Felsőházi napló, 1927. VI. kötet • 1930. november 21. - 1931. június 6.
Ülésnapok - 1927-92
30 Az országgyűlés felsőházának 92. üléi nagygazdaságoknak kell tehát most már törekedniük arra, hogy a Gabona- és Lisztkísérleti Állomás vizsgálatai kihasználják és saját előnyükre fordítsák és e vizsgálatok révén állapít ság meg saját maguk, hogy a talaj és éghajlati viszonyoknak mely búzaf aj ta felel meg legjobban, melyik a legnagyobb sikértartalmú búza és amelyre termelésüket célszerű berendezni. Ne várják azt, hogy maga a minisztérium küldjön oda valakit, aki majd megmutatja, hogy ezt vagy azt termeljenek. Mert ha ezt várják, akkor még 50 esztendő múlva is f ott fogunk tartani, hogy csak jámbor óhajként fog folyton felmerülni, hogy a termelést át kell szervezni. Ezer év óta termelünk itt búsát. Annyi év után az a nagybirtok, amely szakszerű kezelés és vezetés alatt van, láthatja és tudhatja, hogy mit kell termelnie, ne várja és nem szabad hogy várja tehát a kormányhatóság utasításait. Ha nem iparkodik maga a gazdaközönség is a változott viszonyoknak meg; felelően a maga iniciativájából alkalmazkodni a gazdasági élethez és saját maga nem igyekszik a tudományosan megállapított módszerek szerint beosztani a maga termelését, hanem arra vár, hogy azt minden esetben a kormány és a hatóság fogja neki megmondani, akkor soha nem lesz & termelés átszervezéséből semmi. Az idevonatkozó programmkidolgozás folyamatban van és fel van állítva a gabonakataszter is; a programm lebonyolítása 'azonban igen hosszadalmas. Sok idő kell ehhez pedig azért, mert egy évfolyam terményéből nem lehet véglegesen megállapítani azt, hogy melyik búzaféleség melyik talajon alkalmas, mert sikértartalomra és a belső értékre igen sokféle tényező van hatással. így — mint Vargha ő méltósága mondotta — a talaj- és éghajlati viszonyok, a trágyázás mikéntje, az, hogy menynyi a trágyában a káli, a foszfor, hogy száraz vagy nedves időben ért-e, vagy ^ zölden aratták-e a húzat, vagy nem volt-e túlérett: mindezek a tényezők befolyásolják a siker értékét, úgyhogy — ismétlem — egy év terméséből nem lehet felelősség mellett megállapítani azt, hogy ezen a talajon pedig csak ezt a húzat lehet termelni, amazt pedig nem: évek kellenek ahhoz, míer ezekből a megfigyelésekből a tanulságokat le lehet szűrni. Ami pedig Vargha ő 'méltóságának azt a kívánságát illeti, hogy a gabona- és lisztkisérleti állomást decentralizáljuk és vizsgálati díjakat állanítsunk meg,^ amelyekből^ ezek a kamarai székhelyeken felállított külső gahoma- és lisztkísérleti állomások önmagukat fenntarthatnák, nem fogadom el teljesen, mert én a vizsgálatot 'mentől olcsóbbá szeretném tenni. Ha tudniillik olyan vizsgálati díjiakat állanítunk meg, amelyeket csak nehezen lehet megfizetni akkor különösen a kisebb gazdák, akik sokkal kisebb mértékben rendelkeznek ily célra fedezettel, nem használhatnák ki ezeket a tudományos vizsgálatokat úgy, mintha a lesrmérsékelteblben állapítjuk meg a vizsgálati díjakat és ha — hogy úgy fejezzem ki (magamat — könnyen hozzáférhetővé tesszük a vizsgálatot. Az a fő, hogy a kis- és nagygazda tisztában legyen azzal, Ihogy az ia vetőmag, .amelyet használ, az ajb/úza, amelyet termel, a belső érték (szempontjából milyen értékpontokat ér el. Éppen ezért én nem volnék hailandó akceptálni azt, hogy magas vizsgálati díjakat állapítsak meg, én azt akarom, hogy minél könnyebben hozzáférhető legyen a vizsgálat és mindenki vizsgáltathassa a maga búzáját. Mint ahogy voltam bátor rámutatni, mi a 1930. évi december hó 12-én, pénteken. legfontosabb gazdasági célokat kívánjuk szolgálni ezzel a törvénnyel. A kereskedelemnek csak segítségére - akarunk lenni és támogatni akarjuk a márkázással, mint olyannal, 'amely a modern kereskedelem nélkülözhetetlen eszköze s miután a márkának eddigi alkalmazása cáfolhatatlanul és tagadhatatlanul nagy és messzemenő sikerekkel járt, éppen ezért arra kérem a mélyen t. Felsőházat, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot ^ általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni szíveskedjék. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozás befejeztetvén, következik a (határozathozatal. Fölteszem a kérdést, méltóztatnak-e az egyes mezőgazdasági termékek és termények, valamint állatok és állati termékek állami ellenőrzőjeggyel ellátásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás- alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy először a törvényjavaslat címét s azután a szokásos módon szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. Bezerédj István jegyző: (olvassa a címet 'és az 1—19. §-ok sorszámát; a szakaszokat a Felsőház hozzászólás nélkül elfogadja). Elnök: A törvényjavaslat ekként részleteiben is letárgyaltatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott végszerkezetben, igen vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház az egyes mezőgazdasági termények és termékek, valamint állatok és állati termékek állami ellenőrzőjeggyel ellátásáról szóló törvényjavaslatot a Képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a Képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a közgazdasági és közlekedésügyi, valamint a pénzügyi bizottságok együttes jelentésének tárgyalása az állami szabályozás alá nem eső vízfolyások kártételeinek elhárítását célzó munkálatok állami támogatásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. Bezerédj István jegyző (olvassa a bizottságok jelentését.) Elnök: Szólásra következik Malatinszky Ferenc ő méltósága. Malatinszky Ferenc: Nagyméltóságú Elnök Ur! T. Felsőház! Midőn a gazdaközönség arról értesült, hogy az 1914 : XXXVIII. tc.-et a szomorú trianoni viszonyoknak megfelelően életbe akarják léptetni, általános öröm és hálaérzet járta át a gazdaközönséget. Az a nagy gondolat, amelyet az indokolásban a földmívelésügyi miniszter úr is hangoztatott, hogy 400.000 hold^ földet hoz kultúra alá, megmenti a .magyar állattenyésztés nagy .részét és segít a munkanélküliségen: ez olyan elgondolás volt, amelynek mindnyájunknak örülnünk kellett. Vártuk is, hogy ez a törvényjavaslat olyan formában kerül a Képviselőház és^ a Felsőház elé, hogy a gazdaközönségen tényleg segíteni fog. Mi úgy ismertük a földmívelésügyi miniszter úr elgondolását, hogy úgy gondolja megoldani a dolgot, hogy pozitív formában
