Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-89

Az országgyűlés felsőházának 89. ül Én azt hiszem, (hogy a kormány megfelelő hitelnyújtással sokat tehetne, hiszen itt főleg kisemberekről van SZÓL EZ tulajdonképpen védelem volna a kisember számára, hogy az ne legyen a zöldlkitelnyujtással kiuzsorázva. Nagyon helyes, nagyon fontos és nagyon szükséges intézkedés volna ez, ha azonban a kormány gondoskodott volna annakidején, amikor látta ezt a nehéz gazdasági helyzetet, látta a kisemberek, a kisexisztenoiák nehéz helyzetét, egy igazán olcsó és altruista alapom nyújtott kölcsönről, akkor az a kisember nem lett volna kénytelen uzsorásokhoz fordulni és tőlük zöldhitelt igénybe venni. Ezt azonban elmulasztották és ezért állott elő ez, a nehéz szituáció. Mármost áttérek még a javaslatnak különösen/ .sérelmes intézkedéseire, amelyekkel kapcsolatban egy határozati javaslatot kívánok majd előterjeszteni. A határozati javaslat indokolása ia következő: A törvényjavaslat 8. §-ában foglalt rendelkezés, amely hivatva volna a gabonaértékesítési aliap egyik jövedelemforrását biztosítani, a gyakorlatban úgy sem fos: említésreméltó eredményeket elérni. Az a körülmény, hogy a vámőrlés nincsen korlátozva és nincsen megterhelve forgalmi a d'óval. — amint azt már Somssiclhi László őnagym éltósága is nagyon helyesen említette — természetszerűleg: oda fog vezetni, hogy a fogyasztóközönség gabonát fog vásárolni és azt majd vámért fogja felőröP tetni, ennek következtében a kereskedelmi malmok őrlését nagymértékben csökkenteni fogja ez a körülmény, mert a vámőrlő malmokhoz viszik majd azt a, gabonát azért, hogy kikerüljék a, forgalmiadó' súlyos terhét. Ez csökkenteni fogja; a piacon a gabona utáni keresletet, ami egyik legfontosabb körülmény, különösen a gaadatársad&lolmra nézve, mert íbiszen — beszéljünk egészen nyíltan — Magyarországon kik azok, akik az aratás és cséplés alatt, vagy még azelőtt és közvetlenül a cséplés után gabonát vásárolnak! Ezek a magyar nagy malmok. Ezek vásároltak. Ha ezeknek vásárlása korlátozva lesz akár azért, mert kalkulálni nem tudnak, akár azért, mert a fogyasztóközönség gabonát fog venni és ebben az esetben majd a vámőrlő malmokhoz megy, akkor megszűnik az a vásárlás iránti érdeklődés a gabonapiacon és majd tulajdonképpen ki lesz szolgáltatva a gazdatársadalom ai gabonakereskedőknek, akik ugyan exportra fognak vásárolni búzát, de csak akkor fogják megvenni a búzát, amikor látni fogják, hogy a gazdatársadalom már kénytelen búzáját eladni, tehát kényszerhelyzetben van, és akkor fogják megvásárolni a búzát, amelyet^ exportálni fognak. A nagy malmok működésének korlátozása, megbénítása tehát nagyon komoly kérdés. Hiába beszélnek a malmok ellen és hiába akadtak olyan gazdák, akik azt mondották, mit bánom én, hogy a lisztet vigyük-e ki, vagy a búzát. Ez óriási tévedés. Először is, ha a búzát viszik ki, akkor búzával együtt a korpát is kiviszik, atoiire a mezőgazdának nagy szüksége van, másodszor pedig a legbiztosabb vásárlói lesznek tulajdonképpen kikapcsolva és nem szerepelhetnek többé olyan mértékben, mint amilyen mértékben eddig szerepeltek. Ki vagyunk téve annak a veszélynek, hogyha a malmok látják, hogy nem tudnak kalkulálni, méc malmaik egyrészét be is csukják. Erre igazán nincs szükségünk ma, mert hiszen, ha jól tudom, hóna alá akarunk nyúlni a gazdatársadalomnak, akkor pedig minden olyan in- ! tézkedést mellőzni és kerülni kell, ami a gags e 1930. évi július hó 8-án, kedden. 415 bonának eladását megnehezíti, akár kap böletLrclb

9 ELK ELI; nem kap bolettát az illető. Törekedni kell arra, hogy a gabona eladását mennél jobban biztosítsuk és lehetővé tegyük. Ehhez pedig az kell, hogy azok a cégek, amelyek eddig is nagyban vásároltak gabonát, azért, hogy megőrölj ék . és mint lisztet vigyék ki a külföldre, működésükben ne bénítás s anatk meg, sőt ellenkezőleg, ezeket t nézetem szerint támogatni kell. Azok a vámőrlő kis malmok, ahova az egész gabona felőrlése terelődni fog, természetes dolog, ennek bizonyára nagyon fognak örülni és nem akarok általánosítani, de megindulnak majd megint bizonyos vidéki kismalmoknál különféle visszaélések, amelyeket, mint már előbb voltam bátor említeni, ellenőrzéssel megakadályozni nem igen lehet, csak olyan nagyszabású ellenőrzéssel, amely plyain adminisztrációs költségeket idéz élő, ^ amely költségeket nem érik meg azok az intézkedések, amelyekkel itt a gazdatársadalom hóna alá akarunk nyúlni. E mellett a forgalmiadónak a különféle lisztfajtákra vonatkozóan különböző mértékben történő megállapítása a gyakorlatban úgyszólván keresztülvihetetlen. Nagyon érdekelne engem megtudni, hogy a kormány mikép "gondolja, hogyan fogja keresztülvinni azt, hogy a különféle lisztfajtákra különböző mértékben állapíttassék meg a forgalmiadó. Mert hiszen minden malom különféle kiőrléssel dolgozik. A javaslat ama rendelkezésének betartását, amely szerint t a forgalmiadómentes vámőrlésnek csak a saját háztartásban a mezőgazdaságban vagy állattartásban felhasznált terményekre nézve van helye, gyakorlatilag ellenőrizni lehetetlen, hacsak nem állítanak be egy olyan adminisztrációs apparátust, amélv a forgalmiadókból remélt amúgy is problematikus bevételt nézetem szerint teljésen fel* fogja emészteni. A kormány több ízben hangoztatta, hogy á javaslatot a gyakorlatban úgy kívánja keresztülvinni, hogy a lisztárak emelését maiga'után ne vonja. Minthogy ez a lisztforgalmiadó felemelése mellett elképzelhetetlen, i nézetem szerint indokolt az általam benyújtandó következő határozati javaslat (olvassa): «Utasítsa^ a Felsőház a kormányt arra, hogy ne éljen a javaslat 8. §-ában foglalt azon felhatalmazással; hogy a malmoknak a búza- és a rozsliszt értékesítéséből származó bevétele után fizetendő általános forgalmiadó 2%-os kulcsát felemelheti», így nem kell visszaküldeni a javaslatot a Képviselőházhoz, amitől természetesen ennél a javaslatnál is fokozottabb mértékben fél .a- kormány és ami talán már keresztül sem vihető. • Hiszen a törvényjavaslat 58. §-ában mevan a kormánynak a felhatalmazás (olvassa): «E törvény életbeléptetése idejét és az életbeléptető szabályokat a minisztérium rendelettél álla-' pítja meg. A törvény egyes rendelkezéseit külön is életbeléptetheti». Teljesen fogában áll tehát a kormánynak, hogy a törvénynek egyes intézkedéseit azonnal életbeléptesse, egyeseket pedig későbben léptesse életbe, úgyhogy az en indítványom elfogadása nem jelenti azt, hogy a javaslatot vissza kell küldeni, csalk egyszerűen utasítás a kormány részére, hógy^ezt à sérelmes intézkedést egyáltalában ne léptesse" életbe. Miután attól tartok, hogy indítványomat nem. fogják elfogadni, és miután az egész törvényjavaslatot határozottan antiszociálisnak minősítem, ennek következtében a javaslatot nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik Ruffy-Vargha Kálmán ő méltósága! Ruffy-Vargha Kálmán: Nagyméltóságú El-