Felsőházi napló, 1927. VI. kötet • 1930. november 21. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-92

Az országgyűlés felsőházának 92. ülése Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Az új határok következtében vízszabályozási prográramunknak is alkalmazkodnia kell a változott viszonyokhoz és éppen úgy, mint az állami szabályozás alá eső vizekről szóló 1908 : XLIX. t-cikket helyettesítettük az 1929. évi III. tcikkel, az állami szabályozás alá nem eső folyók kártételei ellen való védekezésről és az ezen munkálatoknál nyújtandó segélyekről szóló 1914 : XXXVIII. te. helyett is az általam benyújtott és előterjesztett törvényjavaslatot kívánjuk törvényerőre emelni. r Mélyen t. Felsőház! Az állami szabályozás alá eső vízfolyások szabályozásához nemcsak termelési, de állategészségügyi és állattenyésztési érdekek is fűződnek. Közel 400.000 katasztrális hold terület az, amelynek ármentesítéséről szó van, és olyan területekről, mint ahogy Hadik - ő excellenciája is rámutatott, ahol kisebb vízfolyásoknál maga az ártéri terület nem képes elviselni azokat a terheket, amikbe a szabályozás kerül, tehát állami támogatás, állami segítség nélkül teljesen lehetetlen a vizeknek szabályozása, annak ellenére, hogy az ott folyó vízfolyások mentén lakó lakosságnak létérdeke fűződik ahhoz, hogy az árvíztől mentesülve legyenek. Láttuk a múlt években, különösen^ a dunántúli vidékeken, hogy az elvizenyösődött és elmocsarosodott vízfolyások mentén a májmételykór olyan romboló pusztítást okozott a szarvasmarhában, hogy másfél év letelte alatt közel kétmillió kárt szenvedtek a dunántúli gazdák, ami mind annak az okozata, hogy ezek a vízfolyások nem lettek szabályozva, elposványosodnak és elvizenyösődnek, és ennek következtében léptek fel ezek az állatbetegségek. Ezek az érdekek is komolyan fűződnek ahhoz, hogy ezen a téren az állam semmiféle áldozattól ne riadjon vissza és programmszerűen, tervszerűen hajtsa végre ezeket a munkálatokat. Természetes dolog, hogy az állami vízszabályozás terén végrehajtott munkálatok sorozatánál hajtották elsősorban végre mindig az ármentesítést és a lecsapolásokat, az állami szabályozás alá nem eső vízfolyások maradtak mindig sorrendben az utolsó helyen. Eppenúgy történt ez éppen a mostani esetben is, hogy előbb a fontosabb, elsődlegesebb munkálatokról és közérdekű szükségletekről kellett gondoskodni, és csak most kerül a sor azokra a munkálatokra, amelyeket messzemenő állami támogatással kívánunk szintén végrehajtani. Azok a kifogások, amelyek itt elhangzottak a törvényjavaslat ellen, igen beható vita tárgyát képezték, nemcsak a Képviselőház bizottságában és az ottani plenáris tárgyalás során, hanem itt a Felsőház együttes bizottsága előtt is. Nevezetesen a 11. §^nál, a végrehajtási szakasznál kifogás tárgyává tették, hogy ezzel újra ad infinitum nyújtjuk majd el a törvény életbeléptetését. Erről szó sincs. Nem azért hoztuk ide a törvényjavaslatot, mert nem akarjuk végrehajtani, de ez egy óvatossági szakasz, hogy ne legyen törvényben biztosított joga a földmívelésügyi miniszternek, hogy feltétlenül követelhesse a fedezetet, még akkor is, ha erre a pénzügyminiszter nem tud fedezetet biztosítani. (Gróf Hadik János: A kormánynak a földmívelésügyi miniszter ellen védekeznie kell?) Nem a földművelésügyi miniszter ellen irányul ez a rendelkezés, (hanem nem akartunk törvényes rendelkezést kreálni, amelyet nem tudunk esetleg, a gazdasági viszonyok következtében, végrehajtani. Óvatosságból történt, hogy ne alkossunk egy -olyan törvényt, amelyet nem tudunk végrehajtani. Ez azonban nem azt jelenti, FELSŐHÁZI NAPLÓ. VI. 1930. évi december hó 12-én, pénteken. 35 hogy mi a végrehajtást nagyon hosszú időre akarjuk kitolni, hanem igenis .azt jelenti, hogy a legközelebbi időben, amikor csak alkalom és mód kínálkozik rá és a pénzügyi lehetőség megvan, a törvényjavaslatot életbeléptetjük. Természetes dolog, hogy életbe fogjuk léptetni, annál is inkábib, mert hiszen nagyon fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy egyes helyeken a már megkezdett munkálatokat befejezzük, mert, ha ezek a megkezdett munkálatok nem nyernének befejezést, akkor iaz az áldozat, mint arra Hadik ő excellenciája jól rámutatott, kárbaveszne; hiába lenne minden áldozat, amelyet azokba a munkálatokba úgyszólván beleöltünk. Ezért is tehát fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy igenis a törvényt életbeléptessük, mihelyt a pénzügyi lehetősége fennáll. Mélyen t. Felsőház! Hadik ő excellenciája rámutatott arra, hogy a kultúrmérnöki hivatalnak tágabb hatáskör biztosíttatik, azonban mégis vannak olyan tervek, amelyek nem valósíthatók meg, 'bár azokat a kultúrmérnöki hivatal elkészítette. Mindenesetre nem a kultúrmérnöki hivatal hibájából nem voltak megvalósíthatók, hanem egész más okokból nem voltak végrehajthatók: pénzügyi okokból kifolyólag. Hadik ő excellenciája a 3. § .rendelkezése tekintetében kijelentést kért tőlem, .hogy az a bizonyos ott meghatározott 50% megállapítása arra vonatkozik-e, hogy ez maximumát képezi az állam által nyújtandó államsegélynek. Itt államsegély tekintetében semmiféle százalékszerű megkötés nincs, a törvény úgy rendelkezik, hogy esetről-esetre kell elbírálni és az adott esetekből kifolyólag állapítja meg maga a miniszter^ hogy milyen támogatást és milyen államsegélyt nyújt az illető érdekeltségnek; tehát az az 50%-os megállapítás az államsegély tekintetében semmiféle megkötöttséget nem jelent. Azt kívánja továbbá Hadik ő excellenciája, hogy a törvényben biztosíttassék egy fedezet avégből, hogyha valahol egy érdekeltség munkálatokat akar végrehajtani, biztosítva legyen arról, Eogy milyen összegre számíthat és őmaga mit vállal. E tekintetben megnyugtathatom ő excellenciáját. Semmiféle olyan munkálatot, aanely műszakilag egy egészet nem képez, nem engedünk állami támogatással végrehajtani. Állami támogatással csak olyan munkálatokat fogunk végrehajtani, amelyek műszakilag egy befejezett egészet képeznek, nem pedig olyan részletmunkát, amely, ha esetleg félbemarad,- az állami áldozat kárbaveszne. Tehát akkor, amikor annak a munkának közérdekű jellege megvan állapítva, akkor a fedezetről nyomban feltétlenül gondoskodni kell és gondoskodni is fogunk. Ez annyit jelent, hogy az érdekeltség már eleve tisztában van azzal, hogy mit vállal és tisztában van azzal, hogy mit kap. Ami pedig Hadik ő exoellenciájának azt a kívánságát illeti, hogy az öntözésre is rendezkedjünk he, mert ha lecsapoljuk a vizet, akkor az öntözés tekintetében a kiszárított talajon a termelés szenved hátrányt, a helyzet az, hogy a vizi mérnökök leviszik a vizet, azonban jól tudjuk, hogy a lecsapolás után következik az öntözés. Először tehát leescapoljuk, aztán öntözzük, tehát a kettő összefügg egymással. A vizi mérnökök mind a két szempontból megcsinálják a tervet, az azonban, hogy milyen időben tudjuk végrehajtani, már más kérdés. Ha annak a lehetősége megvan, vizi mérnökeink e tekintetben is rendelkezésre állnak, s miután a legkiválóbb munkaerők közé tartoznak, elsőrendű szakterveket és munkálatokat tudnak prezentálni.