Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.

Ülésnapok - 1931-56

Az országgyűlés felsőházának 56. nek mezőgazdasági fakultással való ellátása felveendő. Bocsánatot kérek, ha ma Magyarországon van négy egyetemi jogi kar, négy egyetemi orvosi kar, bölcsészeti kar, akkor éppen csak a gazdasági szempontok legjelentősebbje, a mezőgazdaság nélkülözze ezt! Ennek r fokozottabb mértékben szüksége van rá és éppen ezért örömmel hallottam az előadó úr ő méltóságának ezzel nem egészen azonos, de mégis csak ezen a nyomon járó gondolatát, mert ő, ha jól értettem, egyedül a debreceni egyetemre kontemplálta az egyetemi mezőgazdasági fakultást, a magyaróvári akadémiának más feladatkört szánt. Azt hiszem, hogy ez a feladatkör is sikeresebben volna betölthető valamelyik egyetemmel való kapcsolódással, mert hiszen azon, hogy helyi együttlét kívántatik, már túl vagyunk. Ha egyszer Sopronban az ott levő evangélikus hittudományi kar része lehet a Pécsett székelő egyetemnek, ha ugyancsak a Sopronban székelő bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola része lehet a Budapesten .székelő Műegyetemnek, — már tudniillik az új alakulatnak, — akkor semmi akadálya sincs annak, hogy a magyaróvári akadémia a pécsi egyetembe, a keszthelyi pedig a szegedibe kombináltassék bele. Mondom, ez egyedül és kizárólag az én egyéni elgondolásom, a társegyetemek nevében semmi jogom szólni, de azt gondolom, hogy rendkívül kívánatos volna éppen a mezőgazdaság megerősítése szempontjából foglalkozni ezzel a gondolattal. ^Aki ott jár Debrecenben és látja a nagy erdő fái között az egyetemet, a magyar élniakarásnak egyik leghatalmasabb, leggrandiózusabb alkotását r és látja mellette, tőszomszédságában a gazdasági akadémiát, nem tudja megérteni, miért nem történt meg már eddig is szervezeti összekapcsolásuk. (Gróf Somssich László: Debreceni szemmel nézve!) Azt hiszem, egyetemes nemzeti érdekből is tekintve, kívánatos volna ez, mert azt gondolom, hogy a mezőgazdaság nívójának emelése igenis egyetemes nagy nemzeti érdek és ez nem partikuláris érdek, ez nem debreceni érdek, ez nem a debreceni egyetemnek érdeke. 'Sőt problematikus egyesek előtt, hogy ez a debreceni egyetemnek momentán érdeke-e, mert aki az ottani viszonyokat közelebbről ismeri, az tudja, hogy a bekapcsolást illetőleg nem egészen egyöntetű az az állásfoglalás, 'tudniillik vannak egyesek, — hiszen mindig az a baj, hogy soha sem egyöntetűek az állásfoglalások, — kik az egyetem mai karainak továbbfejlődését féltik egy ilyen esetleges bekapcsolástól. Sajnos, ez momentán nem aktuális s én csak mint a távolabbi jövő Programm jávai vagyok bátor ezzel foglalkozni és kérni, hogy legalább a gazdasági akadémiának szervezeti bekapcsolása történjék meg hamarosan, ami csakugyan egyetlen fillérnyi költségtöbblettel nem jár és én azt gondolom, hogy már egymagában véve is javára válnék a mezőgazdasági oktatás emelésének. Hogy a Tiszántúl mezőgazdasága, sajnos, alacsonyabb nívón áll, mint a Dunántúlon vagy a Duna—Tisza között, az sajnos, így van. Ez éppen a földrajzi fekvésnek a következménye, tudniillik minden kultúra nyugatról jön, nyugatról szivárog át hozzánk. Azt gondolom azonban, hogy ez nem lehet argumentum a bekapcsolás ellen, sőt ellenkezőleg, argumentum a bekapcsolás mellett. Mert minél alacsonyabb fokon áll egy bizonyos mezőgazdasági kultúra, annál inkább szükséges annak nívóját emelni. Egészen bizonyos, hogy ennek a fakultásnak megteremtése ezt a célt szolgálja. Mivel pedig ülése 19 3 U május 1-én, kedden. 181 a Tiszántúl talajviszonyai egészen speciálisak s kétségkívül nem azonosak a Dunántúl talajviszonyaival és mert klimája is egészen speciális, — sokkal szélsőségesebb és sokkal kevésbbé csapadékdús, mint a Dunántúl klimája, — ezek a körülmények is szükségessé tennék, . hogy a Tiszántúl számára egy külön mezőgazdasági fakultás létesíttessék, ahol kiképeztetnének azok a mezőgazdasági alaptételek, amelyek a speciális tiszántúli talaj- és klimatikus viszonyoknak leginkább megfelelnek. Én azt gondolom, hogy ez csakugyan egyetemes nagy nemzeti érdek és nem speciális debreceni érdek. Hiszen ha nem volnék így meggyőződve, nem is lenne meg a bátorságom ezeket itt a mélyen t. Felsőház színe előtt így elmondani. Azt gondolom, ez a bekapcsolás teljesen bele is illik a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr egyetemszervezési programmjába, amely a Képviselőházban és előbb tett nyilatkozatai szerint az, hogy »az intézményeket a tényleges szükséglethez kell átszervezni«. Megfelel ez a földmívelésügyi miniszter úr mentalitásának is, aki Debrecenben azt mondotta, hogy a debreceni egyetem az akadémiával a mezőgazdasági szakoktatás egyetemi tanítását van hivatva megnyitni. Ö terminust is tűzött ki, sajnos, ez a terminus elmaradt. Összefogása volna ez — mondotta ő — a tudománynak és a földnek, mert helyes, — úgymond, — hogy tudósokot neveljünk ennek a földnek. Ehhez az átszervezéshez, az én megítélésem szerint, külön törvényhozási rendelkezés nem is volna szükséges, tudniillik az 1912:XXXVI. te, amely Pozsonyban és Debrecenben az egyetemeket létesítette, 1. §-ában ezt mondja: »Debrecenben fokozott fejlesztés mellett tudományegyetem állíttatik fel«; tehát fokozatos fejlesztés mellett. Az 5. §. hozzáteszi, hogy az egyetem szervezeti szabályzatát a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg és jóváhagyás végett ö Felsége, a király elé terjeszti. A szervezeti szabályzat így jött létre és 1914 július 25-én Ö Felsége, a király a jóváhagyást megadta. Ennek a szabályzatnak az 5. §-a így szól: »A debreceni egyetem a következő karokból áll« — felsorolja a ma létező és működő négy kart és hozzáteszi ötödikül — »mennyiség- és természettudományi karból.« Ebből ma három tanszékünk van meg. Ide lenne rendeletileg betoldandó »és íoiezőgazdasági karból« úgy. hogy így szólna a szervezeti szabályzat 5. §-ának 5. pontja: »mennyiség-, természettudományi és mezőgazdasági karból«, aminthogy, miként érintettem, a pozsonyi egyetem szervezeti szabályzata már eredetileg így alkottatott meg a magyaróvári gazdasági akadémiának a bevonásával. Azt gondolom, igen jelentős lenne legalább a gazdasági akadémiának szervezeti bekapcsolása a debreceni egyetemhez akadémia minőségében, már csak azért is. mert kétségtelenül ennek a javaslatnak a 7. §-a a gazdasági akadémiák minősítését diminuálja; nevezetesen a javaslat szerint az akadémiák csupán gyakorlati gazdák és gazdatisztek javára adnak a jövendőben képesítő oklevelet, míg azok, akik valamely gazdasági tanszékre vagy állásra óhajtanak jutni, a Műegyetem mezőgazdasági osztályán kell, hogy a vonatkozó oklevelet megszerezzék. A probléma tehát Debrecenre vonatkozólag már nem az, hogy megmaradjon-e az akadémia úgy. a.hogy van, vagy bekapcsoltassák, hanem hogy diminuait minőségében, hatáskörében éljen tovább, amely elnéptelenedéshez vezethet, vagy pedig mint mezőgazda27*