Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-23

426 Az országgyűlés felsőházának 23. ülése 1936. evi május ho 6-án, szevdán. hatóság egyesekkel szemben esetleg nem méltányosan, illetőleg nem jogosan jár el, ezt az eljárást jogorvoslat helyesbítse. Általában véve mindazok az intézkedések, amelyek erre vonatkoznak, biztosítják azt az intenciót, hogy a kisbirtokos esetleges kimozdítása után újból ugyanannak a kategóriának kezébe kerüljön a birtok, amelyben előbb volt; a visszavásárlás pedig biztosítja azt, hogy amennyiben örökhagyó nélkül hal el a birtokos, illetőleg nem biztosítható, hogy a 32 éven belül elhalt birtokszerző birtoka egy kézben maradjon, az állam megfelelő intézkedésekkel, amelyek a kölcsönnyújtást is a lehetőségek sorába utalják a visszavásárlásra, biztosítja, hogy a visszavásárolt birtok ugyanolyan kategóriájú birtokos kezére juthasson, mint amilyen kategóriájú birtokos kezén eredetileg a törvény végrehajtása előtt volt. Mindezen törvényes intézkedések végrehajtására, lehetővé tételére a törvényjavaslat telepítési alapot konstruál. A telepítési alap áll kétmillióból, amelyet 10 évre a költségvetés terhére vesznek igénybe, azután további két és félmillióból, amelyet a tíz év utáni tíz évre vesznek igénybe, az adó- és illetékföldekből befolyó 15 millióból, a Nemzeti Banktól erre a célra igénybevett 15 milliónyi hitelkeretből, azután pedig az elővásárlási alap rendelkezésére álló anyagi eszközökből, amelyeknek öszszege hárommillióra tehető. Ez tehát mintegy 78 millió pengő érték. Lehet kritizálni ezt a 78 millió pengő értéket abból a szempontból, hogy sok vagy kevés, ez mindenesetre attól függ, hogy milyen helyzetben van az államkincstár. A mai helyzetben ezt felemelni budgetáris okoknál fogva valószínűleg nem lehet, de nyitva van a kérdés abból a szempontból, hogy a jövőben, amennyiben a költségvetésekben erre nagyobb összeg lesz rendelkezésre bocsátható, ez az összeg tényleg rendelkezésre is álljon. De ha az ember azt is tekintetbe^ veszi, hogy a 30%

! előre való fizetésre fordított összeg, ismét gyorsan visszakerül ennek az összegnek forgásával és ha egyúttal veszi ennek az összegnek a kamatokkal való felszaporodását, akkor látja, hogy ez az összeg nem mondható a mai viszonyok mellett túlalacsonynak. A telepítési törvényjavaslat folytán egy olyan fontos gesztió kerül a földmívelésügyi miniszter kezébe, amely gesztióról a törvényjavaslat szerint számot adni tartozik. Számot tartozik adni a költségvetés során arról, hogy milyen átengedésre kötelezéseket tett és meg kell mondania, hogy milyen intézkedéseket kíván tenni a jövőben a birtokpolitikai törvénynyel kapcsolatban. De ugyancsak számot adni tartozik a telepítési alap állapotáról, bevételeiről és kiadásairól a mindenkori zárszámadásoknál. Ezekkel a zárszámadásokkal kapcsolatban azután a törvényhozásnak módja van arra, hogy mindazoknál a részletkérdéseknél, amelyeknél a törvény intencióját végrehajtva kívánja látni, ellenőrzést gyakoroljon. Itt rámutatok arra, hogy e számadási kötelezettségben a leghangsúlyozottabban bennefoglaltatik az, hogy milyen címen, hány birtokszerzővel szemben élt a kormány a kimozdítás lehetőségével, milyen visszavásárlások történtek és hogy milyen címen történtek ezek, valamint az, hogy kivel szemben és hány esetben. Amint már bevezető szavaimban mondottam, az 1920-as törvényhozás intézkedéseinek egyik legsikerültebb alkotása a házhelyek Juttatására vonatkozó rendelkezés volt. Éppen ezért a törvényjavaslat abból a célból, hogy ez az áldásos intézkedés e törvényjavaslat, a telepítési törvényjavaslat keretén bleül is kellőképpen kibővüljön, elrendeli, hogy ennek a telepítési alapnak egynegyed része a lehetőség szerint házhelyekhez való juttatásra és házak építésére használtassák fel. Hogy ez helyes intézkedés, azt már az 1920. évi események után bekövetkezett helyzetből láthattuk, kétségtelen azonban, hogy ezt az intézkedést csak a lehetőség határáig lehetett leszögezni, mert egészen más anyagi és kalkulációs bázist ad az, ha én házépítésre adok megfelelő anyagi eszj közöket, vagy pedig felszerelésre. Tudnivaló ugyanis, hogy házépítésre aránylag sokkal több pénz kell, másfelől pedig a házhely természetszerűleg nem lévén produktív, ennél a kérdésnél a törvényjavaslat süpulációja lehetőség szerint teljesen megfelel annak, amit ennek a kérdésnek higgadt, tárgyilagos megbírálására szükségesnek tartok. A törvényjavaslat elsősorban a közérdeket tartja szem előtt, amikor laz átengedésre kötelezést kívánja stipulálni. A földmívelésügyi kormány a közérdeket követte akkor, amikor a törvényjavaslat megszerkesztése előtt az érdekképviseleteket véleményük felől megkérdezte — megállapíthatom, hogy az érdekképviseletek igen sok módosítását teljes mértékben magáévá is tette — s a közérdek szolgálatában állott iés ia közérdeket vélte szolgálni a földmívelésügyi kormány .akkor is, amikor még a törvényjavaslaton végrehajtotta azokat a módosításokat, amelyeket a felsőház bizottságában voltunk szerencsések elfogadni. Hogy ezt' a törvényt a következő 25 évben miképpen fogják a közérdek szerint végrehajtani, erre nézve csak azt mondhatom, hogy a törvényjavaslatban garanciák vannak arra, hogy a ctnindenfcori parlament megfelelően fogja tudni ezt ellenőrizni, és remélhető, hogy a mindenkori földmívelésügyi miniszter a közérdek tudatában ennek a törvénynek végrehajtásától távol fogja tartani azokat az elemeket és azokat az intenciókat, amelyek! ehhez a fenkölt közügyhöz — fenköltnek 'mondhatom,, mert a magyar földnek és a magyar nemzetnek legnagyobb kincséről van itt szó — esetleg pártpolitikai szempontból is hozzá akarnának nyúlni. Ismerve a törvényjavaslat intencióit és ismerve annak a kisbirtokos-osztálynak, amely-_ lyel már több mint egy évtized óta van sze-' rencsém együtt működni,, hazafias! és tárgyilagosi, minden egyéni túlzástól mentes felfogását, ennek az önálló életképes kisbirtokos-osztálynak megerősítését, kifejlesztését én a magam részéről szerencsésnek tartom,, ezt 'üdvözlöm, és ezért a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlom. (Helyeslés l

és taps.) Elnök: Szólásra következik gróf Apponyi Károly ő méltósága! Gróf Apponyi Károly: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen tisztelt Felsőház! Abból a föltevésből indulok ki, hogy a telepítési törvényjavaslat körül kijegecesedett egyéni elgondolásomat,, és felfogásomat, meggyőződésemet, gyarlóságom tudatában mindaddig kikapcsoltam, míg a törvényjavaslatot előkészítő-bizottságban a mellette és ellene felszólalt szónokokat meghallgattam. A nálam összehasonlíthatatlanul nagyobb kapacitású férfiak, nemzetgazdák, praktikus gazdák, pénzügyi tehetségek,