Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-23

422 Az országgyűlés felsőházának 23. hogy a közjogi, a pénzügyi, valamint a volt népjóléti és munkaügyi, ezidoszerint társadalompolitikai [bizottságoknak a felsőház által kiadott, de a bizottságok részéről még le nem tárgyalt feliratok, illetőleg kérvények utaltassanak vissza a felsőház elnökségéhez, hogy azok rövid úton a kérvényi bizottságnak legyenek kiadhatók. Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Tisztelt Felsőház! A legutóbbi ülésünkben megválasztott királyi és országos legfőbb fegyelmi (bíróság tagjai közül többen még nem tettek esküt. Ugyancsak nem tett még esküt báró Radyánszky Albert ő nagyméltósága, aki ebben a bíróságban az elnököt lesz hivatva helyettesíteni. Felkérem tehát Gaár Vilmos, Huszár Aladár, Jankovieh Béla, Láng Lajos és Simontsits Elemér felsőházi tagtársaimat, mint az 1936. évi III. te., 23. %-Sh alapján szervezett kir. és orsz. legfőbb fegyelmi bíróság tagjait, valamint báró Eadvánszky Albert ő nagyméltóságát, hogy az eskü letétele végett a terem közepére jönni szíveskedjenek, (báró Radvánszky Albert, Láng Lajos és Gaár Vilmos a terem, közepén megjelennek.) Kérem a jegyző urat, hogy szíveskedjék az eskümintát felolvasni. Szontagh. Jenő jegyző (olvassa az eskümintát, báró Radvánszky Albert, Láng Lajos és Guár Vilmos leteszik az esküt). Elnök: Az eskü letétetett. Napirend szerint következik az igazoló bizottság jelentéséneik tárgyalása az igazolt felsőházi tagok névjegyzékének kiigazítása tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottsági jelentést felolvasni szíveskedjék. Szontagh Jenő jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Kíván valaki a bizottsági jelentéshez hozzászólni! (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést^ méltóztatnak-e az igazoló bizottságnak azt a javaslatát, hogy Berzeviczy f Albert az igazolt felsőházi tagok névjegyzékéből töröltessék, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Kérdem még, méltóztatnak-e az igazoló bizottságnak azt a javaslatát, hogy Voinovich Géza az igazolt felsőházi tagok névjegyzékébe felvétessék, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Kérdem végül, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy Sesztina Jenő felsőházi tag neve az igazolt felsőházi tagok névjegyzékében »Sesztina-Nagybákay« kettős családi névre kiigazíttassék, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen. ily érteleimben mondom ki a határozatot. ^Az igazoltak névjegyzékében beállott változások a Budapesti Közlönyben közzététetnek. Napirend szerint következik a földmívelésügyi, pénzügyi és igazságügyi hizottságok együttes jelentése alapján »a telepítésről és, más földbirtokpolitikai intézkedésekről« szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt a törvényjavaslat tárgyalására rátérnénk, a házszabályok 92. §-ára való hivatkozással bejelentem, hogy a földművelésügyi miniszter úr a törvényjavaslat felsőházi tárgyalásának tartamára vitéz Vas s Elek miniszteri tanácsos és Nizsalovszky Endre egyetemi ülése 1936. évi május hó 6-án, szerdán. tanár urakat miniszteri megbizottaíkként bejelentette. Tudomásul szolgál. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy az együttes bizottság a törvényjavaslat előadásával gróf Khuen-Hederváry Károly felsőházi tag urat bízta meg. , , Gróf Khuen-Hederváry Károly ő méltóságát illeti a szó. Gróf Khuen-Héderváry Károly előadó: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! Mielőtt az előttünk fekvő törvényjavaslat ismertetésébe kezdenék, méltóztassék megengedni, hogy röviden ismertessem a közelmúltnak birtokpolitikái helyzetét. A múlt század kilencvenes éveiben a kivándorlás és a népnek a városba való tódulása arra kényszerítette az illetékeseket, hogy elsőízben foglalkozzanak tüzetesebben birtokpolitikái kérdésekkel. Az akkori birtokpolitikai elgondolások különböző okoknál fogva, amelyeknek ismertetésébe nem kívánok belebocsátkozni, nem váltak valóra. Közben mindinkább nehézzé vált a magyarság helyzete a nemzetiségi vidékeken és ez szükségessé tette # a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének megalapítását, amely a háború kitöréséig tudvalevőleg áldásos működést fejtett ki. Következett a háború, következett a forradalom és következtek más országokban azok a földbirtokpolitikai intézkedések, amelyek a mi népünkre, a mi birtokpolitikánkra nem maradhattak hatás nélkül. Ilyen körülmények között látott napvilágot az 1920:XXXVI. te, amely főleg szociális szempontból volt fontos. De fontos volt még abból a szempontból is, hogy egyrészt megszüntesse azt a nyugtalanságot, amelyet a forradalmak idéztek elő a nép széles 'rétegeiben, másrészt megbontsa azt a stagnálást, amely a háború következtében a birtokforgalomban fennállt. Az 1920. évi törvényeknek jótékony hatása szociális szempontból feltétlenül meglátszott; meglátszott elsősorban a házhelyek kiosztásának terén, amely intézkedés az egész akkori törvényhozás egyik legsikerültebb részletének mondható. A törvényhozási intézkedések másik része, amely törpebirtokok alakítását tűzte ki célul, nem vált be- annyira, mert itt tulajdonképpen az igény jogosultság volt a főszempont, tehát egy szubjektív szempont. Magától értetődően nem várhattuk el azt, hogy azok, akik bár szubjektííve, de teljes mértékben rászolgáltak arra, hogy földhöz jussanak, egyúttal azt a termelési erőt is reprezentálják, amellyel meg tudják tartani azt a birtokot, amelyet nekik juttattak. így tulajdonképpen igen nagyszámú törpebirtok keletkezett, amelyeknek holdszáma a legutóbbi statisztikai adatok szerint az utóbbi tíz év alatt, tehát az 1920-as földreform lebonyolítása idejében 3 millió holdra emelkedett. Ez a földreform termelési szempontból nagyon kevéssé produktív típust termelt ki, amin változtatni ezek után szükségesnek mutatkozik. Ha tehát az 1920-as törvényhozás eredményeit látjuk, azt mondhatjuk, hogy a törpebirtok terén olyan birtoktípus keletkezett a kelleténél nagyobb mértékben, amelyről a jövőben feltétlenül gondoskodni kell, akár úgy, hogy a termelés szempontjából gyengéket alátámasztjuk, akár úgy, hogy hozzájuttatás címén egészségesebb birtoktípus keletkezését előmozdítjuk. Az 1920-as törvények nyomán a birtokpolitika mindig verbum régense volt a politikának, nem azért, mintha birtokjuttatással ma-