Felsőházi napló, 1931. II. kötet • 1932. október 13. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-28
•1 I Az országgyűlés felsőházának 28. ülése véggel, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. A 28. § változatlan, elfogadtatik. A 29, § változatlan, elfogadtatik. A 30. $-nál stiláris módosítás van. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a SO. §-t az együttes bizottság által .iavasolt stiláris módosítással elfogadni, igen vagy nem 1 ? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. A 31. §-nál módosítás van. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 31. f-t az együttes bizottság módosított szövegezésében elfogadni, szemben a Képviselőház által elfogadott szöveggel, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a, határozatot. 4 32. §-nál felszólalás van Pap József ő méltóságát illeti a szó. Pap József: Nagyméltóságú Elnök Ur! Igen t. Felsőház! A 32. $ célja az, hogy anonim és fiugált bejelentések ne adassanak be s ezáltal a bíróság és a parlamenti tagok ne zaklattassanak. Nagyon helyeslem a törvényjavaslatnak azt az intézkedését, amely megkívánja a hitelesítést közjegyző vagy pedig bíróság részéről akkor, ha nem készítette a bejelentést olyan egyén, akinek szignatúra ja önmagában véve garanciát nyújt arra vonatkozóan, hogy semmiféle misztifikáció sem történhetett. A gyakorlati életben rendszerint úgy fognak az esetek alakulni, hogy a bejelentői elmegv az ügyvédhez, az ügyvéd megszerkeszti a beadványt. A feleknek csak hiábavaló költséget és időveszteséget okozna, ha az ügyvéd által szerkesztett beadványt még hitelesíteni kellene akár a bíróságnál, akár a közjegyzőnél. Ami pedig az ügyvédség szempontját illeti, őszintén bevallom," én a törvényjavaslat e szakaszának jelenlegi szövegében az ügyvédségnek valamiféle lebecsülését látom, amelyre a magyar ügyvédség rá nem szolgált. Miért legyen az ügyvédi szignatúra ennél a bejelentésnél kisebb jelentőségű, mint más, akár polgári, akár büntetőügyi beadványnál? Mély tisztelettel kérem a Házat, méltóztassék indítványomat elfogadni, amely így szól (olvassa): «Mondja ki a Felsőház, hogy a 32. § 3. bekezdésének utolsóelőtti mondata kiegészíttetik azzal, hogy «ha kamarailag bejegyzett ügyvéd». Akkor tudniillik nem szükséges hitelesíttetni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki a szakaszhoz hozzászólni? {Nem!) Ha szólni neki sem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügy miniszter úr ő excellenciája kíván szólni. Lázár Andor igazságügyminiszter: Nagyméltóságú Elnök Űr! Igen ^ Felsőház ! Pap József ő méltóságának indítványa nem ellenkezik a javaslat intenciójával.; így annaik elfogadása ellen nincs észrevételem. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal: a 32. § 1. bekezdése meg nem támadtatván, elfogadtatik. A 2. bekezdés változatlan, elfogadtatik. A 3. bekezdés felett mondatokint fogunk szavazni. A 3. bekezdés első és második mondata változatlan, elfogadtatik. A második mondat után Pap József ő méltósága azt javasolja, hogy az imént elfogadott mondat egészíttessék ki azzal: «vagy kamarailag bejegyzett ügyvéd.» Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a Pap József ő méltósága által javasolt pótlást elfo1932. évi december hó 21-én, szerdán. 9? gadni, igen vagy nem? (Igen!) Kérem azokat, akik a javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A Felsőház a módosítást elfogadta. A 32. § 3. bekezdésének utolsó mondata változatlan, elfogadtatik. A 33. § változatlan, elfogadtatik. Következik a 34. §. Itt több módosítás és felszólalás is van. Erre való tekintettel a szakaszt bekezdéskint fogjuk tárgyalni és azután bekezdéskint fogunk határozni. A 34. § 1. bekezdéséhez Koós Zoltán ő méltósága van feliratkozva, tehát Koós Zoltán ő méltóságát il Jeti a szó. Koós Zoltán: Nagyméltóságú Elnök Ur! A 34, Vban van az a másik téma, amelyet az általános vita alkalmával már érintettek, tudniillik az összeférhetlenségi esetek felett való bíráskodás kérdése. A Képviselőház által elfogadott szöveg szerint az összeférhetlenségi esetekben az a külön összeférhetlenségi bíróság bíráskodik, amelyet a törvény konstruál. Az együttes bizottság a 34. §-t kiegészítette egy mondattal, amely a következőképpen szól (olvassa): «A királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróságok fegyelmi hatósága alá tartozó felsőházi tagok összeférhetlenségi ügyeiben azonban a jelen törvény rendelkezéseinek 'tmegfelelő alkalmazásával az említett királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróságok járnak el és döntenek.» A bizottsági jelentés indokolása errevonatkozóan azt is felhozza a bírói függetlenségen vagy annak sérthetetlenségén kívül, hogy ha olyan összeférhetlenségi eset 1'orduJ elő, amely az illető bírákra nézve fegyelmi vétséget is képez, az összeférhetlenség esetében a két bíróság különbözőképpen fog határoznii és nincs egy szerv, amely a két bíróságnak esetleg ellentétes vagy egymástól eltérő határozatát összhangba hozza. Ezzel az, igénytelen véleményem szerint, igen kis veszéllyel szemben áll az, hogy ugyanannak az ügynek elbírálására így is s éppen ezzel a megtoldással statuáltatik két bíróság, mert hiszen akkor az országgyűlés összes tagjaira nézve van egy összeférhetlenségi bíróság, amely mint összeférhetlenségi bíróság fog ítélkezni az egyes esetekben, amelynél tehát kifejlődik bizonyos gyakorlat és ugyanazokban az esetekben, ha esetleg az országgyűlés egyes tagjainál fordul elő, egy más bíróság fog határozni és ugyanazokat a kérdéseket esetleg máskép fogja elbírálni, így tehát éppen ennek a módosításnak lehet következménye az, hogy ugyanazt a kérdést, tehát egy összeférhetlenségü kérdést két bíróság kétféleképpen fog elbírálni, holott a képviselőházi szövegben foglalt szabályozás • szerint legfeljebb az fordulhat elő, hogy, bár ugyanaz a tényállás, de azt két egészen különböző vonatkozásban bírálják el. Mért egészen más vonatkozás az összeférhetlenség esete, amelyet egy tényállás maga után von, és más a fegyelmi vétség esete, amelyet esetleg ugyanaz a tényállás maga után von. En tehát azt hiszem, hogy sokkal kevésbbé bontjuk meg a jogegységet az összeférhetlenség kérdésében, ha minden összeférhetlenségi eset ugyanaz elé a bíróság elé utaltatik és ezzé 1 esetleg kaput nyitunk annak a sokkal kisebb hibának, hogy ugyanazt a tényállást az összeférhetlenség esetében és a fegyelmi vétség esetében esetleg máskép bírálja el két egymástól különálló bíróság. Ennélfogva tisztelettel javaslom, hogy a
