Felsőházi napló, 1927. VI. kötet • 1930. november 21. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-92

Az országgyűlés felsőházának 92. ülése volna. Ennek szükségét én nem láttam, még pedig nem láttam azért, mert — mint voltam bátor arra rámutatni — az általam, előterjesztett programmot a kormány teljes egészében elfogadta, és én nem számítottam arra, hogy ilyen .rövid idő múlva megakadunk és fedezet nem áll majd rendelkezésemre. Ha erre gondoltam volna, akkor mindenesetre azt a módot választottam volna, amelyre ő excellenciáj a ra mutatott. Bernát ő méltósága hivatkozik arra, hogy vízszabályozási szempontból szintén fontossága van a fásításnak és hogy a nemzetközi Duna Bizottság szintén figyelemmel kíséri azokat a fásítási és erdősítési munkálatokat, amelyeket mi végzünk és kifogás tárgyává tehetné a fásítások elhanyagolását. Kifogás tárgyává azonban ezt nem teheti, mert hiszen r azokat a fásításokat és a vízmosások megkötését, amelyek ezzel a kérdéssel összefüggenek, módunkban áll a költségvetés keretébe beillesztett fedezetből is biztosítani. Mi nagyon boldogok volnánk, ha az utódállamok legalább annyit tennének ebben^ a tekintetben, t mint amennyit mi teszünk. Sajnos, azonban Ők még annyira sem fásítanak, sőt — nem merem mondani, hogy szándékosan, de sok helyen — elmulasztják még a minimális fásítást és az olyan vízmosás-megkötéseket is, amelyek szükségesek volnának ahhoz, hogy az utódállamok területéről a víz reánk ne ömöljék és hogy lassúbb legyen a víz lefolyása. Szeberényi ő méltósága azt kívánja, hogy akácot ültessünk, mert szerinte ha évekkel ezelőtt akácot ültettünk volna, akkor már nem kellene fát hehoznunk. Ne ringassuk magunkat abban az illúzióban, hogy Csonka-Magyarország valaha is annyi fát tud termelni és annyit tud erdősíteni, hogy Összes faszükségletünket ki tudjuk elégíteni. Sapnos, erre^nincs mód és nincs lehetőség. Ezt mas gazdasági és termelési ágazatok szenvednék meg. Ha másra használható területeket erdősítenénk be, ez még annál is érzékenyebb károsodást okozna, mint amilyen károsodást okoz az, hogy erdeinket elvesztettük és hogy kereskedelmi mérlegünkben — mint Hadik János ő excellenciája rámutatott — olyan nagy összeggel szerepel a fabehozatal. (Egy hang jobbfelől: Annyi mint a búzaexport.) Csökkenteni, mégpedig nagy mérvben csökkenteni tudjuk a fabehozatalt. ha tervszerű fásítást és erdősítést végzünk; azt azonban nem remélhetjük, — akármilyen tevékenységet fejtenénk is ki ezen a téren — hogy összes f

aszükségietünket magunk tudjuk termelni. Ami Szeberényi ő méltóságának azt a kívánságát illeti, hogy minden alföldi tanyán fát ültessenek, ebben teljesen egyetértek vele. ö azt kéri, hogy társadalmi úton is propagáljuk ezt. Én ebből a szempontból minden lehetőt megteszek, és — jól méltóztatnak tudni — fák napjának, madarak napjának tartását rendelték el az iskolákban, hogy már az iskolákban megszerettessék a gyermekekkel és így a szülőkkel is a fásítást és a gyümölcstermelést. Társadalmi úton is a legnagyobb tevékenység folyik ezen a téren ; sajnos, azonban ez mégsem eléggé hatásos, úgyhogy folyton nagyobb és nagyobb tevékenységet kell kifejtenünk. En a magam részéről mindent elkövetek, hogy kötelességemet teljesítsem ezen a téren is. Például gyümölcsfákból az utóbbi években is olyan mennyiséget ültettünk, mint amennyit egyetlen évben sem. Teljesen egyetértek, t. Felsőház, azokkal az érvekkel, amelyeket ő méltósága felsorakoz1930. évi december hó 12-én, pénteken. 23 tátott, és a magam részéről is azon leszek, hogy ezeket a fontos érdekeket hangsúlyozottan képviseljem és törekedjem arra, hogy a szükséges fedezetet r előteremtsük. Magához a határozati javaslathoz a magam részéről is hozzájárulok. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozás befejeztetvén, felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak e tárgyban tett azt a javaslatát, amely szerint kéressék fel a földmívelésügyi és pénzügyminiszter — a feliratoknak és kérvényeknek részükre való egyidejű^ kiadása mellett.— arra, hogy az 1928-ban felállított programmhoz ragaszkodva, a 213.000 katasztrális holdat kitevő alföldi és az 56 ezer holdnyi domb- és hegyvidéki kopár terület befásítására szükséges összegek biztosíttassanak, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondhatom a határozatot, hogy a Felsőház a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság javaslatát elfogadta. A Felsőháznak ezt a határozatát a földmívelésügyi és pénzügyminiszterrel — a feliratoknak és kérvényeknek részükre való egyidejű kiadása mellett — közölni fogom. Napirend szerint következik a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság jelentésének tárgyalása az «egyes mezőgazdasági termények és termékek, valamint állatok és állati termékek állami ellenőrzőjeggyel ellátásáról» szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. Bezeréd'j István jegyző (olvassa a bizottság jelentését) Elnök: Ruffy-Varga Kálmán ő méltóságát illeti a szó. Ruffy-Varga Kálmán: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! Méltóztassanak megengedni, hogy mielőtt magához a törvényjavaslathoz tüzetesen hozzászólnék, olyan kérdésről beszéljek, amelynek megértése nélkül a törvényjavaslatot helyesen elbírálni nem lehet, Mindnyájan tudjuk, hogy gazdasági krízisben vagyunk, hogy gazdasági téren óriási bajok vannak és hogy ezekben a bajokban különösen Közép-Európa szenved. Hogy miért szenved ezekben legjobban Közép-Európa, azt is mindnyájan tudjuk: azért, mert a legideálisabb gazdasági egységet tépték széjjel, úgyhogy â rendes gazdasági helyzetet, a gazdasági élet konszolidációját elérni nagyon nehéz. Csodálatos, de konstatálni lehet, hogy éppen az ipari és kereskedelmi államokban az agrár érdekeltségek annyira megerősödtek, hogy ezek az államok a több termelésre vetik a Legnagyobib súlyt és ennek következtében magas vámokat emeltek határaikon, amely vámok a mi terményeink értékesítését meglehetősen megnehezítették. Ebben a kritikus helyzetben jelent meg, mint^ mindnyájan nagyon jól tudjuk, a kanadai búza, a Manitoba, a Saskatchewan és Alberta-búza. 230 millió dolláros államsegély kíséretében Hamburgban kikötött a Manitoba-búza Electoral jelszóval. Hamarosan népszerű lett ez a búza, főként azért, mert a középeurópai^ ipari államokban termelt rossz búzának minőségét a Manitoha-búzával igen jól meglehetett javítani és ez volt az Ő legnagyobb reklámjuk. Azt hiszem, hogy nem végzek felesleges munkát, ha ismételve is elmondom, hogy tulajdonképpen a Manitoba-búza micsoda tulajdonságokkal rendelkezik, tudunk-e vele versenyezni. (Halljuk! Halljuk!) A Manitolba-búza, igen t. Felsőház, tavaszi búza és amikor ezt megállapítjuk, akkor már