Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.
Ülésnapok - 1931-48
Az országgyűlés felsőházának 48. ülése 1933. évi december hó 13-án, szerdán, báró Wlassics Gyula és gróf Széchenyi Bertalan elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Gróf Széchenyi Aladár napirend előtti felszólalása. — Elnök kegyeletes megemlékezése gróf Hadik János, gróf Mailáth István Géza, Báthy László, Fetser Antal, Biró Zsigmond, Jaross Sándor, Graefl Jenő, Imre József, gróf Wenckheim Dénes és gróf Karátsonyi Jenő elhunytáról. — Tagok választása az Országos Ipartanácsba és a Kivándorlási Tanácsba. — Az igazoló-bizottság jelentése. — A mentelmi bizottság jelentése Huszár Károly és Bittner János mentelmi ügyében. — A gazdatartozások rendezésével kapcsolatos hitelműveletekről, valamint egyes közmunkák költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat. — Hozzászóltak : gróf Hoyos Miksa és Vásáry József. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : lmrédy Béla, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 13 perckor.) (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula foglalja el.) T. Felsőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Bezerádj István, a felszólalók jegyzésére pedig gróf Khuen-Héderváry jegyző urat kérem fel. Mindenekelőtt bejelentem , hogy a Kormányzó Űr Őfőméltóságánál névünnepe alkalmából Beöthy László alelnök úr jelent meg és a Felsőház nevében kifejezést adott legmelegebben érzett jókívánságainknak, amelyekért Őfőméltósága köszönetét nyilvánította. Tudomásul szolgál. Mielőtt napirendünkre rátérnénk, bejelentem, hogy gróf Széchenyi Aladár őméltósága, — a cseh atrocitások ügyében — napirendelőtti felszólalásra kért és kapott^ engedélyt. Gróf Széchenyi Aladár őméltóságát illeti a szó. Gróf Széchenyi Aladár: Nagyméltóságú Elnök úr! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt bocsánatot t kérek, hogy ilyen világosszürke ruhában merészkedem ma felszólalni, azonban a budapesti szabók pontatlanok és nem hozták meg városi ruhámat. A Magyar Revíziós Liga nemrégen a Vigadóban nagyszabású tiltakozó gyűlést tartott, abban az időben, amikor a csehek Pozsony, Kassa és Ungvár ősi magyar városokat a statisztika meghamisításával (Úgy van! Úgy van!) elütötték a magyar nyelv használatának jogától. A Magyar Revíziós Liga nagyszabású tiltakozó gyűlésén én is részt vettem, mint egyszerű polgár, ott álltam a főváros polgárai közt és végighallgattam a szónoklatokat, többek közt egy angol képviselő felszólalását is és egyrészt erélyesen tiltakoztam a csehek eljárása ellen, másrészt lelkesedtem a revízió mellett. Már akkor megvillant az agyamban, hogy FELSŐHÁZI NAPLÓ III. a méltóságos Felsőháznak is hozzá kellene járulnia ehhez a tiltakozáshoz, (Helyeslés.) annál is inkább, miután az országgyűlés másik Háza ugyanezt már megtette. Nem kívánom a t. Felsőházat megsérteni azzal, hogy ezeket a most elmondottakat bővebben megindokoljam, mert hiszen mindannyian ismerjük szomszédaink mentalitását s így ennek következtében csak egészen röviden arra kérem a t. Felsőházat: méltóztassék hozzájárulni ama tiltakozáshoz, amelynek a Magyar Revíziós Liga annak idején kifejezést adott. (Helyeslés.) Kétségtelen, t. Felsőház, hogy a Magyar Revíziós Ligának a revízió terén kiváló érdemei vannak és én magam is abban a meggyőződésben élek, hogy nem lehet már messze az az idő, amidőn a nagy többségben magyarlakta területek ismét az anyaországhoz vissza lesznek csatolva. Ez azonban nem a teljes revízió. A teljes revízió akkor fog bekövetkezni, ha ismét helyreáll Szent István birodalma, ha nem is ugyanazon körülmények között, mint amelyek a lezajlott ezer esztendő alatt fennálltak. Hogy azonban ezt a teljes revíziót elérhessük, ahhoz feltétlenül szükségünk van azoknak a testvérnépeknek a segítségére, amelyek Szent István Koronájának fényétől körülvéve és oltalmazva 800—1000 esztendőn keresztül jóban és rosszban velünk együtt voltak. (Ügy van! Ügy van!) Egészen kétségtelen,^ hogy ezek a testvérnépek, melyek részben félrevezetve, Önként elváltak mitőlünk s amelyeket részben erőszakkal eltávolítottak tőlünk, másfél évtized tapasztalatai után ma már mindannyian visszakívánkoznak hozzánk. A t. kormánynak egy bizalmi férfia, dr. Kozma György, Zemplén vármegye főispánja nemrég bejárta a rutén földet. Gondolom, szüleinek sírját látogatta meg. Amikor onnan visszajött, azt mondotta nekem: a rutének mind magyarul beszélnek és csak^ egyetlen vágyuk van, az, hogy Magyarországhoz visszacsatolják őket. (Éljenzés.) Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy most az utóbbi időkben Bethlen István gróf volt miniszterelnök úr (Élénk éljenzés és taps.) Angliában sorozatos
