Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-77

Àz országgyűlés felsőházának 77. üíé kell mutatnom. Az üzemek túlnyomó részét megszüntették, hogy mennyiben fognak meg­szűnni a még fennálló üzemek, arról termé­szetesen nem nyilatkozhatom, mert az a be­ható vizsgálat eredményétől függ. A főváros közönségét azonban még egy szempont kell, hogy vezesse: minden egyes üzem megszünte­tése egy csomó ember elbocsátásával jár. (Ügy van! Ugy van!) El kell bocsátani a tisztviselő­ket, azok munkanélküliek lesznek. Kétségte­len, hogy ez nem lehet kizárólagosan irányadó szempont, de teljesen negligálni ezt a szem­pontot nem szabad ma, amikor annyi munka­nélküli van. Amikor annyi ember jár közöt­tünk foglalkozás nélkül, nekünk kellő óvatos­sággal és kellő körültekintéssel az összes kö­rülményeket állandó vizsgálat tárgyává kell tennünk. Ezt meg is tesszük, és a főváros kö­zönsége kell, hogy megtegye továbbra is, és meg vagyok győződve arról, hogy ő excellen ­ciája a belügyminiszter úr a vizsgálat során szintén meg fog erről győződni. Egyébként a szakaszt változatlanul elfogadom. (Helyes­lés,) Elnök: A 87. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Kérem a jegyző urat, méltóztassék a tör­vényjavaslat szakaszait tovább olvasni. Latinovits Endre jegyző (olvassa a törvény­javaslat 88—90. § sorszámát. A szakaszokat a Ház hozzászólás nélkül elfogadja. Következik a 91. §). Elnök: Szigeti János ő méltósága kíván szólani. Szigeti János: Nagyméltóságú Elnök Űr! Mélyen tisztelt Felsőház! A 91. <5> szerint a tör­vényhatósági bizottságnak joga lesz kikül­deni az üzemekbe, még ha ;azok részvénytársa­sági formában működnek is, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat, azokat instruk­ciókkal és utasításokkal láthatja el és ameny­nyiben ezek a kiküldöttek nem felelnek meg az utasításoknak, akkor a törvényjavaslat sze­rint megbízatásukat megszüntetheti. Es az ille­tők pótlása iránt bármikor intézkedhetik. Nézetem szerint a szakasznak ez a rendel­kezése ellentétben van a kereskedelmi törvény­nyel, mert hiszen az igazgatósági és a fel­ügyelőbizottsági tagok megválasztására és azután eltávolításokra vonatkozólag a keres­kedelmi törvény, illetőleg az e törvény alapján alkotott alapszabályok a mértékadók. Igaz, hogy áll az a tétel, hogy itt egy külön­leges rendelkezés lesz és hogy a lex posterior derogat priori, de nézetem szerint egy ilyen speciális törvény, mint a Budapest székesfővá­ros közigazgatására vonatkozó törvény nem foglalhat magában olyan rendelkezést, amely egy olyan széles jogterületet szabályoz, mint a kereskedelmi jog és ennek következtében va­gyok bátor a következő indítványt előterjesz­teni (olvassa): «A Felsőház felhívja a belügy­miniszter urat, hogy a törvény végrehajtási utasításába vegyen fel olyan rendelkezést, mely szerint a törvényhatósági tanács által a rész­vénytársaság alakjában működő üzemekbe, vállalatokba és intézetekbe kiküldött igazgató­sági és felügyelőbizottsági tagok megbízatása és esetleges pótlása csak a kereskedelmi tör­vényben az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokra nézve megállapított módon és időben történhessék.» Kérem indítványom elfogadását. Elnök: A belügyminiszter úr ő excellenciája kíván szólani. Scitovszky Béla belügyminiszter: Nagymél­tóságú Elnök Ur! Mélyen tisztelt Felsőház! Na­gyon sajnálom, de nem vagyok abban a hely­ié 1930. évi május hó 14-én, szerdán. Itíl zetben, hogy Szigeti János ő méltósága határo^ zati javaslatát elfogadjam. Először is a határo­zati javaslat elfogadásával homlokegyenest el­lentétbe kerülnénk a törvény kifejezett szándé­kával és rendelkezésével. Azáltal, ihogy itt a ke­reskedelmi törvénytől eltérőlegintézkedünk, nem változtathatjuk meg a kereskedelmi törvényt, csak kivételt teszünk a székesfőváros speciális helyzetére való tekintettel. Az a jogviszony, amelyben a székesfőváros kiküldöttjei a rész­vénytársaságban vannak, oly speciális jog­viszony, amely a székesfőváros érdekében bizo­nyos védelmet kíván. Eliminálni akarjuk azokat a helyzeteket, amelyek a jelenlegi kereskedelmi törvény alapján a székesfővárosra vonatkozó­lag ebből a jogviszonyból származhatnak. Mert lehetetlennek tartom, hogyha a székesfőváros valamely részvénytársaságba utasítással ellá­tott igazgatósági tagot küld ki s ez a székesfő­város intenciói ellen cselekednék, ne legyen módja a székesfővárosnak ezt az eljárást olyan­képpen megtorolni, hogy az illető megbízottat visszavonja. Mert ha ilyen speciális rendelke­zés nem volna itt b evévé, a kereskedelmi tör­vény alapján ilyen lehetőség a székesfőváros számára nem volna megadva. Éppen azért, ezeknél az okoknál fogva, vagyis a székesfővá­ros anyagi érdekeinek megvédése céljából szük­séges volt ezt a speciális rendelkezést felven­nünk, ami ugyan az általános kereskedelmi tör­vénytől eltér, de éppen a speciális helyzetre való tekintettel mint speciális intézkedés van ide beiktatva. Ezeknél az okoknál fogva kérem, méltóztas­sék Szigeti János ő méltósága határozati ja­vaslatát elvetni és a szakaszt eredeti szövege­zésében fogadni el. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom, következik a határozathozatal. A 91. § meg nem .támadtatván, azt elfogadottnak je­lentem ki. A szakaszhoz Szigeti János ő méltó­sága határozati javaslatot nyújtott be, amelyeit itt fogok szavazás alá bocsátani, de előbb fel fogom olvastatni. Kérem a jegyzó urat, hogy Szigeti János ő méltósága határozati javasla­tát felolvasni szíveskedjék. Latinovits Endre jegyző (olvassa Szigeti Jánosnak a 91. §-hoz benyújtott határozati javaslatát). Elnök: Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e Szigeiti János ő méltósága most felolvasott ha­tározati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Ha nem, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat szakaszait tovább olvasni. Latinovits Endre jegyző (olvassa a 92—107. §-ok sorszámát. A szakaszokat a Ház hozzá­szólás nélkül elfogadja.) Elnök: Ekként a törvényjavaslat részletei­ben is letárgyaltatván, kérdemi a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során el­fogadott szerkezetben, igen vagy nem? . Méltóztassanak azok, akik a törvényjavasla­tot végszerkezetben elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a^ határozatot, hogy a Felsőház a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslatot a Képviselőház szöve­gezése iszerinti szerkezetben változatlanul el­fogadta, amiről a Képviselőház értesíttetni fog. A törvényjavaslat letárgyalásával egyúttal elintézést nyertek a Budapesti Ügyvédig Ka­marának, a Budapesti Mérnöki Kamarának, továbbá a Feministák Egyesületének a Buda­pest székesfőváros közigazgatásáról szóló tör­vényjavaslathoz benyújtott kérvényei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom