Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-8

106 Az országgyűlés felsőházának 8. üléi terelnök úrnak akkor kellett volna megfon­tolnia, mielőtt még kormányprogrammba vette. Mert hogyan lehet egy kormánynak programmponttá tennie valamit, amit végig nem vizsgál és aminek hatásai felől előzetesen meg nem győződik 1 (Ügy van! Ügy van!) Ha a t. miniszterelnök úr ezt kormány­programmá tette ilyen beható, lelkiismeretes vizsgálat nélkül, akkor végzetes könnyelmű­séget követett el, (Ügy van! Ügy van!) ame­lyet egy kormányelnöknek elkövetnie nem sza­bad. Ha pedig, az idők folyamán őt a fejlemé­nyek, vagy mas tapasztalatai az ellenkezőről győzik meg, semmi akadálya annak, hogy el­ejtse ezt a programmját, de csak akkor ejtheti el, ha a helyét elhagyja. (Gróf Széchenyi Ala­dár: Tévedni emberi dolog!) Különben is mi történt, t. Felsőház? A mi­niszterelnök úr, a kormány, a kormány több­ségi pártjának minden tagja, sőt minden je­löltje, azok is, akik neun kerültek he a képvi­selőházba, a választások alkalmával állandóan és folytonosan az alkotmányra fogadkoztak, hivatkoztak, az alkotmányhűséget hangoztatták, (Gróf Széchenyi Aladár: Es a parlamentáris el­vet!) a parlamentarizmus mellett való kitartást szükségesnek tartották, a titkos választójogot természetesen szintén, vagyis a képviselőválasz­tások is tulajilónképpen a titkos választójog programrajának jegyében mentek végbe, mert ez akkor is érvényben levő programmja volt a miniszterelnök úrnak. Mi esik itt tehát közbe, ami az ellenkező meggyőződést válthatta ki egy gondolkodó emberből 1 ? Maga a választás. Talán azt hiszi a miniszterelnök úr, hogy egy olyan választóközönségnek, amely így hagy magával bánni, nem lehet megadni a titkos választójo­got, mert nem elég érett rá? Bocsánatot kérek, azt hiszem, ha ezt gondolja, akkor téved. Mert ez a választóközönség nem feltételezhette, hogy az, aki a hatalommal való visszaélést lélektip­rásnak nevezi, (Gróf Széchenyi Aladár: Ügy van!) és utálattal utasítja el magától, az, aki a tiszta választások szükségességét hangoztatja, az egy ilyen tatárjárást fog a nemzetre z.údí­tani. Ha tehát a nemzet neki feltűnő és nem tetsző módon viselkedett, ezt csak súlyos és nagy meglepetésében tehette, nem szabad tehát ezt a konzekvenciát levonnia. Én értem az ag­gályokat. Nem lehet magyar ember, aki ezt a 1935. évi június hó 19-én r szerdán. kérdést ne tartaná sokszorosan megfontolan­dónak és minden oldalról megvilágítandónak, mert nagyon mélyen vág a nemzet életébe, jö­vendőjébe, sorsába, de bocsánatot kérek, azért ez nem indok arra, hogyha valaki kormány­programmá tesz magának egy elvet, akkor azt lassanként most már, minthogy a hatalom meg­van, a többség megvan, egyszerűen kezdje te­metni és elhagyni. Ez parlamentáris kormány­zat mellett nem lehet tenni. Egy diktátor vá­logathatja az elveket; ha az egyik nem passzol, veheti a másodikat, a harmadikat, de parlmen­táris kormány ezt nem teheti, az kötve van er­kölcsileg ahhoz az alaphoz, amellyel jött és ha elhagyja azt, el kell hagynia a kormányszé­ket is. (Ügy van! a középen és a jobboldalon.) Ezek azok a szempontok, amelyek engem őszinte sajnálatomra, — mert én különben, mondom, guvernementális felfogású ember va­gyok — at. miniszterelnök úrral szembe állí­tanak és minthogy ezeket elég nyomatékosnak és súlyosnak tartom és minthogy így látván az ő politikai vonalvezetését, nem tartom fele­lősségérzetemmel összeegyeztethetőnek azt, hogy ezen aggályaim ellenére, az ő politikáját sza­vazatommal alátámasszam, ennélfogva a költ­ségvetést elfogadom ugyan, de a költségvetés­ről szóló törvényjavaslat 4. §-a ellen fogok szavazni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps, — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az idő előrehaladván, a vitát meg­szakítom. Legközelebbi ülésünket folyó hó 21-én pén­teken délelőtt 10 órára tűzöm ki, amelyen foly­tatni fogjuk az 1935/36. évi állami költségvetés­ről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvé­nek felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvet felolvasni szíveskedjék! Gróf Wilczek Frigyes jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvvel szemben? (Nincs!) Észrevétel nem tétetvén, a jegyzőkönyvet hite­lesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 2 óra 3 perekor.) Hitelesítik : Bálás Barna s. h. S. Bálint György s k naplóhitelesítő-bizottsági tagok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom