a hankok,, a kartelek nem érzik át a nemzet sok milliónyi tömegéneik rettenetes nyomorúságát, I nem éreznek sorsközösséget vele, csak, saját anyagi lehetőségeiket nézik, e törvény végrehajtását is megnehezítik, sőt kínossá; tehetik annak létre jövetelét is. Ne felejtsük el, hogy a bolsevizmus a kert alatt ólálkodik. Amikor aizt látjuk, hogy Franciaországban teljesen felborították a regi polgári rendet, hogy tönkretették egész Spanyolországot, hogy a szomszédos Csehszlovákia teljesen szolgálatába állott a bolsevizmusnak, akkor igenis komolyan kell gondolkoznunk ezen a törvényjavaslaton, hogy itt megélhetést biztosítsunk a milliónyi nincstelen néptömegek jó voltának előmozdításával. A telepítési törvény szellemében évszázados népkívánalmak jutnak kifejezésre, és ha a törvény szelleme és végrehajtása kifejezője lesz mindazoknak az elgondolásoknak, amelyeiket a szegény földnélküli és földíszerető se 1936. évi május hó 8-án, pénteken. 487 nép óhajt és kíván, akkor hosszú évtizedekre oldódik meg ez a nagy probléma. A telepítési törvényjavaslat maga, sok hiányossága folytán, talán nem is elégíti ki a hozzáfűzött várakozásokat, dei azért nagyjelentőségű. Bár nem oldja meg a telepítjést úgy, ahogy én magam és igen sokan gondoltuk és gondoljuk, de kinyiltja a kaput, amelyen át lassan ugyan, de biztosan haladhatunk előre azon a mezőn, amelyen meg van törve a jég és megvannak a lehetőségek arra, hogy ezen az útfon elindulva eredményeket is érhessünk el. Néhány szóval befejezem beszédemet. A magyar földmívos, földmunkás, törpebirtokos kisparasztság megállotta helyét a háborúban a haza védelmében. Mint kiváló katona a halál félelmét legyőzte az első pülanatoan. Igazolhatják ezt kiváló hadvezéreink itt e helyen is. De megállotta a helyét a magyar parasztság a forradalom idején is, melyet a forrongó csőcselék iszonyú terrorja, erőszaka sem tudott eltántorítani a magántulajdontól, az áldott magyar föld szeretetétől. Nem rohant a könnyű földszerzés lehetősége után. Akkor is dolgozott és termelt, megbuktatta a kommün átkozott uralmát és ezzel megmentette a kicsi és csonka hazát. - Utána azonban a gazdasági dekonjunktúrában elesett. Üjból tápra próbált állni és bár nagy. áldozatokat hozott, vagyonát részben elvesztette és rettentő nélkülözést szenvedett át, de úiból megbirkózott a szélsőséges irány demagóg szellemével. A sorozatos 3—4 rossztermésű gazdasági esztendő nehézségeivel és a gazdasági válság iszonyú pusztításaival is megbirkózva, a rossz értékesítést, eladósodást, rossz termést, munkanélküliséget, hatósági túlbuzgóságot, árverezést stb., az élet minden mostohaságát, koldus szegénységét átélve, éhezett rongyosan, iszonyú nélkülözés között* megalázva, kifosztva, gazdaságilag letörve, de lélekben és szívben, hazaszeretetben a magyar nemzeti lobogó zászlóvivője maradt. A magyar földmunkás parasztság levizsgázott jelesen. Megállapítom azt, hogy ebben a rettenetes gazdasági harcban, amikor más nemzet fiai, bár csak kevésbbé szenvedtek és éheztek, már elvesztették az egyensúlyt és forradalomba mentek át, a magyar parasztság mégis megállotta helyét, tehát igenis megérdemli ez az értékes kisgazda-, törpebirtokos- és földmunkás-társadalom, hogy komolyan foglalkozzunk sorsával. Tegyük lehetővé neki a telepítés gondolatán keresztül a földszerzés lehetőségét, a boldog családalapítást, amely alapját fogja képezni a polgári Nagy-Magyarország nemzeti feltámadásának. Ebben a gondolatban a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök: Kíván még valaki szólni a javaslathoz általánosságban| {Nem) r Ha szólni senki nem kíván, az általános vitát bezárom. Az idő előrehaladván, a tanácskozást félbeszakítom. Legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 9-én, szombaton délelőtt 10 órára tűzöm ki és azon folytatni fogjuk •. a telepítésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyzőt urat, szíveskedjék az ülés jegyzőkönyvét felolvasni. 76*