Felsőházi napló, 1931. II. kötet • 1932. október 13. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-28

Az országgyűlés felsőházának 28. ülése . Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. A 2. § változatlan, elfogadtatik. A 3. §. változatlan, elfogadtatik. A 4. §-nál változás van. T. Felsőház! A 4. §-nál az együttes bizottság javasolja, hogy ez a szakasz a «Vegyes rendelkezésekéről szóló XI. Fejezetbe tétessék át, ahol 62. sorszáma lenne. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az együttes bizottságnak ezt a javaslatát elfogadni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Természetesen erről a szakaszról a 62. §-nál fogunk határozni. Következik a régi 5. §, Ennél a szakasznál az együttes bizottság többrendbeli módoisítást javasol s azonkívül javasolja, hogy a régi 5. §. bontassék ketté, még pedig úgy, hogy a régi 5. §-nak az országgyűlési képviselők közszolgálati összeférhetlenségére vonatkozó rendelkezései — bizonyos változtatásokkal — mint új 4. § jöjjenek a régi 4. $ helyébe; az új 5. §-ba pedig a régi 5. §-ból a felsőházi tagokra vonatkozó rendelkezések kerüljenek. Méltóztatnak az együttes bizottságnak ehhez a javaslatához hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ekként fogunk eljárni. Előiször tehát tárgyalni fogjuk a régi 5. §-ból az országgyűlési képviselők közszolgálati összeférhetlenségét tartalmazó és az együttes bizottság által új 4. inként felvett, módosított szöveget. Ennél a szakasznál felszólalás van. Koós Zoltán ő méltóságának itt adom meg a szót. Koós Zoltán: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen tisztelt Felsőház! Már az általános vita során is kialakult az a vélemény, amely a bizottság szövegezésében a 4. § 2. bekezdésénél ütközik ki. A Képviselőház által elfogadott törvényjavaslat azt a megállapítást tartalmazza, hogy országgyűlési képviselő a képviselőség tartama alatt és a képviselőség megszűnésétől számított egy éven belül közhivatalra nem nevezhető ki. Ez alól vannak bizonyos kivételek. Ezek közé a kivételek közé tette a képviselőházi szöveg azt a 9 legmagasabb közhivatali állást, amellyel egyszersmind felsőházi tagság is jár. Tehát a képviselőházi szöveg értelme az, hogy képviselőt képviselőségének tartama alatt és annak megszűnésétől számított egy éven belül nem lehet kinevezni közhivatali állásra, de ki lehet nevezni arra a 9 legmagasabb állásra, amellyel egyszersmind felsőházi tagság is jár. A bizottság a képviselőházi szövegnek ezt az intézkedését úgy módosította, hogy ezt a 9 állást is kivette abból a körből, amelyre a képviselő a képviselőség tartama alatt és annak megszűnésétől számított egy éven belül kinevezhető, úgyhogy a bizottsági szövegben javasolt szabályozás az volna, hogy ha valaki az országgyűlés alsó házának, vagyis a Képviselőháznak a tagja, ez akadályát képezi annak, hogy őt azon legmagasabb 9 közhivatali állás valamelyikére kinevezzék, amellyel egyszersmind a felsőházi tagság jár. A bizottsági jelentés ezt az intézkedést két indokkal látja el. Az egyik indok az, hogy nem lehet, hogy ezen állások betöltésénél politikai szempontok érvényesüljenek. Ez az érv önmagában véve helyes, azonban nem talál arra az esetre, mert az kétségtelenül igaz, hogy ez állások betöltésénél 932. évi december hó 21-én, szerdán. 93 politikai szempontok nem érvényesülhetnek, ellenben önmagában véve az a körülmény, hogy egy képviselő ezekre az állásokra kinevezhető, még nem jelenti azt, hogy a politikai szempontok itt érvényesülni fognak. A bizottsági jelentés másik érve, hogy nem logikus az, hogy amikor a kiindulópont, hogy képviselő azért nem nevezhető ki képviselősége tartama alatt és egy éven belül közhivatali állásra, hogy a képviselőséget álláskeresésre, a közhivatali pályán való elhelyezkedésre ne használja fel, akkor éppen ez a 9 legmagasabb állás van kivéve. Ezzel szemben azonban kétségtelenül^ áll az, hogy ennek a 9 állásnak a betöltésénél olyan messzemenő kiválogatásnak kell érvényesülnie, amely ha nincs is törvényhozásilag és törvénnyel garantálva, de az élet és a morális szabályok írják elő, hogy igenis itt igen messzemenő kiválogatásnak kell érvényesülnie, Ez a korlátozás fennállhat az alsófokú közhivatali állások betöltésénél, ahol azt lehetne mondani, hogy az ilyen állás elnyerését keresi egy képviselő, de ennek a 9 legmagasabb állásnak az elnyerésére azt mondani, hogy a közhivatali pályán való elhelyezkedés keresése volt a képviselők indítóoka, azt hiszem, teljesen lehetetlen. De véleményem szerint azért is meg kell engedni azt, hogy képviselőt a képviselőség tartama alatt, vagy annak megszűnésétől számított egy éven belül ki lehessen nevezni, mert hiszen magában a nomenklatúrában, a megjelölésben ki van mondva, hogy olyan állásokra, amelyekkel felsőházi tagság jár, kinevezhető a képviselő, tehát ha valamilyen állással ipso facto velejár az, hogy az országgyűlésnek a tagja legyen az illető, akkor lehetetlenség azt mondani, hogy annak az állásnak az elnyerésénél, amellyel országgyűlési tagság jár s amellyel azért jár országgyűlési tagság, hogy az illető azt a nagy tudást, azt a nagy élettapasztalatot, azt a nagy erkölcsi erőt, amely az illetőben van, az ország és a törvényhozás érdekében érvényesítse, mondom, annak az állásnak az elnyerésénél, illetve betöltésénél tiltó akadály az, hogy valaki az országgyűlés másik házának tagja. A két ház a politikától úgysem mentes teljesen. A Felsőház éppenúgy nem mentesíthető, a politikától, mint ahogy nem mentesíthető természetesen a Képviselőház sem. Természetes, hogy a politikát a legfelsőbb értelemben kell venni. Ha tehát lehetséges az és nemzeti alkotmányunk történelmi fejlődése hozza magával azt, hogy ezeknek a legfelsőbb állásoknak a betöltői tagjai legyenek a törvényhozásnak, akkor lehetetlenségnek tartom azt a felfogást, hogy a politikának azokba az állásokba vagy azokba a körökbe való bevitelét jelentené^ az, ha lehetséges, hogy az országgyűlés másik házának a tagját kinevezzék egy olyan állásra, amellyel ipso facto a törvényhozás Felsőházába való tagság jár. Különben is lehetetlenség az, hogy ezeket .a legfelsőbb állásokat kizárólag bizonyos kasztok vagy bizonyos osztályok részére tartsuk fenn. Tudjuk nagyon jól, hogy az ország színe-java vagy a politikában vagy a bürokráciában helyezkedik el és ott jut fel a legmagasabb fokra. Ha kizárjuk azt, hogy ha valaki a politikában egyszer elhelyezkedett vagy a politikában résztvesz, akkor ezáltal elhelyezkedhessék, nem politikai állásba, hanem a közhivatalok legfelsőbb vezetésében, akkor ezeket az állásokat tulajdonképpen a bürokráciának tartjuk fenn. Azt hi15*