Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.
Ülésnapok - 1927-83
298 Az országgyűlés felsőházának S3, ülése 1930. évi június hó 25-én, szerdán. tobbterimelésnak a szolgálatába tudja állítani. Itt utalok Wialdbott Kelemen ő méltóságának és Pineaich ő méltóságának (reflexióira, amelyeket a 130 milliós íabebozatalá tételhez fűztek. Ebhez még hozzá kell tennem azt, hogy Magyarország összes erdeinek 85%-át vesztette el, megmaradt tehát 15%, de ez is esiak területileg, mert minőség tekintetében a visszaesés még nagyobb. Megjegyzem laat is, hogy Magyarország évi fanozadéka az erdőterület egy katasztrális holdjára számítva 0"8 köbmétert tesz ki, Németországban az ®n*w holdra eső termelés 2'4 köbméter. Ebiből is látszik tehát, mennyire rá vagyunk szorulva arra, hogy a hazai erdők termését fokozzuk és az említett 2'4 köbméteres szám mutatja azt, hogy ez a fokozás tényleg lehetséges. Ehhez^ azonban elsősorban szaktudásra van szükség, tudományosan képzett generációlkat azonban csakis jól felszerelt, minden tekintetben kifogástalan főiskola nevelhet. Erre a tételre van szerencsém a pénzügyminiszter úr ő nagyméltós ágának és a földmívelésügyi miniszter úr ő nagyméltóságának magas figyelmét felhívni. Meg vagyok győződve arról, hogy a pénzügymisztériumnak eat az egyedüli, t .magas nívón álló kulturális intézményét a pénaügyimdniiszter úr sem tekinti mostohagyermekinek, és bízom abban, hogy az az összehasonlítás, »amelyet a bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola és más hazai főiskolák és egyetemek költségvetési helyzete között tettem, őt is meg fogja győzni az említett aránytalanság hibáiról, amelyeket valamiképpen elimimálnd kelleme. Es ha szabad nelkem, mint a Felsőház igen szerény tagjának, arra nézve is javaslatot tennem, hogyan lehetne az államiháztartás költségeit, kiadásait minden erőszakos fogás nélkül, vagy legalább •• is erőszakosabb fogások nélkül esőikkentenii, ajánlom, mondassék kii az állami tisztviselőkre az egész vonalon, legalább általánosságban a 40 éves szolgálati kötelezettség. A 35 éves szolgálati kötelezettséget én az ország mai nyomorúságos viszonyai között luxusnak tartom (Ügy van!) és éppen azért közgazdasági hibának kell azt minősítenem. Tény az, hogy a 35 1 éves szolgálati idő (mellett is hozhatók fel méltányossági argumentumok és azokat figyelembe is kell és lehet vanaii. Erre nézve azt a megoldásit ajánlom, bíaaissék rá a 35 évet kiszolgált állami tisztviselőkre a választás a továbbszolgálat és a nyugdíjazás között. Ezzel egyrészt elejét vennők annak, hogy rokkantakat kényszerítsünk a továbhszolgálaitra, másrészt azonban elérnők aat, hogy jóerőben lévő, munkabíró, dolgozni tudó és akaró, kipróbált, gyakorlott munkaerők nem lennének a legkínosabb tétlenségre ítélve, ami sem nekik, sem az állaniniak nem válik előnyére. Hiszen ezeket hosszú éveken keresztül minden ellenszolgáltatás nélkül kell, hogy az állam saját akaratuk ellenére eltartsa. Talán kissé különösnek látszik ez az alternatív megoldási tervezet, azonban én abból indulok ki, hogy az emberi munkabírás és annak felső határa teljesen az egyénhez szabott individuális dolog. (Ügy van!) Éppen ezért az állami szolgálat, illetve a szolgálati idő megszabásában is helyesebb a merev sablon heiyeti^ olyan rendszert teremteni, amellyel hozzá lehet simulni a való életnek a természetéhez, törvényeihez, követelményeihez és amely által egyrészt elejét vehetjük a merev sablon alkalmazásából származó hátrányoknak és veszélyeknek, másrészt pedig lehetővé tesszük az alkalmazkodásban rejlő előnyöknek jobb kihasználását. Az is tény, hogy a szolgálati időnek ilyen, bár csak részleges felemelése átmenetileg, de csakis átmenetileg néhány évre, kellemetlenül érinthetné azokat, akik ma éppen az állami szolgálatba való belépésre várnak, vagv akik esetleg kinevezés előtt állanak. Nézetem szerint azonban az államháztartás és a hozzáfűződő nagy érdekek szempontjából mégis csak fontosabb körülmény az, hogy a mai nyomasztó nyugdíiterheket csökkentsük, mintsem hogy ilyen egyéni érdekeket respektáljunk. Hiszen a szolgálati időnek a felemelése terén már történtek is bizonyos kezdeményező lépések. Nézetem szerint azonban kívánatos volna az erre vonatkozó rendszer generális kidolgozása és általános életbeléptetése. A költségvetést egyébként abban a reményben fogadom el, hogy észrevételeim illetékes helyen méltánylásra fognak találni. (Helyeslés.) Elnök: Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Legközelebbi ülésünk holnap, folyó hó 26-ika> csütörtök délelőtti 10 órájára tűzöm ki, amelyen folytatni fogjuk a pénzügyi bizottság jelentésének tárgyalását az 1930—31. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyában. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvet felolvasni szíveskedjék. Bezeréd'j István jegyző: (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Észrevétel nem tétetvén, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 2 óra 5 perckor.) Hitelesitik : Jalsoviczky Sándor s. k. Dr. Kaltenecker Viktor s. k. naplóhitelesítÖ-Mzottsági tagok.
