Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.

Ülésnapok - 1931-56

180 Az országgyűlés felsőházának 5( jogi oktatás reformját illetőleg és így tehát ezt az egyező álláspontot azt gondolom, helyes volna a reform mielőbbi megvalósítására használni fel. A javaslat 4. §-ának 3. pontja a Műegyetem és a budapesti Tudományegyetem hallgatóinak kölcsönös hallgatási lehetőségéről beszél, mondván, hogy a kölcsönös hallgatási lehetőség rendjét a miniszter állapítja meg. Ez a lehetőség kétségkívül igen örvendetes és igen szükséges, mert ez is annak a bizonyos szintetikus együttműködésnek keretébe tartozó jelenség, de itt bátor vagyok kiemelni azt, hogy amennyire szükséges ez a szimultán hallgatást illetőleg, éppen annyira szükséges a nem Buda pesten székelő egyetemek relációjában, az úgynevezett szukcesszív -hallgatás lehetőségére gondolva, amely szukcesszív hallgatás lehetőségére mi, akik ezzel a kérdéssel közelebbről foglalkozunk, jól tudjuk, hogy a ma fennálló szabályok nem elegendők. Azt volnék tehát bátor kérni, hogy ciZ ti rendelkezés ne csupán csak a szimultán hallgatás rendjét szabályozza, hanem térjen ki úgy a budapesti, mint a nem Budapesten székelő egyetemek hallgatóira vonatkozólag a szukcesszív hallgatási lehetőség szabályozására is. Gondolok például elsősorban arra, hogy valaki Debrecenben kezdi el a tanulmányait, azután családi körülményei folytán feljön ide Pestre és itt folytatja tanulmányait. Szükséges lenne, hogy az illető bekapcsolód-, hassék bizonyos kedvező körülmények között az új József Nádor Műegyetem tanulmányi rendjébe, hogy ő is élvezhesse azokat az előnyöket, amelyeket az új intézmény nyújt. Erre vagyok bátor gondolni és azért kérném a rendelkezésnek ilyen irányban való kiterjesztését is. (Helyeslés jobbfelől.) Azt gondolom ugyanis, hogy a kölcsönös hallgatási lehetőségnek rendkívüli jelentősége van. Rendkívüli jelentősége van annak, hogy az a jogász necsak a jog szabályait ismerje, hanem ismerje azokat az életviszonyokat is, — már annyira, amennyire, — amely életviszonyokra a jog szabályai alkalmazandók, mert ha ezeket az életviszonyokat egyáltalában nem ismeri, akkor teljesen ki van szolgáltatva az a bíró, az az ügyvéd, vagy az a közigazgatási tisztviselő a szakértőknek. Hogy tehát ne szoruljon teljesen és minden vonatkozásban a szakértők mankóira, hogy legyen bizonyos látása a jog által szabályozott életviszonyokra, igenis szükséges, hogy a jogász is megismerje ezeket a gazdasági életviszonyokat. Hogy azután a gazdának szüksége van a jog alapelemeinek ismeretére, meg a kereskedelem alaptételeinek ismeretére, ez is kétségtelen, mint ahogy a hittan hallgatói is jó, ha valamelyesképpen a gazdasági élet törvényszerűségeinek legalább az alaptételeit ismerik. Ebből a szempontból tehát a különböző tudományágak egymásra való hatásának, szintézisének, amelyet mondom, ez a javaslat szolgál és megítélésem szerint sikeresen megvalósít, a rendkívüli jelentősége visz engemet oda, amire egyébként az előadó úr ő méltósága is volt szíves utalni, hogy távolabbi célkitűzésül megemlítsem a nem Budapesten székelő egyetemeknek mezőgazdasági fakultással való ellátását. Ebben a tekintetben Debrecen kétségkívül rendkívül kedvező helyzetben van. Nevezetesen Debrecenben, amint ezt már több alkalommal és vonatkozásban voltam bátor itt a Felsőház előtt, mint ennek az egyetemnek felsőházi képviselője kifejteni és kiemelni és éppen ezért most csak pár szóval térek ki rá, megvannak ennek mind a tárgyi feltételei, mind biztosíthatók a sze. ülése 193Jf május 1-én, kedden. mélyi feltételei. Tárgyi feltételei megvannak az egyetem tőszomszédságában levő 600 holdas tan- és kísérleti gazdaságban, amelyet a város adományozott a gazdasági 'akadémiának, megvannak ennek a gazdaságnak laboratóriumában, szertáraiban, kísérleti állomásaiban. A személyi kívánalmak pedig igenis biztosíthatók. Mi a magunk részéről úgy gondoljuk ezeket biztosítani, hogy országos jelölő bizottság által, országos pályázat útján történnék a tanszékek betöltése, vagyis a jelenlegi tanárok közül csupán azok vétetnének át, akik ezt a versenyt sikerrel kiállják, akik tehát az egyetemi katedcsakugyan méltók és érdemesek. Hogy a tangazdaságnak micsoda nagy jelentősége van éppen a mezőgazdasági fakultást illetően, ez már a képviselőházi tárgyalások során kiemeltetett, ahol az egyik felszólaló, Schandl Károly a következőket mondotta: »A tangazdaság gyakorlati téren annyira szükséges a gazdasági szakoktatás minden fokozatában, hogy a miniszter urat arra kérem, — monda» — feltétlenül tegye lehetővé, hogy a mezőgazdasági szakosztály tangazdasággal láttassék el.« A mezőgazdasági tudománynak a gyakorlati élettel való legszorosabb kapcsolata tudniillik már köztudomású. Alig van tudomány, amely művelésében és fejlesztésében a gyakorlati élettel olyan szorosan és olyan közvetlenül kapcsolódnék, mint éppen a mezőgazdasági tudomány, úgyhogy egy mezőgazdasági fakultás tangazdaság nélkül olyanforma, mint egy orvosi fakultás klinikák nélkül. Amint klinikák nélkül orvosi fakultás elképzelhetetlen, épúgy mezőgazdasági fakultás elképzelhetetlen tangazdaság nélkül, örömmel hallom éppen az előadó úr szavaiból, hogy ebben az irányban is törekvések vannak, hogy a Budapesten székelő mezőgazdasági szakosztály ilyen tangazdasággal láttassék el. Mert az, hogy előbb hallgat valaki valamely akadémiát és azután kimegy a gazdaságba gyakorlatra, azt gondolom, igen tökéletlen szurrogátum. Nem előtte és nem utána, hanem alatta kell neki a tangazdaságba kapcsolódnia és nem csak őneki, hanem annak a professzornak is. Tudniillik a mezőgazdaság a legkevesebbé internacionális tudomány és a legkevésbbé merőben teoretikus, mert a mindenkori talaj és éghajlati viszonyokkal kapcsolatos. Innen van az, hogy nálunk bizonyos fokig — hogy úgy mondjam — komikus színezetet nyertek a merőben könyvből gazdálkodók, akiket hohenheimi gazdáknak neveztek el a híres, nevezetes gazdasági intézményről, mert amiket valaki ott megtanult, azok illenek más talaj és klimatikus viszonyokra, de nem illenek a mi speciális magyar viszonyainkra. Azt gondolom helyesnek, hogy a debreceni egyetem mezőgazdasági fakultással láttassék el és majdan a többiek is. Semmi jogom sincs arra, hogy a .többi, nem Budapesten székelő egyetem nevében szóljak, de mint tudjuk, eredetileg úgy volt tervezve, hogy a pozsonyi egyetem mezőgazdasági fakultással láttassék el. Szervezeti szabályzatában ez expressis verbis benne van és míg Pozsonyban székelt, átjártak egyes professzorok Magvaróvárra. A kolozsvári egyetemnél is ez volt a törekvés. Kolozsvárott, legjobb tudomásom szerint, bekapcsolni óhajtották a kolozsmonostori gazdasági tanintézetet és Szegeden is erős mozgalom indult meg abban az irányban, hogy az egyetem mezőgazdasági fakultással láttassék el. Azt gondolom, hogy a jövendő programmjába 1 igenis a nem Budapesten székelő egyetemek-