Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-77

152 Az országgyűlés felsőházának 77. ülése 1930. évi május hó lU-én, szerdán. ban teljesítenek, de ne méltóztassék rossz néven venni, hogy én itt egy olyan példával, összehasonlítással jövök, amely Einstein relativitási elméletét juttatja eszembe. Ő méltósága az ügyvédeik mozgó vonatában, vaui, a nagyközönség azonban a földön áll és nézi azt a vonatot. A relativitási elmélet folytán ők is, a mozgó vonaton, mi is, a publikum, akik a fix földön állunk, máss és más megállapításokra jövünk. Most azonban kérdés, hogy az igazság hol van? Mindegyik másként látja, de ennie 1 a kérdésnél elsősorban nem az ügyvédek érdekét, hanem a nagyközönség érdekét kell figyelembe venni; nem annak a töredéknek az érdekét, amely a mozgó vonaton van, hanem azoknak az érdekét, akik egy fix pontról nézik ezt a kérdést. De eltekintve ettől, magának az ügyvédi karniak is érdeke, hogy ez: a kérdés egyszer végrevalahára tisztázódjék és velük Szemben se lehessen ebből a nézőpontból kifogásoló megállapításokat tenni. Aki egyszer köztevékenységet fejt ki ós a közéletben szerepelni akar, t amruak egyforma felfogásban kell lennie a tekintetben, hogy a közéleti tisztesség elveinek egyformán kell alávetnie magát mindenkinek. (Élénk helyeslés a középen.) Nem lelhet itt az ügyvédi karra nézve az ügyvédi rendtartás alapján kivételt tenni, mert ezzel a kivétellel megbolygatják ezt az egységes elvet, és pedig nem az ügyvédi kar előnyére, hanem éppen hátrányára. Méltóztassék arra a magasabb enkölosi állálspomtra helyezkedni, hogyha már a közéleti tisztaságra súlyt helyezünk, senki — legyen az akár ügyvéd, akár nem ügyvéd — közügyekben, abban a pozícióban, amelyet betölt, akár mint törvényhatósági, vagy fővárosi bizottsági tag, akár mint képviselő, akár más, hatalommal összekötött állást betöltő egyén, ebiből kifolyólag pénzért semmi körülmények között ki ne járhasson, sem el ne járhasson. (Helyeslés a középen.) Ennél a szakasznál különösen epy szó ellen emeltek kifogást. Nem annyira a «kijárás», illetőleg «közbenjárás», hanem inkább- az «eljárás» szó ellen. Nagyon nehéz a két szó között a distinkciót megtenni, a különbségek csak igen finom nüanszok lehetnek, amelyek a közéletben elvesznek. De minthogy az «eljárás» szóra nézve már ennek a törvényjavaslatnak tárgyalása során igen finom distinkcióikat kívánták tenni, ez is mutatja, hogy helyesebb volt itt is a szigorúbb álláspontot foglalni el, mert a «közbenjárás» helyett az «eljárás» került volna e kérdéseknél szóba és törvényünk ebben a tekintetben teljesen hatálytalan lett volna. Én magának az alsóháznak döntésénél nem foglaltam határozott állást ebhen a kérdésben, kijelentvén azt, hogy hár a magam részéről a szigorúbb álláspontot foglalom el, de a Ház bölcseségére bízom a döntést. A Ház nagy többséggel a rigosózusabb, a szigorúbh álláspontot foglalta el. (Helyeslés a középen.} Én itt azonban kijelentem, ihoigy az «eljárás» szóval nem kívánunk mi zaklatásra alkalmat adjni, sőt ellenkezőleg: a szónak helyes értelmét kívánjuk adni, nehogy meglegyen a kijátszások lehetősége. Lesznek kijátszások, de éppen ennek a gondolatnak törvényben való elhelyezése, az a körülmény, hogy maga az ország törvényhozása az erkölcsi integritásnak, a magasabb felfogásnak megfelelő közéleti tisztaságnak álláspontjára helyezkedett, kell, hogy a jövőben tisztítólag is hasson a közéletre és azokat a lehetséges visszaéléseket, amelyeket ki nem kerülhetünk, legalább is minimumra redukálja. Hiszen éppen a közéleti tisztaságnak az emberekbe való benevelése a főcél, és ezzel a törvényjavaslattal bázist akarunk erre adni, hogy igenis, átmenjen a közvéleménybe, testté és vérré váljék a közvéleményben a közéleti tisztaságnak nemcsak szükségessége, nemcsak fontossága, hanem tényleges megtétele is. (Helyeslés a középen.) Ezek alapján nem vagyok abban a helyzetben, hogy a beadott indítványt akár első formájában, akár enyhített, módosított formájában elfogadhassam. Teljes nyugodtsággal nézek azonban a jövő elé, mert egy jury fog dönteni ezekben a kérdésekben, és nem hiszem, hogy a jurydöntések kicsinyeskedésekben fognak elveszni, hanem hiszem, hogy igenis mindig a lényeget fogják nézni, a közbenjárásnak mind erkölcsi, mind anyagi oldalát fogják nézni, és ha csak olyan kérdésekről van szó, hogy egy ügyvéd és más is az eljárás során csak polgári kötelességet és jogot teljesít és gyakorol, semmi esetre isem fogja ezt zaklatásra felhasználni, és semmi esetre sem fogja a kérdéseket betű szerint elintézni, hanem in merito, érdemben fogja az összeférhetlenséget keresni, amelynek pedig két bázisa van, nem eljárási bázisa, hanem erkölcsi és anyagi bázisa. Ha így fogják felfogni a kérdéseket, — és remélem is, hogy így fogják értelmezni, mert ez az értelme, ez az intenciója és szándáka is a mi törvényjavaslatunknak — ebben az értelmezésben az egész ország ügyvédi kara megnyugvással veheti tudomásul a törvénynek ezt a rendelkezését, mert ez hathatósan hozzájárul a közéleti tisztaságnak nem parciálisan, hanem az egész vonalon való érvényrejuttatásához. Ezek alapján kérem, méltóztassanak az indítványokat elvetni és a szakaszt eredeti szövegezésében elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Tisztelt Felsőház! A 26. § első bekezdéséhez Pap József ő méltósága két módosítvátíyt nyújtott be, amelyek a törvényjavaslatnak a •Képviselőház által elfogadott szövegével ellentétben állanak. Tehát a 26. § első bekezdésének képviselőházi szövegét szembeállítom Pap József ő méltósága két módosítványával,- s amennyiben a képviselőházi szöveg nem fogadtatnék el, akkor külön-külön fogom szavazás alá bocsátani Pap József ő méltósága módosít ványait. Méltóztatnak a kérdés ilyen módon való feltevéséhez hozzájárulni? '(Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Most pedig, mielőtt a módosítványokat szavazásra feltenném, előbb azokat fel fogom olvastatni. Kérem a jegyző urat, hogy a módosítványokat felolvasni szíveskedjék. Latinovits Endre jegyző (olvassa a paragrafusokhoz beadott módosítványokat). Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslat 26. §-a, 1. bekezdését a Képviselőház által elfogadott szövegében elfogadni, szemben Pap József ő méltósága két módosítványával, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a 26. § 1. bekezdését a Képviselőház által elfogadott szövegben változatlanul elfogadta. A 26. § többi része meg nem támadtatván, elfogadtatik. Következik a 27. §. Kérem annak felolvasását. Latinovits Endre jegyző (olvassa a tor-