Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-85

340 Az országgyűlés felsőházának 85. ülése 1930. évi június hó 27-én, pénteken. tétlennek tartom, mert úgy festenének bennük, hogy akkor éppen amiatt méltóztatnának kifogásokat emelni. Amikor a legnagyobb kánikula volt, akkor is voltak nyári öltözékek, és érdekes, hogy a rendőrlegénység nagyrésze ez alatt a ruiha alatt mellényt hordott. Méltóztassék a helyzetet úgy venni, ahogy az tényleg van. Méltóztassanak meggyőződni e felől azoknál, akik a kiosztásban már részesültek. A nyári ruhákat megrendeltük, azok kiosztás alatt vannak, 3500-at most osztottunk ki, a többi még nem készült el, de az is rövidesen kiosztásra kerül. Van tehát nyári ruha, amely a célnok •minden tekintetben megfelel, s amely minden vonatkozásiban praktikus is. A magam részéről — ismétlem - a rendőrlegénység létszámszaporítását tehát nem tartom szükségesnek, mert adminisztracionális beosztásokkal, helyes gazdálkodással, ihelyes időbeosztással és a technika eszközeinek felhasználásával teljes mértékben kielégitő módon lehet ezeket a kérdéseket megoldani. (Szőke Gyula: Méltóztassék ezt a budapesti főkapitány úrral is közölni!) A főkapitány úr is olvashatja ezt és az én intenciómmal különben is teljes mértékben tisztában kell lennie a főkapitány úrnak, mert hiszen ezt közöltem is vele. Mióta a rendőrség áll, egyébbel sem foglal koztak, mint a létszám emelésével. Ennek azonban határának kelle lennie és én inkább arra kérek buzdítást, hogy ezeket a legális határokat betartsuk és ne menjünk azokon túl. Mert ha ma 400-at kérnek, holnap 800at fognak kérni, ezt garantálni tudom. Nekem objektíve kell ezeket a kérdéseket elbírálnom, és ehhez az objektív elbíráláshoz kérem az igen t. Felsőház tagjai részéről is a támogatást. A rendőröket rendészeti szolgálatban és nem burokban akarom elhelyezni. Nem azért van a rendőrség., A burokban legyenek azok, akiknek ott a helyük, de akiket a rendészet terén kell elhelyezni, és akik a költségvetésben is ezen a címen szerepelnek, azoknak tényleges rendőri szolgálatokat kell ellátni. A magam részéről erre súlyt helyezek és az ilyen értelmű végrehajtást keresztül is viszem, azoknak az eljárásoknak során, amelyek a legközelebbi időben folyamatba tétetnek. Ezetkat voltaim bátor az elhangzott észrevételeikre megjegyezni. En az igen t. Felsőház teljes jóindulatába ajánlom a magam költségvetését és azokat az érdekeket, amelyekéit a költségvetés alapján megóvni nemcsak kívánok, de egyúttal köteles is vagyok. Ha ezt a jóindulatot bírom, amiben nem is kételkedem, mert .az összes intézményeik, amelyek felett állok, a legnagyobb saiimpátiáját bírják minden egyes magyar embernek és így a magyar törvényhozásnak is, az összes autonómiák, az egész osendőrségünk és rendőrségünk, azt hiszem, mindnyájan a maguk kötelességteljesítésének legjavát adják és hivatásuk magaslatán állanak, akkor azt mondom, meg is érdemlik, hogy kellő méltányossággal és szeretettel viseltessünk irányúikban. Ezzel az érzéssel ajánlom költségvetésemet az igen t. Felsőháznak elfogadásra. (Élénk éljenzés

f és taps.) Elnök: A tanácslkozás az általános tárgyalás keretében befejeztetvén, következák a határozathozatal. Felteszem a ikérdést,^ méltóztatnak-e az 1930/31. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás .alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a költségvetésről szóló törvényjavaslatot álltalános s ágban elfogadta. Ez alkalomból megjegyezni kívánom, hogy az állami költségvetési törvényjavaslat mellékleteként csatolt, az állami ingatlanok elidegenítéséit feltüntető (kimutatás tudomásulvétele felett a költségvetési törvényjavaslat részletes tárgyalása után fogunk határozni. Mielőtt a részletes tárgyalásra áttérnénk, határoznunk kell az általános vita keretében beadott határozati javaslatok felett. Kérem tehát a jegyző urat, hogy gróf Hoyos Miksa felsőházi tag úrnak az általános tárgyalás folyamán beadott határozati javaslatát felolvasni szíveskedjék. Kühne Lóránt jegyző (olvass®, a határozati javaslatot). Mayer János földi ti ívelés ügyi miniszter: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen tisztelt Felsőház! Az előbb már voltam bátor indokolni, hogy a határozati javaslatot miért nem áll módomban elfogadni. Az előkészítő munkálatok folyamatban vannak atekintetben, hogy azokkat a tanulságokat, amelyeket a kamara életbelépése óta szereztünk, levonjuk és a megfelelő korrekciók megtörténjenek. De pénzügyi kérdésekkel is összefügg a határozati javaslat, amelyeknek én most momentán eleget tenni nem tudnék és az általam előbb is említett okokból kérem a mélyen t. Felsőházat, hogy a határozati javaslathoz ne méltóztassanak hozzájárulni. Elnök: Felteszem a kérdést. Méltóztatnak-e az imént felolvasott [határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Nemi) Ha nem, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik gróf Hadik János felsőházi tag úr határozati javaslata. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék ezt felolvasni. Kühne Lóránt jegyző. (Olvassa a határozati javaslatot.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént felolvasott határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen- értelemben mondom ki a határoziatot. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék először a törvény jávja slat címét, azután egyenkint a szokásos módon a szakaszok sorszámát felolvasni. Kühne Lóránt jegyző. (Olvassa a törvényjavaslat címét, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa az 1. § sor szániát.) Elnök: Az 1. §-nál gróf Hadik János ő nagyméltósága és gróf Széchenyi Aladár ő méltósága kívánnak szólani. G-róf^ Hadik János ő nagyméltóságát illeti a szó. Gr. Hadik János: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Az 1. §-nál felszólalásom alapján jogom van válaszolni azokra a beszédekre, és megjegyzéseimet megtenni azokra a megjegyzésekre, amelyeket itt az általános vita végén a miniszter urak beszédemre megtettek. Mindenekelőtt aibban a sorrendben menve, amint a felszólalások elhangzottak, Wekerle pénzügyminiszter úr felszólalásához akarok hozzászólni, ö először azt mondta, hogy a koncentráció kérdéséről nem akar most nyilatkozni, amint azonban később maga is bevallotta, hosszasan fejtegette a koncentráció nagy jelentőségét. A magam részéről ebben a kérdésben már régen a legnagyobb ellentétben vagyok a pénzügyminiszter úrral, ugyanakkor azonban nem követem példáját, a részletekről most itt beszélni nem akarok, hiszen lesz még alkalmunk erről a kérdésről sokat beszélni és lesz alkalmam a nyilvánosság előtt is vélemé-