Felsőházi napló, 1927. VI. kötet • 1930. november 21. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-92

M Az országgyűlés felsőházának 92. ülése 1930. évi december hó 12-én, pénteken. mi gazdák nagyon jól tudjuk, hogy egyáltalán nem követhetünk olyan irányzatot, amely a tavaszi búzát felkarolja az őszi búza rovására, mert mi magyar gazdák az őszi búzát semmi körülmények között '. nélkülözni nem vagyunk képesek.^ Aki a gazdálkodáshoz osak valamit is ért, tudja^ nagyon jól, hogyha ősszel a gazdasági forgó szerint a gazda elvetette ős'zi búzáját és az őszi búza kikelt, megbokrosodott, akkor már jóformán annak a gazdasági esztendőnek biztonsága meg^ van alapozva. Mi tavaszi búzával nem konkurrálhatunk, mert a mi tavaszunk bizonytalan. Nekünk tulajdonképpen a legtöbb esetben a Tiszántúl nincs is tavaszunk, — mondjuk meg egészen őszintén — t a hideg után hirtelen beáll a nagy nyári ^hoség, úgyhogy ha a tavaszi búzát elég korán, mondjuk márciusban nem veti el a gazda, nem is igen sikerül. Nem hiába mondja a gazda népszeírüen: «ibizony a tavaszi búza ravasz búza.» Ez tehát nem versenyezhet az őszi búzának sikerével. A Manitoba-búzának azonban megvan az a rendkívül nagy előnye, hogy apró szemű, ennek következtében a napfény besugárzása erőseb b, mert a héja is vékony, így a siker energiája jobb, ennek következtében az úgynevezett lustatésztákat kelési energiájával fel tudja frissíteni. A Manitoba-búzának ezt az előnyét sem tartom olyan utolérhetetlennek, amit mi esetleg egy rendszeres és újabb búzatermesztési eljárásunkkal ne tudnánk leküzdeni. A Manitoba-ibúzának azután még az az előnye volna, — és ez fontos a búzakereskedelemben — -hogy nagy tömegben egyforma minőségben jelenik meg a piacon. El kell ismernünk, hogy bizony nálunk nagy baj, hogy ahány gazda van, anynyiféle búza van, sőt egy gazdának többféle búzája is van, így tehát külföldi piacokra egyforma" minőségű, nagytömegű búzákat szállítani alig tudunk. Mindennek azonban nem az a konzekvenciája, hogy mi most már hagyjunk fel a búzatermeléssel. Ilyen hangokat lehet hallani komoly helyen. Az ember őszintén csodálkozik, hogy lehet ennyire elhibázni ezt a kérdést, mert hiszen mi magyar gazdák búza nélkül nem tudunk exisztálni. Mi par excellence ibúzaterimesztők vagyunk,. talajunk és klímánk bennünket arra kényszerít, hogy azok is maradjunk, tehát äzt a tanácsot, hogy a búzát ^ szorítsuk vissza kisebb ^területre, nem követhetjük, mert ha egy pár százalékkal több takarmányt termelhetünk is, de nem olyan nagy mennyiségben, hogy a búzatermelésünk ezt megérezze. Szerencsétlen gondolat, hogy mi a búzával hagyjunk fel azért, mert minket a Manitoba legyőzött! A differenciák sorozata onnan eredt, amint azt nekem sikerült megállapítani, hogy amikor a Manitoba megjelent Közép-Európában és Hamburgban, a mi molnáraink, nagy malmaink nem vették figyelembe a konkurrencia komolyságát, válogatás nélkül őröltek, vagyis ahba a helyzetbe jutottak, hogy egy-egy alkalommal^ kitűnő árut szállítottak, de a rákövetkező héten már gyengébbet, vagyis egyforma minőségű nagytömegű, jó lisztet, vagy jó húzat szállítani nem volt módjukban. Ezzel nem törődtek, mert hiszen mi a búzának értékét eddig csak a tőzsdei súlya, az usance-súly szerint szoktuk meghatározni és semmiféle más tekintetre nem voltunk figyelemmel. Természetesen, amikor baj van, akkor azért a felelősséget senki sem szereti vállalni. A molnárok ráfogták a gazdákra, hogy rossz a búzájuk, mi gazdák azt mondtuk a molnárnak, hogy rosszul őrölnek. Hol az igazság? Az igazság ott van, hogy igenis a magyar búza — merem mondani — nem hanyatlott, csak nincs megszervezve a termelése. Az 1896-i és az 1906-i nemzetközi kongresszusokon, amelyeket Amerikában tartottak, a magyar búza volt az első és a magyar malomipar is az első volt. A magyar malomipar azonban, miután . nem kondicionálnak, bizonyos mértékben háttérbe szorult, mert a búzát nem készítik jól elő az őrlésre. Olyan könnyen nem is igen térhetnek rá a nagymalmok a kondicionálásra!, mert például egy olya,n nagy malom, amelynek kapacitása naponként 20 vágón őrlése, ha kondicionálásra akarja magát berendezni, legalább 200.000 pengő befektetést igényel. Márpedig fontos a kondicionálás, melynek eredményeiről Békéscsahán és Debrecenben, az István malomban meggyőződtem. E helyeken nagysizerűen kondicionálnak. Csabán 40 vágón búzát őrölnek meg naponként, Debrecenben az István malomban 20 vágón búzát. Előkészítik a búzát tökéletesen, vagyis megmossák, a búzának a vízmennyisége mindenütt egyforma lesz, a tömeg tehát egyforma vízmennyiséget tartalmaz

1 és egyforma hőmérsékletűvé válik. Mert egyforma hőmérséklet és egyforma vízmennyiség mellett az őrlés sokkal tökéletesebb. E mellett még az a haszon is származik a kondicionálásból, hogy a búza héja lemezesen válik el búza belső részétől és keveseb'b lesz a korpa, több és johlb lesz a liszt. Ezeket a szempontokat eddig a malmok elhanyagolták, javulás azonban van ezen a téren is és úgy tudom, a közeljövőben a budapesti malmok is rá fognak térni a kondicionálásra, amennyiben Amerikában és Németországban már mindenütt kondicionálnak és mi sem maradhatunk hátra. Igen t.

r Felsőház! Az a vád tehát, hogy a magyar 'búza hanyatlott ós a magyar búza sikértartalma rossz, nem helytálló >a következő oknál fogva. (Halljuk!) Tudnia kell szerény nézetem szerint minden intelligens embernek ebben az agrárországban, hogy a búzának sikértartalma tulajdonképpen hogyan keletkezik és^mitől függ. Nagyon sok faktornak együttes működése '• után képződik a búzában a siker, amely évről-évre változik. A búza sikérképződéséhez elsősorban okvetlenül szükséges a humuszban gazdag, közepes kötöttségű ideális agyagtalaj. Ez jelen van Manitobában, Saskatchewanban és Albertában. Ott azért vannak olyan sikérdús búzák, mert ott szűz-földeket törnek fel és azokból vesznek kultúra alá újabb és újabb területeket, tehát abban az őserejű földben tényleg nagyobb^ energiájú a búzának sikértartalma. De döntő befolyást gyakorol a sikérképződésre a talaj tápanyagkészlete is, az, hogy mennyi könnyen fel vehető nitrogént tartalmaz, mert ha a talajnak elegendő könnyen felvehető nitrogén készlete van, akkor siker képződik, a siker jobb lesz, ha pedig nincs, akkor a siker gyengébben képződik. Legfőképpen függ azonban a búza sikértartalma a búza érési idejétől. Mert ha az úgynevezett magyar kánikula korábban következik be, mint ahogy azt a gazda várja, és ha a magyar hőség a búzát a teljes érése előtti stádiumában találja, akkor mi következik? Akkor egy fontos élettani processzus következik be, akkor a búza alulról szárad ki felfelé, és az ozmózis-nyomás a búzában gyengül. Mi az az ozmózis-nyomás? Ami : hivatva van a búzában a vizet alulról felszállítani egészen a búza szeméig. Mármost ha az ozmózis-nyomás gyengül, akkor a vizet nem szállítja fel a búza magjához, ahhoz nem megy fel a víz, nem megy fel a nitrogén sem,