Felsőházi napló, 1931. II. kötet • 1932. október 13. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-46
446 Az országgyűlés felsőházának 46. % merült fel, hogy egy kiállítási központ alkotásával maguk a gazdasági érdekeltségek autonóm módon vegyék kezükbe a kiállítások szabályozását. Sajnos, ez nem sikerült. Azután következett a háború és a háború után, mint tudjuk, megint olyan látszatkonjunktúra korszaka következett be, amely ismét felvetette ezeket a különböző kiállítási zugvállalkozásokat. Minthogy most fokozottabb mértékben szükséges az, hogy — az anyagi nehézségekre való tekintettel — egyrészt a kiállítók, másrészt pedig a fogyasztók érdekeit az állam megvédelmezze, a gazdasági érdekeltségek a kormányhoz járultak azzal a kéréssel, hogy a kiállítások rendezését hatóságilag szabályozza. Tgy született tehát meg ez a javaslat, amely helyes intenciókat szolgál és amelyet annál nagyobb örömmel üdvözölhetünk, mert hiszen a javaslat egész felépítése is azt célozza, hogy nem nehézségeket akar okozni a régi, bevett és helyes gazdasági célzatú kiállításoknak, hanem ellenkezőleg, az állam ezeket a maga (részéről támogatni kívánja, amidőn meg akarja akadályozni azt, hogy olyan zugkiállítások rendeztessenek, amelyek a helyes gazdasági célt szolgáló kiállítások hitelét, vitelét és jövedelmezőségét lerontják. Mármost csak azt kell vizsgálnunk, hogy ez a javaslat, amely, mondom, helyes elgondolásból indul ki és helyes célt tűz maga elé, mennyiben alkalmas ennek gyakorlati megoldására? Ha ezt vizsgáljuk, akkor ebből a szempontból meg kell állapítanunk, hogy amennyire jó általánosságban a javaslat kiindulási pontja és amennyire helyeselhetek f annak főbb ^ rendelkezései, annyira túlzásba megy, másrészt, amikor egészen aprólékos kis részletrendelkezéseket is felölel a szabályozás körébe és olyan kisjelentőségü kérdéseknek mikénti megoldását is előírja a törvényjavaslat, amelyeknek megoldása nézetem szerint nem a törvényjavaslat, hanem inkább a végrehajtási utasítás feladata volna. A kereskedelemügyi miniszter úr ő nagyméltóságától azonban azt az ígéretet kaptuk a bizottsági tárgyalás során, hogy a maga részéről azon lesz, hogy ahol ezek a fennálló rendelkezések valóban megnehezítenék a kiállítások (rendezését az erre^ illetékes gazdasági testületekre nézve, ott a végrehajtási utasítás kidolgozásakor hajlandó észrevételeinket figyelembe yenni. ( En tehát a magam részéről csak anra kérem ő excellenciáját, hogy ezt az igéretét legyen szives itt a Ház színe előtt is megismételni és legyen szives majd a gazdasági érdekeltségeket a végrehajtási utasítást előkészítő tárgyalásra meghívni. (Helyeslés.) Különösen azt a kérést bátorkodom a kereskedelemügyi miniszter úr és minthogy az Omge. kiállítása a földmívelésügyi miniszter úr hatáskörébe tartozik, egyúttal a földmívelésügyi miniszter úrnak figyelmébe ajánlani^ hogy a régi, már évek sora óta rendezett, illetékes intézmények által kezdeményezett és minden évben megtartott kiállításoknál legyen szives az engedélyezést visszavonásig, tehát egyszersmindenkorra megadni, hogy azok a felesleges formaságok, amelyek a kiállítások engedélyezésére, illetve ennek kérelmezésére vonatkozólag a törvényben elő vannak írva, ne ismétlődjenek meg évről-évre. Ezzel a legtöbb olyan kifogás, amelyet a gazdasági érdekeltségek részéről támasztunk, máris ki lesz küszöbölve. (Helyeslés.) Továbbá bátorkodom arra utalni, hogy a mezőgazdasági érdekeltségekre nézve nagyon ' llése 1933. évi júUus hó 11-én, kedden. fontos, kisebb vidéki, egyes gazdasági egyesületek által rendezett különböző állatbemutatások, állatdíjazások, stb., semmiképpen sem tartozhatnak a kiállítás fogalma alá, tehát világosan, expressis verbis ki kell majd a végrehajtási utasításban ezeket venni az engedélyezési eljárás alól. (Helyeslés.) Azután pedig a törvényjavaslat egyes szakaszaiban előírt részletes, szerintem felesleges rendelkezések alól a következő módon gondolnám a kivételezést: egyrészt az engedélynek egyszersmindenkorra való megadásával, másrészt pedig azzal, hogy például az Omge. kiállításánál a hat hónappal előre való bejelentési kötelezettség töröltessék el vagy legalább is korlátoztassék puszta formai bejelentésre. (Helyeslés.) A mezőgazdasági kiállításoknál ugyanis, hat hónappal a kiállítás előtt, vagyis szeptember—októberben még egyáltalában nem lehet tudni, hogy a következő évben milyen lesz a helyzet, hogyan fognak alakulni a gazdasági viszonyok, annál kevésbbé tudunk részletes szabályzatot és tervezetet kidolgozni, már pedig a törvényjavaslat értelmében akkor mindezeket be kell mutatni és mindezekből való esetenkénti eltérés külön hivatalos eljárást igényel. Mélyen t. Felsőház! Ezek a hivatalos, bürokratikus eljárások a miniszternek minden jószándéka és legjobb akarata ellenére annyi hnza-vonát okozhatnak, hogy ezeket lehetőség szerint ki kell küszöbölni. Szerény nézetem szerint ide is illik az az Oroszországban keletkezettt anekdota, hogy Katalin cárnő egyszer a kertjében egy szép virágot látott meg és odaállíttatott egy gránátost, hogy azt őrizze, és egészen a világháborúig, míg a cárizmus össze nem omlott, több mint száz esztendőn keresztül mindig odaállította a bürokrácia arra a helyre az őrszemet, holott már régesrég nem tudták, mit kellene őriznie. (Derültség.) Ez a bürokráciának természetes kinövése, hogy régi megcsontosodott intézmények megmaradnak anélkül, hogy igyekeznének az élettel kapcsolatot keresni és találni. A gyakorlati élet szempontjából pedig éppen ezt tartanám fontosnak: a bürokráciamentességet. (Helyeslés.) Tapasztalásból tudjuk, hogy a földmívelésügyi és. a kereskedelemügyi miniszter urakban mennyireí megvan .a (jóindulailí -Is hogy milyen hathatósan támogatták az idei Országos Mezőgazdasági Kiállítás megrendezését, mert helyesen átérzik az Omge., valamint a Kereskedelmi és Iparkamar kiállításainak fontosságát. Ennek következtében nagyon kérem, hogy méltóztassék megadni nekünk azt a könnyebbséget, hogy a régi, bevett, évről-évre visszatérő kiállítások rendezésénél, a szabályzatok megállapításánál és általában az összes rendelkezéseknél, valamint a pénzügyi ellenőrzés tekintetében is az autonómiánk biztosíttassák, és az egyszersmindenkorra való engedélyezés révén megadassék a mód arra, hogy ezeknek a bevált kiállításoknak a rendezőségei szabadon járhassanak el és legjobb belátásuk szerint dolgozhassanak,mentesítve minden felesleges bürokratikus gyámkodástól és szabad kezet kapva az önálló kezdeményezésre, a változó viszonyokhoz való gyors alkalmazkodásra. (Helyeslés.) Mélyen t. Felsőház! Ezek a most általam kiemelt országos kiállítások fokozott jelentőségűek, mert a magyar mezőgazdasági kiállítás nak nagy propagatív jelentősége, igen nagy hivatása van a mi mezőgazdasági terményeinknek a külföld felé való ismerttététele? de
