Felsőházi napló, 1931. II. kötet • 1932. október 13. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-46
Az országgyűlés felsőházának 4,6. iilé Ez a törvényjavaslat kiadatott a Felsőház közjogi és törvénykezési bizottságának, amely jelentését benyújtotta. A jelentés kinyomatott £s szétosztatott. Tisztelt Felsőház! A legközelebbi ülésünk alkalmával a 33-as bizottságnak 11 tagját, továbbá a mai elnöki bejelentésem kapcsán elfogadott határozat alapján kiküldendő országos küldöttség 5 tagját, a földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről szóló törvényjavaslat értelmében alakított véleményezőbizottság egy póttagját és végül a Felsőháznak egy jegyzőjét fogjuk megválasztani. Ezekre a tagsági helyekre, illetve a jegyzői állásra egy jelölő értekezletet fogunk tartani s ezért felkérem t. tagtársaimat, hogy mai ülésünk végeztével az I. számú bizottsági teremben jelölő értekezletre összegyűlni szíveskedjenek. Bemutatom Szatmár-Ugocsa és Bereg vármegye közönségének feliratát a trianoni békeszerződés revíziója kérdésének előmozdítása tárgyában országos mozgalom megindítása érdekében, továbbá Debrecen város közönségének feliratát a törvényhatósági bizottság tagjainak immunitása a mentelmi joga tárgyában. A feliratok kiadatnak — előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett — a Felsőház illetékes bizottságainak. Napirend szerint következik az igazolóbizottság jelentésének tárgyalása a felsőházi tagok sorában beállott időközi változások folytán az igazolt felsőházi tagok névjegyzékének újabb kiigazítása tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a jelentést.) Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az igazolóbizottságnak azt & javaslatát, hogy gróf Ambrózy Gyula a koronaőri méltóságáról történt lemondása folytán az igazolt felsőházi tagok névjegyzékéből töröltessék, elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e az igazolóbizottságnak azt a javaslatát, hogy Latinovits János az igazolt felsőházi tagok névjegyzékébe felvétessék, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Kérdem végül, méltóztatnak-e az igazolóbizottságnak azt a javaslatát, hogy Pékár Mihály az igazolt felsőházi tagok névjegyzékébe felvétessék, elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Az igazoltak névjegyzékében beállt ezek a változások a hivatalos lapban közzé fognak tétetni. Napirend szerint következik a közgazdasági és közlekedésügyi, valamint a közjogi és törvénykezési bizottságok együttes jelentésének tárgyalása «a m. kir. szabadalmi bíróság bíráinak és hivatalnokainak felelősségéről» szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. 1933. évi július hó 11-én, kedden. 445 Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a jelentést.) Elnök: Kíván valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a m. kir. szabadalmi bíróság bíráinak és hivatalnokainak felelősségéről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy először a törvényjavaslat címét s azután a szokásos módon szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a címet és a szakaszok sorszámát.) Elnök: A törvényjavaslat ekként részleteiben is letárgyaltatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott végszerkezetben, igen, vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot a Képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a Képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a közgazdasági és közlekedésügyi, valamint a pénzügyig bizottságok együttes jelentésének tárgyalása az ipari és mezőgazdasági kiállításokról és árumintavásárokról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a jelentést.^ Elnök: A törvényjavaslathoz általánosságban Mutschenbacher Emil ő méltósága kíván szólnL Mutsehenbaeher Emil: Nagyméltóságú Elnök Űr! Igen t. Felsőház! Amikor valamenynyiünknek gondolata az aratásra irányul, nem akarom hosszabb ideig igénybevenni a mélyen t. Felsőház türelmét, bár nagyon érdekes feladat volna a vásárok és kiállítások fejlődésének történetét vizsgálni, amelyeknek gazdasági és kultúrtörténeti szempontból egyaránt igen nagy jelentőségük volt az ó-kortól kezdve egészen napjainkig. Beérem azzal, hogy arra mutassak rá, miképpen fejlődött nálunk mostanában a kérdés odáig, hogy a vásárok rendezésének hatósági szabályozása vált szükségessé. A kiállítások fellendülése idején ugyanis, amit a kiállítások és vásárok nagy propagandahatása és áruértékesítési, üzleti lehetőségei vontak maguk után, a régi és illetékes gazdasági tényezők részéről rendezett kiállítások mellett mindjobban elburjánoztak azok a magánvállalkozások, amelyeknek tulajdonképpen a jogtalan haszonszerzés, a díjak és kitüntetések osztogatásából várható illegális jövedelem volt a céljuk és amelyek ennek következtében nagyon alkalmasak voltak arra, hogy lerontsáka komoly és helyes gazdasági célokat szolgáló kiállítások hitelét. Ezért tehát a gazdasági érdekeltségek már jóval a háborút megelőzőleg azzal a kívánsággal léptek fel, hogy a kiállítások terén egységes szabályozással rendet kell teremteni és erre az a gondolat
