Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-25
482 Az országgyűlés felsőházának 25. ül nagyon nehezen tud eleget tenni kötelezettségének. Ahol csak módomban van és tehetem, mindenütt hangoztatom, hogy az Alföldön a közterhek nagyon magasak. Igen rosszak az értékesítési viszonyok is, messze vagyunk a Nyugattól, a vasúti tarifák igen magasak, elviselhetetlenek a kiadások. Panaszkodunk mi eleget, felírunk egyesületünkből a kormányhoz, felírunk a városokból, a vármegyékből, de — sajnos — meg kell állapítanom talán ugyanazt, amit tegnap itt Liptay László ő méltósága is — azt hiszem — így állapított meg, hogy ezeket a panaszainkat, ezeket a kérelmeinket nemigen hallgatja meg a t. kormány. (Szőke Gyul'a: Meghallgatja, de nem teljesíti! — Derültség!) Meghallgatja, jóindulatot tanúsít, ígéretekben bőven van részünk, de hogy nevén nevezzem meg a gyermeket, mégsem történik olyan nagyobb beruházás, vagy olyan rendelkezés, amely tulajdonképpen a mi szomorú gazdasági viszonyainkon segítene. Ez a törvényjavaslat szerintem valahogy ellentétben van »a kormánynak földbirtokpolitikájával, ugyanis míg egyrészt igen helyesen csinálta meg a gazdavédelmi rendeleteket, másrészt ezzel a javaslattal tulajdonképpen kínálja a földet a gazdáknak és az az érzésem, hogy talán odajutunk a földkínálással, mint voltunk ia konjunktúra idején a ibankokkal, amikor azok igazán majdnem dobálták a gazdák után a pénzt, hogy azt felvegyék, aminek következtében igen sok gazda és birtokos tönkrement. Ezt a, törvényjavaslatot tulajdonképpen senki sem kívánta, legkevésbbé a gazdák, mert ez most nem időszerű. Előbb rendbe kellene hozni az 1920. évi földreform útján földhöz juttatott gazdákat, 'mert ezek a birtokosok legnagyobbrészt, mint azt igen helyesen kifejtette Wekerle Sándor ő nagyméltósága az együttes bizottságban, szánalmas állapotban vannak, a földek elhanyagoltan, műveletlenül hevernek, minden kultúra nélkül. Nem volt szükség azért sem erre a törvényre, mert hiszen az a törpebirtokos, vagy munkás, akinek pénze van, úgy is vehet és vesz is földet; erre a célra van föld elég és a kormánynak is rendelkezésére áll. De mit is akar az a törpebirtokos és kisgazda 1 ? Akarja a közterhek leszállítását, a,z adózás egyszerűsítését, terményeinek jó értékesítési lehetőségét, olcsó tarifát és megfelelő hitel nyújtását, hogy tudjon boldogulni. Szerény véleményem szerint ez, a törvény a mezei munkásoknál a munkanélküliek számát fogja szaporítani. Nálunk ugyanis nagybirtokosoknál; uradalmaknál szokás, hogy münden aratómunkás kap a nyári munka elvégzéséért körülbelül 15—16 holdat, ugyanis 9—10 hold őszit, é—-5 hold tavaszit aratásra, azonkívül kapnak a leszerződött (munkások három hold kukoricaföldet harmadából és ha a család nagyobb, akkor negyedes kukorica-földet is, megmunkálásra,. Ezenkívül munkálnak cukorrépaföldet, cirokföldet, szénát kaszálnak, szóval ezalatt az idő alatt a nekik juttatott földeken megkeresik a télire valót. Most mi fog történni 1 ? Ezeket a 15—16 holdakat el fogják venni az uradalmaktól és ezekkel fogják a törpebirtokosok birtokait kiegészíteni. Az aratómunkás, a részes tehát kereset nélkül fog maradni, mert a földet, melyet eddig művelt, elveszik, a törpebirtokost pedig nem lehet arra kényszeríteni, hogy az ő földjén még más munkásokat is alkalmazzon, Nagy hibája tehát ennek a törése 1936. évi május hó 8-án, pénteken. vényjavaslatnak az, hogy míg egyrészről a megélhetést akarja biztosítani, addig másrészről a munkanélküliséget növeli. En Békés és Csanád megyében élek, meglehetősen ismerem az ottani viszonyokat. Purgly ő excellenciája is felhozta ezeket niai beszédében s előadta, hogy miként oszlanak meg ott a iföldek, hogy mennyi kisbirtok és törpebirtok «seréit már gazdát. Megemlítem itt, hogy kiosztottak Békés megyében 52.728 kat. hold földet, 33.470 ember között. Hogy ezek az emberek ihogyan gazdálkodnak, arra nem térek ki, mert nem akarom megismételni azt, amit Wekerle ő nagyméltósága és Purgly ő excellenciája mondottak, de hogy kötelezettségeiknek hogyan tettek eleget, azt bátor leszek itt elmondani. Földreform-földet kapott 12.888 ember. Közülük részben teljesítette kötelességét 3350 ember. Fizetniök kellett volna adóban 2,142.240 pengőt, fizettek összesen 115.000 pengőt. (Az elnöki széket báró Radvánszky Albert foglalja el.) Vagyonváltságföldet kapott 17.825 ember. Részben eleget tett kötelezettségeinek 4803 ember. Fizetniük kellett volna 1,331.930 pengőt, fizettek összesen 92.226 pengőt. A legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésünkön a pénzügy igazgató azt jelentette, hogy Békés vármegyében az elmúlt hónapig 10 millió és néhány százezer pengő adóhátralék volt. Ez a Ihátraléjk nem onnan származott, mintha a hatóságok nem volnának erélyesek, mert ezek megtesznek mindent, hogy a kincstár érdekeit megvédjék, ennek a hátraléknak az oka az, hogoy a közterhek nagyok és elviselhetetlenek s a gazdatársadalom a legjobb akarat mellett sem tud kötelezettségeinek eleget tenni. Azt mondják, hogy Békés vármegye az ország egyik legeladósodottabb vármegyéje — ugyanezt mondotta tegnap Liptay ő méltósága is. Érdekes volna megtudni mindenesetre, hogy az egész országban mennyi az adóhátralék, érdekes volna ismerni ezt a statisztikát. Azért hoztam ezeket az adóügyi kérdéseket a miniszter úr ő nagyméltósága elé, hogy megtudjuk, vájjon a kormány nem tart-e attól, hogy ezeknek az új reformtörvényeknek életbeléptetésével a mai rossz közgazdasági állapotok mellett a kincstár fog megint károsodni. Amikor tehát én a t. kormány figyelmét ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan ezekre a nagy közterhekre, a munkanélküliségnek és az adóhátralékoknak szaporodására bátor voltam felhívni, tisztelettel kérdem, hogy van-e a kormánynak elgondolása vagy terve arranézve, hogy ha a munkanélküliek száma szaporodni fog s ezenkívül ezek az adóhátra- , lékok és nagy köztérnek is megmaradnak, ezeket a terheket valahogyan enyhíteni lehessen, mert különben ismét csak az amúgyis túlterhelt társadalmat fogják súlyosan megterhelni. Egyebekben a módosított törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: S. Bálint György ő méltóságát illeti a szó. S. Bálint György: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! A törvényjavaslat tárgyalásánál igen sok felszólalás hangzott el pro és contra, azonban mégis meg kell állapítanom azt, hogy ez a törvényjavaslat igenis 1 , a lehetőségekhez képest is, nagyon sok százezer törpe kisbirtokos és földmíves munkásember
