Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-85

Az országgyűlés felsőházának 85. ülése 1930. évi június hó 27-én, pénteken. 333 melést előbbrevigyük. Nem tudom, hogy ezekből mit tudnánk kihagyni. Ha bármelyiket kihagy nók, —• minthogy ezek úgy illeszkednek egymásba, mint a fogaskerekek — zökkenő állna be, és a kihagyott akció által érintett ágazat szenvedne, amelyet így elhanyagolnánk. Ugyancsak ő nagyméltósága a hússertéstenyésztést tette szóvá és azt mondotta, hogy az állami birtokokon kellene kezdeni a hússertéstenyésztést. A tenyésztésnél az egy típus felé való törekvést javasolja, és azt kívánja ő nagyméltósága, hogy állapíttassák meg, hogy a hússertésnek melyik fajtáját tenyészszék, vagyis szabják meg az irányt, amelyben a tenyésztés történjék. (Gróf Hadik János: Ez megtörténik Amerikában!) A mi tenyésztőink meg nem tudtak ebben -a tekintetben dönteni, mert az egyik erre a fajtára esküszik, a másik pedig arra a fajtára esküszik. (Gróf Hadik János: Az amerikai tenyésztők már tisztában vannak vele!) Még az Qmge. sem döntött. Ezt a kérdést már felvetettem és döntést kértem, azonban eddig még sem a gazdák, sem az érdekképviseletek nem tudtak dönteni. Nagy vita van közöttük. Én azt látom, hogy inkább a midlevhite az, amelyet támogatni kell, mert ezt szeretik jobban a kikészítésnél. Vagyok bátor közölni úgy ő nagyméltóságával, mint a t. Felsőházzal, hogy e tekintetben a szükséges intézkedéseket megtettem és Mezőhegyesen a yorkshire-i tenyészetet bevezettem, nem úgy, hogy a mangalicafajták tenyészetével teljesen felhagytam volna, hanem úgy, ihogy a yorkshire-i tenyészetet a birtok egy részén vezettem be. (Helyeslés a középen.) Továbbá az ország tenyészete átszervezésének céljára a beruházási öszszegekből a kormány nagyobb összeget bocsátott rendelkezésemre, amelyből azután külföldről tisztavérű tenyészkanokat és tenyészkocákat fogok a gazdák részére importálni. Ezen^ a téren is megtörténtek tehát a szükséges intézkedések. Egyébként azt látjuk, hogy a baconkikészítés révén sertéstenyésztésünk annyira kifejlődött és olyan értéket képez a gazdaközönség részére, továbbá a yorkshire-i fajták olyan gyorsan fejlődnek, hogy ez a legalkalmasabb módja annak, hogy nagy nehézségekkel küzdő agrártermelésünket ezzel is alátámasszuk. A baromfitenyésztést szintén szóvátette ő nagyméltósága és azt mondotta, hogy itt is meg kell állapítani, hogy a Leghorn, vagy a Rhode Island tenyésztessék, szóval valamilyen irányban haladnia kell baromfitenyésztésünknek. E tekintetben a Leghorn és a Rhode Island az a két nemesített fajta, amely nálunk be van vezetve, és általában a külföldön is ezt a két. fajtát favorizálják. Mélyen t. Felsőház! Nem tudok egyetérteni Ő nagyméltóságával abban, hogv a napos csibék kiosztásiát be akarja szüntetni. A legalkalmasabb módja a parlagi fajták nemesített fajtákká való átnemesítésének az, ha a napos csibéket osztjuk ki, éspedig azért, mert az a kisember így pár pengővel be tudja magának azt a mennyiséget szerezni, amelyből további tenyésztés révén a legrövidebb idő alatt egy egész állományt tud ezzel kitenyészteni, míg ellenben, ha kitenyésztett törzseket akarnánk szétosztani, az neki olyan költségbe kerülne, hogy nem hiszem, hogy ezt az áldozatot bármilyen propaganda mellett is hajlandó, vagy egyáltalában képes volna meghozni. Azért tűzdeltem tele az országot nemesített baromfifarmokkal, hogy ezek teljesen izoláltan legyenek ott, és a fajtisztaság megőrzése mellett lehe1 tővé tegyük, hogy könnyebben hozzáférhessen az a kisember a tenyésztőn áshoz és a napos csibékhez, hogy ezáltal a parlagi fajtáknak nemesített fajtákká való átalakítását az egész országban gyorsabban érhessük el. (Helyeslés.) A serteshízlalás kérdését is szóvátette ö nagyméltósága és azt a kívánságát fejezte ki, hogy az egész^ akció és a hitel kiosztása más módon történjék, mert a mai formájában nagy tömegek kerülnek piacra és ezzel devalváljuk az árakat és önkonkurrehciát csinál a gazdaközönség magának. Ebben teljesen egyetértek ő nagyméltóságával és közlöm, hogy e tekintetben az intézkedéseket már megtettem. Igen erős bírálat tárgyává tette továbbá ő nagyméltósága a kísérletügyi intézmények helyzetét. Kifogás tárgyává tette azt, hogy a kísérletügyi intézmények költségvetése rendkívül szegényes, és itt — nagyon helyesen — további áldozatokat kér és a kísérletügyi intézmények dotációját emelni kívánja. En vagyok bátor tisztelettel közölni, hogy az 1924/25. évi költségvetésiben a békebeli viszonyokhoz képest a kísérletügyi intézmények költségvetése és beruházásai 49%-ot tettek ki, az 1925/26. évben a békebeli költségvetéshez arányítva ez a költségvetés 78'5%-ot tett ki, az 1926/27. évi költségvetésben 86'5%-ot, az 1927/28. évben 97%-ot, az 1928/29. költségvetési évben pedig a kísérletügyi intézmények költségvetése arányosítva a békebeli költségvetéshez 146%-ot tett ki. (Egy hang a középen: Még mindig nem elég!) Amint tehát méltóztatnak látni, részemről minden intézkedés megtörtént, hogy a költségvetésben a fejlődő kor- és kulturális haladásihoz önérten törekedjünk előteremteni a fedezetet. Hogy ez nagyobb mértékben nem történt és nem történhetett meg, azt talán lehet a pénzügyminiszter úrnál reklamálni, aki mindig határt köteles^ szabni az állam teherviselőképessége arányában. Mélyen t. Felsőház! Gróf Széchenyi Aladár Ő méltósága a zárszámadásokból olvasta, hogy a földmívelésügyi miniszter felhatalmazás nélkül nagyobb összegeket költ. A pénzügyminiszter úr tegnapi felsőházi beszédében foglalkozott ezzel a kérdéssel, és én^ vagyok bátor hozzáfűzni azokhoz azt, hogy tényleg a költségvetés keretén kívül adódnak elő olyan esetek a termelésiben, amikor a költségvetésen túl is szükséges bizonyos összegeket igénybevenni, így történt az elmúlt évben, hogy a fagykár következtében az Összes vetőmagburgonya elfogyott, egész Szabolcsban és azokon a területeken, amelyek burgonyát termelnek. Az összes gazdasági felügyelők főispánok és az összes közhatóságok kétségbeesetten rohantak hozzám és azt mondták, hogyha nem segítünk a bajon, akkor ezek a területek ott bevetetlenül maradnak. Ezért kellett nekem gondoskodnom arról, hogy a legsürgősebben előteremtsünk 572.000 pengőt, a fagykárosult területeken szükséges iburgonyavetőmágra, amelynek az előteremtése olyan sürgős volt, hogy a rendes és formális alkotmányos eljárást is mellőznöm kellett, és így állott elő a felhatalmazás nélküli rendkívüli hitel felhasználása. Azt 'hiszem, mélyen t. Felsőház, ha nem cselekedtem volna úgy, mint ahogyan cselekedtem, akkor érhetne szemrehányás, (Ügy van! Ügy van!) és úgy vélem, hogy a mélyen t. Felsőház felment az alól a felelősség alól, amellyel ennek a felhatalmazás nélküli kiadásnak eszközlése jár, és megállapítja, hogy helyesen cselekedtem akkor, amikor ezt az ini tézkedést megtettem. (Ügy van! Ügy van!) Ugyancsak 100.000 pengőt használtam fel az 54*