Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.
Ülésnapok - 1931-48
2 Az országgyűlés felsőházának 1*8. ülése előadásokat tartott. Ezeknek az előadásoknak valamelyikén felszólalt Jehlicska Ferenc tanár úr, (Éljenzés.) aki tót-szlovák testvéreink nevében hitet tett Magyarország mellett- Azt mondotta, hogy ők visszakívánkoznak a magyar hazához, mert Magyarország nélkül megélni nem tudnak. De voltak szlovák testvéreinknek egyéb felszólalásai is, többek között (utalok a Nyitrán megtartott Pribina-féle ünnepélyre, amely a csehek szempontjából csütörtököt mondott. Mit szóljak horvát testvéreinkről 1 ? Horvát testvéreink, akik minden igazi ok nélkül hűtlenül elhagytak bennünket, ma fájdalommal gondolnak vissza azokra az időkre, midőn mint Magyarország társországa, úgyszólván teljesen önálló állami életet élhettek. (Ügy van! Ügy van!) Ez a kijelentés dr. Trunibits .szájából hangzott el, mielőtt bebörtönözték; annak a Trumbitsnak szájából, aki a ma összetákolt jugoszláv királyság egyik megteremtője, egyik alapítója volt. Ma már a horvát nemzet összes vezetői vagy eltétettek láb alól, vagy börtönben ülnek. A horvát nemzetet a szerbek egyszerűen meg akarják semmisíteni. Nyelvüket nem használhatják, iskoláikat bezárták, még zászlójukat sem szabad otthon használniuk, amely zászló pedig egyezer a magyar parlament homlokzatán lengett. Ilyen körülmények között én arra kérem a Magyar Revíziós Liga elnökét, Herczeg Ferenc felsőházi tag urat, méltóztatnék e tényeket mérlegelve arra törekedni, hogy nemzetiségi testvéreinkkel szorosabb összeköttetésbe kerüljünk. (Helyeslés és éljenzés.) Még egy körülményt kívánok felemlíteni, t. r Felsőház, Mint bölcsen méltóztatnak tudni, két honfitársunk, Bethlen István gróf és Eckhardt Tibor országgyűlési képviselők (Felkiáltások; Éljenek!) most nemrég Angliában sorozatos előadásokat tartottak, tisztázván a revízió kérdését és felemlítették a nemes angol nemzet fiai előtt és megismertették velük azt az óriási, talán a világtörténelemben páratlan igazságtalanságot, amellyel szerencsétlen országunkat sújtották. Ez a két honfitársunk kiválóan nagy munkát végzett. (Ügy van! Úgy van!) m ezért mindannyian csakis hálás köszönettel tartozunk nekik. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) Kérem a t. Felsőházat, méltóztassék kimondani, ho"T ezeket az érdemeket nagyra hecsüli és hálás köszönetét fejezi ki e két honfitársunknak. (Éljenzés és taps.) Méltóságos Felsőház! Én nem akarom kisebbíteni ama honfitársaink érdemét, akik bennünket a haldokló Népszövetségnél képviselnek, mindennek ellenére azonban felhívom a t. kormány figyelmét, hogy talán mégis jó lenne az elköltözött Apponyi Albert gróf helyét betölteni. Erre a helyre én alkalmasabb egyéniséget, mint Bethlen István gróf» nem ismerek. (Ügy van! Ügy van! — Éljenzés.) Én Bethlen István gróf belpolitikáját mindig támadtam, ebben a kérdésben azonban teljesen- osztozom a nézetében, mert külön Isten áldása az, amilyen diplomáciai érzékkel ő rendelkezik.. Végtére is ennek a mai külpolitikának alapjait ő vetette meg. (Éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Ezeket kívántam elmondani. (Helyeslés és taps:) Elnök: A napirendelőtti felszólalás sem vita, sem határozathozatal tárgyát nem képezhetvén, rátérünk napirendünkre. T. Felsőház! A szünetek alatt bennünket egymásután érő érzékeny veszteségekről e helyen megemlékezni kegyeletes kötelességünk. 19$$. évi december hó 13-án, szerdán. Itt fekszik közelünkben a kupolacsarnokban felravatalozva gróf Hadik János, NagyMagyarország utolsó kormányalakítással megbízott miniszterelnöke. (A Felsőház tagjai felállónak.) Midőn tőle búcsúzunk, a jelen században lefolyt magyar politikai küzdelmeknek egyik legjellegzetesebb alakjától veszünk fájdalmas (búcsút, ki több mint három évtizedes tiszta és kemény közéleti harc után történelmi nagyjaink sorába lép. Gróf Hadik János közéleti pályáján, — mint a többi nagy magyar államférfiak pályáján is — Trianon fordulópontot jelent. Addig mint fáradhatatlan energiájú, ragyogó egyéni képességekkel rendelkező s a közéleti etika magaslatán álló pártpolitikus a régi ellenzék nagy csatáinak volt a Képviselőházban, majd a Főrendiházban egyik vezéralakja s tántoríthatatlanul küzdött az egészséges parlamentáris élet és egy demokratikusabb politika megvalósítása érdekében. Erre az időszakra esik belügyi államtitkársága, a világháború legnehezebb viszonyai mellett vállalt közélelmezési miniszterségé f s a forradalmi inorajlások közepette kormányalakítással való megbízatása. 1920. óta pártpolitikával nem foglalkozott, minden idejét közgazdasági életünk újjáépítési munkájának s megcsonkított hazánk soksok sebe gyógyításának szentelte. Ott találjuk legfontosahb gazdasági érdekképviseleteinik élén töretlen tetterővel, munkában fáradhatatlanul a közérdekek önzetlen, odaadó szolgálatában. Tiszteletreméltó közszereplésének ez a második fejezete szemeink előtt játszódott le, részben itt a Felsőházban, melynek legtevékenyebb tagjai közé tartozott s melynek közgazdasági és közlekedésügyi bizottságában több éven át az elnöki tisztséget példás buz- \ gósággal töltötte be. Úgyszólván minden fontos gazdasági és pénzügyi kérdés tárgyalásánál férfias nyíltsággal szállt síkra meggyőződése mellett. Ezekből a felszólalásokból mindig kicsillámlott Hadik János grófnak a szó legnemesebb értelmében vett demokratikus felfogása, midőn a szívéhez oly közel álló magyar kisbirtokosság és kisiparosság megsegítésének, boldogulásának kérdéséről volt szó Halálával közéletünket — s kapcsolatainknál fogva Felsőházunkat is — érzékeny, nagy veszteség érte. Nemes emlékének mai ülésünk jegyzőkönyvében való megörökítését tisztelettel indítványozom. Méltóztatnak indítványomat elfogadni? (Igen!) Ha igen, kiimondom, hogy a Felsőház gróf À Hadik János emlékét mai ülésének jegyzőkönyvéiben megörökíti. M Jelentem, hogy gróf Hadik János elhunyta •alkalmából részvétünknek kifejezésre juttatá- "m sáról, ravatalára a Felsőház koszorújának elhelyezéséről és temetésén a Felsőház képviseltetéséről elnöki kötelességemhez híven gondoskodtam. Méltóztatnak-e intézkedéseimet jóváhagyólag tudomásul venni? (Igen!) Ha igen, kimondom, hogy a Felsőház ilyen értelemben határozott. Gróf Malláth István Géza váratlan elhunytával arisztokrata társadalmunknak egyik i köztiszteletben álló, nagyműveltségű tagját vesztettük el. Megyéje közéletében előkelő^ szerepet vitt, melynek egy időben főispánja^ is volt. Az országos politikával főrendiházi,
