Felsőházi napló, 1931. II. kötet • 1932. október 13. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-43
Az országgyűlés felsőházának k3. ülé trágyáztatja, márpedig- egészen bizonyos, hogy ha trágyázott földbe ültetik a dohány palántát, akkor annak minősége romlik. Ezt meg kell akadályozni, a dohánykertészeknek szigorúan meg kell hagyni, hogy istállótrágyával trágyázott földbe dohánypalántát ültetni nem szabad, mert akkor a dohány ugyan nagy lesz és a mázsát nyomni fogja, de a minőség rossz lesz és a dohányt külföldön eladni nem lehet. Fontos az is, hogy a földesúr maga foglalkozzék a jövőben dohánytermesztéssel. A dohánykertészek is vegyenek részt tanfolyamon, de a földesurak magtik is jöjjenek el egy-egy rövid tanfolyamra és tanulják meg a dohánytermesztést, és akkor az eddiginél is nagyobb jövedelmet fognak biztosítani a dohány után. Nagyon helyes intézkedés volna ez, hogy, amint a oukorgyárosök oktató ^ felügyelőkkel ellenőrzik a cukorrépatermlést, éppen úgy kellene a dohánytermelést is ellenőrizni oktató felügyelőkkel és megtanítani azokat a dohánykertészeket, hogyan kell kerti dohányok at, jóaromájú, finom levélzetű és jól égő dohányokat termeszteni, mert ezeket azután magasabb áron is fogják beváltani. De baj van a dohánybeváltóhivatalokkal is. Meg van azonban a reményem, hogy miután a földmívelésügyi miniszter úr ő excellenciája kitűnő dohánytermesztő, hiszen Szabolcs megyének van a legjobb dohánya és így szakszerűen be fog avatkozni az ország dohánytermesztésébe, és miután a dohánybeváltóhivatalok most jeles vezetőt kaptak, a harmonikus együttműködést a kér minisztérium ebben a kérdésben a jövőben meg fogja teremteni. De szükséges, hogy a dohánybeváltók a dohány fermentálására az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak, mert erre a folyamatra gazdának nincsen befolyása, szervezzenek tehát olyan fermentálóhelyiségeket, amelyek fűthetők is. Külföldön mindenütt ilyenek vannak, nálunk pedig mutatóba sem tudnak egyet mutatni. r Azt hiszem, hogyha a földmívelésügyi kormány a dohánykérdés új irányát megszervezi és gazdáinkat ráneveli, hogy kerti és más, jobb dohányokat termesszenek, akkor nem lesz szükség arra, hogy dohánytermő területeinket a jövőben még jobban összezsugorítsuk, hanem igenis, meghagyjuk azokat teljes egészükben és a jövedelmezőség sem fog elmaradni. Még egy gazdasági kérdést vagyok bátor megemlíteni. A kisgazda kezén lévő kondorszőrű mangalica sertésállomány romlik. Minthogy pedig a kondorszőrű sertésmangalica biztos piacot talál külföldön, nagyon fontos, hogy azt megmentsük, annál is inkább, mert a kondorszőrű mangalicasertés 85%-a 100 holdon alul gazdálkodó kisgazdák kezében van. Nagyon üdvös intézkedés volt, hogy a szérumanyagok árát a földmívelésügyi kormány egyharmadával leszállította. Ez kiválóan szükséges intézkedés volt, aminek eredménye be is fog következni, mert a kisgazdák jobban fognak oltani, a sertésvész ellen jobban fognak tudni védekezni. Egyébként a földmívelésügyi miniszter úrnak elhoztam, mint a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara alelnöke, a gazdák hálás köszönetét azért, hogy Szabolcs és Hajdú vármegyékben, újabban a Tisza—Duna közén és legújabban Zala vármegyében a köztenyésztésben lévő kanokat kicseréltette az uradalmaktól vásárolt kitűnő minőségű, törzskönyvezett szimultánozott kanokkal. Ez nagyon üdvös intézkedés, mert ilyenformán az egész tenyésztést FELSŐHÁZI NAPLÓ II. e 1933. évi június hó 26-án, hétfőn. 399 gyorsan meg fogja javítani. En csak mély tisztelettel kérem a földmívelésügyi miniszter úr ő nagyméltóságát, (hogy ezt az üdvös intézkedést az egész országra méltóztassék kiterjeszteni. Sok szó esett itt a Felsőházban a gyapjúról. Csak röviden mondok én is valamit erről a kérdésről. Nem vitatkozom, kinek van igaza, a gazdának, vagy a gyárosnak, vagy az, iparosnak, csak egy adatot említek. 1913-ban, tehát békében, a gyapjú ára 2 korona volt kilónként, ma a gyapjú ára 60—80 fillér. Akkor a szövet ára átlagban 7 korona volt méterenként, ma pedig átlagban 15 pengő. A közbeeső összeg hol van? Az őstermelő, a gazda nem kap a ruhaszövethez szükséges gyapjú kilójáért többet, mint csak 80 fillért és ha az ember ruhát csináltat, 100—150 pengőn alul ruhát nem kap. A közbeeső faktorok olyan nagy jövedelmeket biztosítanak maguknak, hogy kalkulusaik tönkretették a juhászatunkat, mert juhállományunk létszáma felére redukálódott. (Ügy van! Ügy van!) Es ha e téren javulás nem lesz, akkor Magyarország juhtenyésztését egészen tönkreteszi az ipar és kereskedelem. Mélyen t. Felsőház! A londoni konferenciáról közölt hírek, amelyeket a külföldi lapokban lehet olvasni, többek között azt is jelzik, hogy a nagy nemzetközi tőke nagyon helyesen megmozdul és a munkanélküliségen segíteni akar a Dunamedencében is. Ha ez valóban így van, mint ahogyan a lapok közlik, akkor bátor vagyok a magas kormánynak szíves figyelmébe ajánlani az Országos Alföldi Bizottság programmját, amely bizottságnak derék elnöke, boldogult Klehelsberg Kunó gróf, — sajnos — már nincsen közöttünk, de az ő programmja él és ezt a programmot a kormány legalább is kezdje meg, mert ha legalább megkezdi, az ország érdekében cselekszik, mert a munkanélküliségen segít elsősorban. Mi van ebben a programúiban? Először is a felső Tiszának hajózása, — csak röviden sorolom fel az egyes pontokat — másodszor a tiszapolgári hídnak megépítése, amely Miskolcot Debrecennel kapcsolná össze. Ez a híd stratégiai szempontból is rendkívül fontos lenne, mert a tiszáninneni és a tiszántúli rész a Tiszával teljesen el van egymástól választva. Ha Polgáriban hidat építünk, akkor Miskolc sokkal közelebb lesz Debrecenhez, amennyiben most ötórai gyorsvonati utazással tudunk csak egyik városból a másikba jutni, ha pedig ez a híd^megépül, akkor két óra elegendő lesz és a ket varos egymással élénken közlekedhetik. Szükséges azután az öntözés kérdését jobban felkarolni. Belátom, hogy ezt most nem jókor mondom, mert folyton esik az eső,^ (Derülség) de ez mégis nem állandó időjárása a magyar Alföldnek, ez a sok csapadék rendkívüliség. Nekünk igenis, gondolnunk kell arra, hogy azzal az 580 milliméteres csapadak' kai,- amelyet rendes körülmények között kap I a magyar Alföld, boldogulni nem lehet, ott ilyen körülmények között minőségi termelest, virágzó állattenyésztést űzni csakugyan nagyon nehéz és hogyha mi ott a Nagy Magyar Alföldön nagyon extenzív viszonyok között a búzáért megfelelő értéket nem kapunk, akkor bizony nem fogunk tudni boldogulni. Az öntözéssel kapcsolatos telkesítés, az öntözéssel kapcsolatos vizek elektrifikálása, ez a jövő féladata. En láttam Bázelben, amikor a Rajnán keresztül haladtam, hogy hét turbinára ejtették ott rá a Rajna vizét, így 35.000 lóerőt állítanak elő és a Rajna és Svájc összes vona61