Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-84

Az országgyűlés felsőházának 84. ülése 1930. évi június hó 26-án, csütörtökön, Báró Wlassics Gyula és gróf Széchenyi Bertalan elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1930/31. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Felszólaltak : gróf Ambrózy Gyula, Bittner János, Ilosvay Lajos, Fetz Lajos, vitéz Bndrey Antal, Wekerle Sándor pénzügyminiszter, Zsitvay Tibor igazságügyminiszter. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannah : gróf Bethlen István, Vass József Mayer János, Scitovszky Béla, Zsitvay Tibor, Wekerle Sándor, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 20 perckor.) (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula foglalja el.) Az ülést megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésére Bezerédj István, a felszólalók jegyzésére pedig Kühne Lóránd jegyző urat kérem fel. Bemutatom. Baranya vármegye közönségének feliratát a községi közmunka megszüntetése tárgyában; Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közönségének feliratát az állami szabályozás alatt nem álló vízfolyások rendezésének állami támogatása ügyében. A feliratok előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a ,Felsőház illetékes bizottságainak. A Képviselőháztól beérkeztek: a törvénykezés egyszerűsítéséről, az 1926. évben, Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a kivándorlók hajókon történő felügyeletének egyszerűsítése tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről, és az Önkormányzati testületek háztartásának hatályosabb ellenőrzésére vonatkozólag az 1927 : V. te. III. fejezetében foglalt átmeneti rendelkezések érvényességéről szóló törvényjavaslat. A törvényjavaslatok előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a- Felsőház illetékes bizottságainak. Napirend szerint következik a pénzügyi bizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása az 1930/31. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat társvában. Szólásra következik gróf Ambrózy Gyula ő excellenciája. Gróf Ambrózy Gyula: Nagyméltóságú Elnök Ur! Méltóságos Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Az eddig felszólalt szónokok legnagyobb FELSŐHÁZI NAPLÓ- V. része nagy örömmel üdvözölte a kormány azon igyekezetét, hogy a budgetet megszorítsa, megtakarításokat érjen el, és további megtakarítások elérésére biztatta; mindazonáltal majdnem mindegyik felszólaló hol támogatást kért az egyik vagy a másik irányban, hol kifogásolta a fösvénységet ebben vagy abban az irányban, úgyhogy ugyanakkor, amikor takarékosságra intette a kormányt, szinte maidnem mindig kért valahol valamit. Én sem akarok jobb lenni az igen t. *előbbi szónokokráj és mindjárt. magam is azzal kezdem, hogy, ha üdvözlöm is a kormány takarékossági törekvését, nekem is van egy kérésem, amelyet már egyizben előadtam és amelyre engem bizonyos tekintetben a törvény kötelez. Már egyizben kértem a kormányt, tegye lehetővé azt, hogy a koronaőrség számai olyan mértékben szaporíttassék, hogy az őrzés a t'ÖTvény által előírt módion megtörténhessék. Itt mindössze egy négy emberből álló szaporításról van szó, ami, azt hiszem, költséget tulajdonképpen nem is okozna, mert virement útján, a honvédelmi miniszter úr által kimutatott továbbszolgáló altisztek átutalása révén, költségmentesen volna keresztülvihető. Mindaddig, amíg ez me?i nem történik, nem teljesíthetjük a törvény által előírt négy szemi&lyes, — egy parancsnokból és három főből élló — állandfó őrállást, mert erre nekünk túlkevés emberünk van. Ezt a kérést újból előtérj észtem és kérem, hogy azt lehetőles: még a mostani költségvetés keretén belül virement útján megvalósítani, ha pedlig nem lehet, a jövő évi költségvetésbe felvenni méltóztassék. A kultuszminiszter úr nagy kultúr programmja igen sok tekintetben kolosszális és a népoktatási nagy eredményei ellen szót nem is lehet emelni. Hasonlókép nagyon nagy eredményt várok attól a pro pagan da-útj ától. amelyet külföldön tett és csak azt sajnálom, hogy hasonló propagandla-utak nem történtek 15—20 év előtt, mert akkor — azt hiszem — ma talán 'iriálskiép nézne ki az ország

1 térképe. Gondot okoz nekem azonban a sok főiskoláiból ki» özönlő diplomás emberek nagy száma és azoknak mikénti elhelyezése. Hiszem, hogy a főiskolák szaporítása nem ipso facto emeli ugyanolyan arányban a hallgatók számát, hanem itt 50