Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-85

334 Az országgyűlés felsőházának 85. ülése 1930. évi június hó 27-én, pénteken. exportintézet felállítására. Amikor kereske­delmi (mérlegünknél olyan katasztrofális rosz­szahbodás állott elő, akkor felmerült az a kí­vánság, hogy az export fejlesztése céljából egy intézetet kell felállítani, amely azután külföldi viszonylatban tanulmányozva a kérdést, az exportőröket, az exportot, az importot irányí­tani fogja s a piackeresés és az export szem­pontjából támogatására lesz a kereskedőknek, a 'kereskedelemnek, és így a kwitel terén fog szorgoskodni abból a célból, ihogy az a nagy passzivitás, amely a kereskedelmi mérlegnél mutatkozik, csökkentessék. Az exportintézet a leghelyesebben és a legjobban tölti be hivatá­sát, s én azt hiszecm, ihogy itt is indokolt volt a sürgős intézkedés, ímert íbiszen már az eredmé­nyekben mutatkozik, hogy helyes volt ez az intézkedés. • ö méltósága Takács János kérdését ismét szóvátette. Errenem tudok mást mondani, mint -amit annakidején mondottam, amikor ő (méltó­sága- interpellációt intézett hozzám ebben a kér­désben. Nekem nem volt ihatásköröm, nem volt fedezetem, nem volt semmi néven nevezendő módom, semmiféle alkotmányos felhatalmazá­som, hogy a földreform révén födhözjutottak váltságösszegét kifizessem, vagy kifizettessem. Ezért volt tehát az, hogy ebben <a tárgyban nem intézkedhettem ő méltóságának kívánsága sze­rint. Ugyancsak ő méltósága tette szóvá a cse­metekertek kérdését és azt mondotta, ihogy tör­vényt alkottunk, amely törvény azonban csak papíroson van, de nem hajtjuk végre. Vagyok bátor közölni, hogy 450 katasztrális holdon 'van csemetekertünk, s az utóbbi években 320 katasz­trális holdon csináltunk csemetekertet. 34 f állami csemetekertet létesítettem azóta, amióta az új fásítási törvényt alkottuk. A fásításokra ingyen csemetéket adtam, kamatmentes köl­csönt nyújtottam és segélyeket is adtam. Az 1926—1929. években 90 millió különféle csemetét és husángot termeltem, éhből 57 mdllió cseme­tét ingyen utaltam ki. Azonkívül az 1926—1929. években 12.400 katasztrális bold új erdőt telepí­tettem. Amint méltóztatik tehát látni, nem ma­radt papíroson ez az intézkedés, hanem a cse­metekertek létesítése, a fásítás és az erdősítés terén igen jelentős lépéseket tettünk. (Gróf Ha­dik János: Magánerdők nagyon keveset kaptak ebből! Kincstári erdőket telepítettek! Majd megadom a választ!) Magánerdők, magánbir­tokosok kapták és pedig az Alföld fásítása ré­vén. Aki kért, az kapott. (Gróf Hadik János: Fel fogom sorolni a számokat!) Ugyancsak^ szóvátette ő méltósága 28 erdő­mérnök elbocsátásának kérdését is. Közlöm Ő méltóságával, hogy ezeket az erdészeket és szak­közegeket egyelőre visszatartom (Gróf Hadik János: Helyes!) és remélem, fogok módot ta­lálná arra, hogy a munkálatoknál továbbra is foglalkoztatni tudjam és ott tudjam hagyni őket. Bernát István ő méltósága kifogásolja, hogy kertészeti célokra sokat költöttünk el. Amíg egyrészről folyton az a kritika, hogy nem eléggé látjuk el a iöldmívelésügyi tárcát és keveset költünk reá, addig ő méltósága so­kalja azt az összeget, amelyet a kertészetre költöttünk. Azt hiszem, hogy ha 5 méltósága ismerné azt a kertészeti programmât, ame­lyet összeállítottam, ha ezt a programmot ala­posan végigtanulmányozná, akkor meggyő­ződnék fairól, hogy nem sok, hanem kevés az amit költöttünk, hiszen azt a 600.000 pengőt a gyümölcstermelés és a kertészet fejlesztése szempontjából, ha a megfelelő programmot megfelelő idő alatt akarjuk keresztülvinni, nem mondhatjuk soknak. (Hoyos Miksa gróf: Kevés!) Ennek a kertészeti programúinak az alap­ján a talaj és éghajlati viszonyoknak megfe­lelőleg állapíttatott meg minden vidékre az a gyümölosnem, amely piacképes és amely a legelőnyösebben termelhető. Az utóbbi évek­ben 70.000 nemes gyümölcsfát osztottam szét 20—30 filléres árban, tehát a gyümölcs fatelepí­tés igen nagy mérvben folyt és indokolt lenne még nagyobb áldozat is, hiszen igen nagy közgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy ne túlságosan hosszú időre tolják ki a program­mot, amelyet ezen a téren kitűztünk. Ugyancsak, ő méltósága kevesli a 20.000 pengőt, amelyet gazdasági egyesületek támo­gatására nyújtok. Vagyok bátor közölni, hogy ennél sokkal nagyobb összeget állott módom­ban nyújtani a gazdasági egyesületek támo­gatására. Teljesen egyetértek abban, amit ő méltósága ebben a kérdésben itt kifejtett és amit Somssich ő nagyméltósága szintén szóvá­tett, hogy a gazdasági egyesületekre, mint szabadtársulás útján létrejött gazdasági szer­vekre, igen nagy súlyt kell helyezni s igen nagy fontossága van annak, hogy ezek pros­peritását feltétlenül biztosítsuk és legalább is abba a helyzetbe kell juttatni őket, hogy olyan ellátást állami segélyt kapjanak, hogy egy titkárt fizetni tudjanak, mert máskülön­ben ezek életképesek soha nem lesznek. Ké­szemről mindent elkövetek, hogy ezen a téren is elérjük célunkat, azonban mindig a pénz­ügyi kérdés az, amely útját állja és akadályát képezi annak, hogy a célt minden téren telje­sen, minden tekintetben elérhessük.« Vásáry József ő méltósága a búzakatasz­ter felállítását sürgeti, valamint a földbérlők érdekében kér intézkedést. Ami a búzakatasz­tert illeti, a gabona- és lisztkísérleti állomás azt már el is készítette és csak a búzafajták kiválogatása szenved bizonyos haladékot. Ami a bérlők érdekében teendő intézkedéseket illeti, az általam előbb említett törvényjavas­latban a bérlők javára előnyök varrnak bizto­sítva, hogy én remélem, hogyha a javaslat törvényerőre emelkedik, a bérlők védelme szempontjából messzemenően előnyösek lesz­nek azok az intézkedések, amelyek a törvény­javaslatban bentfoglaltatnak. Hadik ő nagvméltósága a boletta-rendszer , ellen szólott. Azt hiszem, hogy a pénzügymi­niszter úr már erre felelt, éppen ezért nem kí­vánok ezzel itt foglalkozni. Kifogásolta ő nagyméltósága, hogy erdő­telepítésekre csak 310.000 pengőt fordítottunk. A költségvetésben van 310.000 oengő, de — mint én annak idején ő nagvméltósága beszéde alatt is közbeszóltam — a hasznos beruházásokból van még 290.000 pengő, tehát összesne 600.000 pengő áll rendelkezésre. (Gróf Hadik János: Ez is tévedés, majd megmagyarázom!) 600.000 pengő áll rendelkezésre. Szóváteszi ő nagyméltósága, hogy 3000 vá­gón tüzúfa behozatalára adtam engedélyt és azt kérdi, hol voltam akkor, amikor ez az engedély kiadatott. Nem tudom egészen megérteni, miért pont ezt a 3000 vagont reklamálja ő nagvméltó­sága énrajtam, nem tudom egészen megérteni akkor, amikor 277.000 vágón fát hozunk be. Miért oont ezt a 3000 vagont reklamálja raj­tam? En megmondom ő nagyméltóságának, hogy hol voltam: a minisztertanácsban vol­tam, ahol erről <a kérdésről beszéltünk. A Máv. 3000 vágón tűzifa szállítására hirdetett ver­scenytárgyalást alkalmazottainak fával való

Next

/
Oldalképek
Tartalom