Felsőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1932. július 2.
Ülésnapok - 1931-21
Az országgyűlés felsőházának él. ülése tuszminiszter úr ő excellenciája ezzel az elhatározással megvalósítja ezt a kívánságunkat. A kultuszminiszter úr ő excellenciája rámutatott arra, hogy a gyakorlati oktatásra kívánja a fősúlyt helyezni. Erre sarkalta őt az egységes magyar gyorsírásnak a gyakorlatban elért példátlan eredménye. A kultuszminiszter úr kijelentette azt, hogy erre vonatkozólag törvényjavaslatot készíttetett és azt még a nyári szünet előtt be fogja terjeszteni, hogy már az ősszel az iskolákban ezek az intézkedések meg legyenek valósítva, mert a magyar közélet most a racionalizálás küszöbén a gyorsírás kötelező tanításának, a gyorsírás ismeretének és tudásának óriási hasznát fogja látni. (Huszár Károly: Meg volt már! Kár volt eltörölni!) Egyúttal vagyok bátor a kultuszminiszter úr ő excellenciájának szíves figyelmébe ajánlani, hogy a Gyorsírástanítókat Vizsgáló Bizottság eddig csak Budapesten működött. Szegeden a polgári iskolai tanárképző intézetben eddig tanították a gyorsírást, a jövő évi költségvetésben azonban törölték az erre vonatkozó tételt. (Huszár Károly: Ez a legnagyobb hiba!) Ez szerintem olyan minimális költség, hogy a gyorsírás tanításának megszüntetése egy ilyen fontos intézménynél, mint amilyen a polgári iskolai tanárképző-intézet, e miatt szinte el sem lehet képzelhető. Arra kérem a kultuszminiszter úr ő nagyméltóságát, hogy ezt a csekély összeget állítsa be és tegye lehetővé valahogyan, hogy a polgári iskolai tanárképzőintézetnél Szegeden a gyorsírást az idén is taníthassák. (Huszár Károly: Helyes!) De kérnem kell a kultuszminiszter urat arra is, hogy a gyorsírástanítókat vizsgáló bizottság újjászervezésével adjon módot arra, hogy Szegeden is működjék az Alföldre vonatkozóan egy ilyen bizottság, és minthogy ez külön pénzbe nem kerül, szervezze ezt meg minél előbb és pedig azért, mert Szegeden úgy a polgári iskolai tanárjelöltek, mint a középiskolai tanárjelöltek minden tárgyból vizsgázhatnak, nem képzelhető el tehát, hogy a gyorsírástanítói vizsga letétele végett nagy költséggel Budapestre legyenek kénytelenk felutazni a jelöltek és ezt a vizsgát külön Budapesten legyenek kénytelenek letenni. Méltóztassék tehát ezt a vizsgáló-bizottságot Szegedre és körzetére vonatkozólag is megszervezni, mert ez külön költséggel nem jár, s erre feltétlenül szükség van. A vidéken erős fellendülés volt észlelhető az elmúlt öt esztendő alatt a gyorsírás terjesztése terén, amióta a minisztertanácsi rendelet kötelezővé tette az egységes magyar gyorsírás tanítását. Träger Ernő kormánybiztos úr ő méltóságának óriási érdeme van ebben a fellendülésben. (Huszár Károly: Ügy van!) Avatottabb és hivatottabb emberre nem is lehetett volna bízni ezt a fontos missziót, mint Träger Ernő kormánybiztos úrra. Csak Szeged körzetéből említek fel adatokat. A szakiskolák, amelyek igen áldásos munkásságot fejtenek ki, a következő városokban terjesztik azóta szép sikerrel a gyorsírást és képezik ki tanítványaikat az irodai gyorsírói képesítés megszerzésére: Szeged, Makó, Hódmezővásárhely, Szentes, Orosháza, Békéscsaba, Gyula, Szolnok, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös, Csongrád, Kiskunhalas. A múlt években még Budapesten kívül csak néhány vidéki centrumban tevékenykedtek ilyen szakiskolák, de Bálint Antal tanár és dr. Nősz Gyula parlamenti gyorsíró dicséretes munkássága s Träger Ernő kormánybiztos úr tevékenysége és fáradhatat193%. évi június hó £5-én, szombaton. 401 lan munkássága ma már általánossá teszi ezeket az iskolákat. Ezért kívánatos lenne az is, ha a vidéki tagok számát az Irodai Gyorsírókat Vizsgáló Bizottságban az eddigi 6 helyett 12-re emelné fel a kultuszminiszter úr, és pedig a kormánybiztos úr ő méltósága előterjesztése alapján. Figyelmébe ajánlom a kultuszminiszter úr' nak és a kormánynak azt is, hogy a minisztertanács 1929. évi december 6-iki határozata lendítette fel erősebben a gyorsírást, amely a közhivatalok képesítési kellékévé tette a gyorsírást. Ennek áldásos hatása az újonan alkalmazott munkaerőknél még nem észlelhető, mert sok helyen teljesen figyelmen kívül hagyatott ez a követelmény. Kérem tehát olyan kormányrendelet kibocsátását, amely ennek a legszigorúbban szem előtt tartását kötelezővé tegye, mert különben a kormánynak a gyorsírással szemben megnyilvánított nagyszerű elhatározása teljesen eredménytelen marad, sőt lassanként elsenyved. (Huszár Károly: Úgy van!) A bíróságok ügyvitelében különösen áldásos a gyorsírás gyakorlati alkalmazásának keresztülvitele, mert a bírák munkarendjének javarészét, a jogkereső közönség és az ügyvédi kar idejének tekintélyes hányadát meg lehetne takarítani ezzel, mert hihetetlenül hosszadalmasan és lassan történik a jegyzőkönyvezés a gyorsírási tudással bíró jegyzők mellett, viszont sokkal gyorsabban történik a tanúvallomások felvétele és a tárgyalási jegyzőkönyvek elkészítése. Jellemző erre vonatkozólag, hogy a Szegedi Ügyvédi Kamara nagyérdemű megboldogult elnöke, néhai Reiniger Jakab, egy alkalommal fennjárt az igazságügyminisztériumban. Galambősz hajára és bajuszára való tekintettel, azt kérdezte tőle a miniszteri tanácsos: ügyvéd úr, mondja meg, hány esztendeje foglalkozik ügyvédséggel, mennyi ügyvédi gyakorlata van? Azt mondja: lehet vagy 12—15 esztendő. Hitetlen nézett reá a miniszteri tanácsos, hogy ilyen galambősz ember ilyen későn tette volna le az ügyvédi vizsgát. Magyarázattal tartozom, — volt a felelet — már 46 éve vagyok bejegyzett ügyvéd, de az ügyvédségnek legalább háromnegyed részét ácsorgással és várakozással töltöttem el a bíróságok folyosóin, amíg rám került a sor, és csak 12—15 esztendő az, amelyet a bíróság előtti praxisban töltöttem el. Ennek a hihetetlen állapotnak a megszüntetése érdekében kívánatos, hogy az igazságügyi kormány a bíróságoknál a gyorsírás^ bevezetését és kötelezővé tételét minden w irányban rendeletileg a legszigorúbban sürgősen kötelezővé tegye. Arra kérem még a kultuszminiszter urat, hogy a versenyírásokra, úgy SLZ országos, mint a kerületi versenyírásokra vonatkozólag bizonyos állami segítséget adjon. Ezt költségvetésen kívül is megteheti, mert ez évente maximálisan 4—5 ezer pengőt tesz ki. Az ifjúságnak a gyorsírás érdekében való nevelése tekintetében pedig óriási eredményt lehetne elérni az ifjúságnak a versenyekre való serkentése, erre való rászoktatása által és a diákok buzdítása ezt a kis áldozatot megéri. Ezek után ismételten kijelentem, hogy a magam részéről a költségvetést elfogadom. (Ellenzés és taps. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter ur kíván a szólás jogával élni.