Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-9

Az országgyűlés felsőházának 9. ülése 1935. évi június hó 21-én, pénteken, gróf Széchenyi Bertalan és báró Radvánszky Albert elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1935 36. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Pap József, vitéz Horthy István, vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök, Simontsits Elemér, Rótt Nándor, gr. Apponyi Károly. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak: vitéz Gömbös Gyula, Bornemisza Géza, Darányi Kálmán. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket gróf Széchenyi Bertalan foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére gróf Wilczek Frigyes, a felszólalók jegyzésére pedig gróf Bethlen Pál jegyző urat kérem fel. A képviselőháztól 'beérkeztek: az oktatójellegű filmek nemzetközi forgalmának megkönnyítése céljából Genfben 1933. évi október (hó 11-én kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről, a Kómában 1935. évi február hó 16. napján kelt magyar-olasz kulturális egyezmény becikkelyezéséről, a szellemi együttműködés tárgyában Varsóban 1934. évi október hó 21. napján kelt magyar-lengyel egyezmény becikkelyezéséről és a szellemi együttműködés tárgyában Bécsben 1935. évi március hó 4. napján kelt magyar-osztrák egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatok. Ezek a törvényjavaslatok előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak az illetékes bizottságoknak. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy beadta jelentését a mentelmi bizottság Latinovits János, Agorasztó Tivadar, Vásáry József, Buday Barna, Péchy Manó, Láng Lajos és Bittner János felsőházi tagok mentelmi ügyében. A jelentések kinyomatnak és szétosztatnak. Napirendre tűzésük iránt később történik intézkedés. Napirend szerint következik a pénzügyi bizottság jelentése alapján az 1935)36. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Pap József ő méltósága. Pap József: Nagyméltóságú Elnök Űr! Mélyen tisztelt Felsőház! A . jogszolgáltatással kapcsolatos pár kérdésre vagyok bátor felhívni a magas Ház figyelmét. Az utóbbi időkben álFELSÖHÁZI NAPLÓ I. talános volt a panasz, hogy bíróságainknál a peres eljárás rendkívül lassú volt, a bírák panaszkodtak, hogy a restanciák hullámai összecsapnak a fejük felett, a jogkereső közönség pedig nem birta kivárni, hogy jogérvényes ítélettel legyen befejezve az ügy. Az a kérdés, hogy vájjon a bíróságoknál vannak-e hátralékok és hogy a hátralékok mily mérvűek, nagyon közelről érdekli az igazságszolgáltatást és a nagyközönséget is. Ha a mostani költségvetést tanulmányozom, ennek adataiból és a hozzáfűzött indokolásból, de egyébként is megállapíthatom a gyakorlati életből, hogy a restanciák száma lényegesen fogyott úgy az alsóbíróságoknál, mint a felsőbíróságoknál, sőt a Kúriánál is egyaránt. Néhány évvel ezelőtt a Kúriánál rendesen másféléves hátralékokkal volt dolgunk. Ma a viszonyok úgy alakultak, hogy négyhónapos hátralék a maximum. Ez vonatkozik a polgári peres eljárásra. A büntetőeljárás tekintetében meg kell állapítanom azt, hogy az ügyforgalomban némi emelkedés van, ez azonban nem aggasztó, mert ez az emelkedés olyan büntetendő cselekményeknél nyilvánul, amelyek enyhébb beszámítás alá esnek, amelyek kisebb jelentőségűek és a mai leromlott gazdasági viszonyokkal kapcsolatosak, örömmel állapítom tehát meg, hogy az igazságügyi kormányzatnak sikerült a hátralékokat bizonyos minimumra leszorítani. Ha vizsgálom, hogy mi idézte elő tulajdonképpen ezt az örvendetes eredményt, ennek okát három pontban vélem megtalálni. Az egyik az, hogy bíráink kötelességüket teljesítették mindig töretlen buzgalommal és ügyszeretettel, de kiváltkép, amióta ilyen abnormis viszonyokat élünk, amióta általában véve nem rendes az igazságszolgáltatásnak és az állami élet minden funkciójának lebonyolítása, a magyar bíróság önfeláldozóan és erejének teljes megfeszítésével él nemes hivatásának. Éppen ezért rászolgált arra, hogy a magyar közönség hálájáról és elismeréséről biztosítsa. Én azt kívánom, hogy a viszonyok minél előbb úgy alakuljanak, hogy a magyar állam abban a kedvező helyzetben legyen, hogy megadhasa a bíráknak azt, amit nemcsak a kormány igért, hanem ami már a Corpus Iuris-ba bevett törvények által is biztosítva 18