Felsőházi napló, 1931. II. kötet • 1932. október 13. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-44

432 Az országgyűlés felsőházának Uh- ülése 1933. évi június hó 27-én, kedden. olyan másik tételre, ahol talán lehetne olyan összeggel csökkenteni a kiadásokat, amely ennek a kísérletügynek javára válnék. Ez a másik rész — semmiféle animozitás sem vezet ellenük, nagy tisztelettel vagyok egyeseknek kiváló működése iránt — az úgynevezett gazdasági felügyelők. Méltóztassanak megengedni nekem, hogy rámutassak arra, hogy amikor én főispán voltam, akkor ott, a vármegyében egy gazdasági felügyelő volt és az is bizony vadászattal és más dolgokkal töltötte, mert tölthette idejét, hiivataloskodás bizony olyan kevés volt, hogy akárhányszor hozzám jött boldogan mondani, hogy ma volt két aktám. Most azután mi történt? Jött az összeomlás, jött az összeomlás utáni éra, amikor mindenegyes járásiba tettek egy gazdasági felügyelőt, azután a központban szaporították a gazdasági felügyelők létszámát és ma például az én vánmegyémben négy gazdasági felügyelő és egy gazdasági gyakornok van. Kétségtelen, hogy ezek a gazdasági felügyelők igen hasznos inunkat végeznek. Ehhez szó sem fér. Vannak közöttük kiváló emlberek, vannak közöttük olyanok, akiknek igazán az egész vidék csak hálás lehet, mert a gazdasági kultúrát fejlesztették, de az egyik oldalon ilyen túknéretezettség, a másik oldalon pedig, amely olyan roppant fontos, végsőkig vitt takarékosság, ez szerintem össze nem egyeztethető. Nagyon kérném tehát a földimívelésügyi miniszter urat, hogy ezeknek a kísérletügyi ; lomásoknak, 'amelyek igazán nagy hivatást és óriási értékes munkát végeznek, ami pénzben és anyagiakban is érvényesül, méltóztassék egyrészt dologi dotációjukat szaporítani, másrészt pedig lehetővé tenni, hogy azoknak az embereknek, akik egy egész 'életet ilyen munkában töltenek, az előmenetelük is egy kissé jobb legyen. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik Székács Antal ő méltósága. Székács Antal: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! A kereskedelem védelmében vagyok bátor az igen t. Felsőház figyelmét csak rövid néhány percre igénybe venni. A földmívelésügyi miniszter úr a Képviselőházban — mint ezt már az általános tárgyalás során felemlítettem — egy a kereskedelemre nézve mélyen lesújtó megállapítást tett és ezt egy számmal, egy adattal igazolta. En voltam bátor beszédemben — legalább igyekeztem — a miniszter úrnak ezt az adatát megcáfolni. A földmívelésügyi miniszter úr szombati beszédében fenntartotta állítását, hozzátette azonban, hogy az a hagyma árára vonatkozó statisztikai adat, amelyet ő a Képviselőházban felhozott, az 1931—32. évnek átlagát jelenti. En nem tudok belebocsátkozni abba, hogy az^ 1931—32. évnek vonatkozó átlagát a hagymára nézve megállapítsam, bejelentem azonban, hogy ma a külkereskedelmi hivatalban hivatalosan állapíttattam meg, hogy ma a hagyma ára, amelyet a miniszter úr abban az ő átlagos kimutatásában kilónként 2"5 fillérnek jelzett, Makón 4 fillér. Ez a külkereskedelmi hivatal adata. Ehhez hozzájárul három fillér költség — vagyis 1'8 fillér fuvar és 1*2 fillér egyéb költség — úgy hogy tehát a hagyma ára ma helyt Budapest métermázsánkint 7 pengő és nem úgy, ahogyan a földmívelésügyi miniszter úr annakidején beállította, 2'5 pengő métermázsánkint, helyt Budapest, mely árnál a termelőnek a fogyasztói árból csak 19'2% jut. Ismétlem, hogy ez a mai árra vonatkozik és én az 1931—32-es átlagárakat nem tudom ellenőrizni. Lehet, hogy a hagyma olyan cikk, amelyben sokkal nagyobb az árhullámzás, mint más cikkben, t az azonban tény, hogy a hagyma métermázsája ma 7 pengő és ez az ár, amelyet ma kaptam a külkereskedelmi hivataltól, teljesen megegyezik azzal az árral, amelyet voltam bátor szerdai beszédemben felhozni. Egyébként ennél a kérdésnél nem kívánom a Felsőház türelmét tovább igénybe venni és csak még egy megjegyzést vagyok bátor tenni. Ha a földmívelésügyi miniszter úr ő excellenciája helyesnek tartja az 1931—32. évi hagyma-átlagárat idézni annak bizonyításaképpen, hogy a kereskedelem milyen lesújtó eredményeket ért el, akkor azt hiszem, tárgyilagosan, helyesen cselekedett volna a ke-reskedelemmel szemben, ha nemcsak egy cikket, a hagymát emeli ki, hanem például olyan adatokat is, amelyek abban a kimutatásban szerepelnek, amelyből a földmívelésügyi miniszter úr ezt a 2*5 filléres hagymaárat citálta. A babnál például a termelő nem úgy jár, mint a hagymánál, melynél a termelőre csak az ár 19-2%-a jut, mint a földmívelésügyi miniszter úr mondotta, hanem a babnál a termelőre jut 75%, a tojásnál 81-5%, a tyúknál 62-5%, a kacsa, libánál 70% és így tovább. Azt hiszem, hogy ha már citáljuk a kereskedelem eredményeit, akkor mégsem egészen helyes és tárgyilagos, ha kiragadunk egy példát, mely ha helyes is, akkor sem bizonyít sokat, mert végre a hagyma nem elsőrendű életszükségleti cikk és ha a miniszter úar« kinek jóhiszeműségében és jóakaratában kételkedni nincs okom, citáita volna azoknak a cikkeknek két évi átlagárát is, amelyekre voltam bátor rámutat«', akkor a kereskedelem működése mindenesetre egészen más és rokonszenvesebb színben tűnt volna fel, mint ahogyan a miniszter úr beállítása azt kimutatja. Ezt voltam bátor megjegyezni. Elnök: Szólásra következik Varsányi Emil ő méltósága! Varsányi Emil: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen tisztelt Felsőház! Rendkívül rövid leszek. Három kérdést szeretnék szóvátenni a földmívelésügyi tárca költségvetésével kapcsolatban. Az egyik az, hogy a használatos növényvédelmi szerek között van olyan, amely éneklő madarainkra káros. Saját szőlőmben tapasztaltam, hogy az aruzolával kezelt fákon az összes énekesmadarak kipusztultak. f Felhívom erre a körülményre a földmívelésügyi miniszter úr ő nagyméltóságának figyelmét azzal, hogy talán megfelelő intézkedéseket szükséges tenni. A másik kérdés a paprikára vonatkozik. Ma a paprika divatba jött egy szegedi professzor vitamin felfedezése folytán. Legyen szabad megemlítenem, hogy mind a háborúban, mind pedig korábban a haditengerészetnél én bizonyos, még pedig egyszerű gazdaemberek figyelmeztetése folytán rájöttem arra, hogy a paprika kitűnő maláriaellenes szer. Albániában százával hevertek malarias betegek, akiknek chinin nem jutott és paprikával sikerült az illetők egészségét helyreállítani. Amikor minden téren arra kell törekednünk, hogy értékeinket kellően felszínre hozzuk, talán nem lesz érdektelen erre a körülményre szintén felhívnom ő nagyméltósága figyelmét. A harmadik dolog pedig saját kutatásaimmal és vizsgálataimmal kapcsolatos. Évtizedeken keresztül folytattam a gabona-, szemes-