Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.
Ülésnapok - 1927-76
144 r Âz országgyűlés felsőhazának 76. ulê hogy a törvény végrehajtási utasításába I vegyen fel olvan rendelkezést, amely szerint a főpolgármester az általa elrendelt vizsgálatokhoz a tisztviselőket csak a polgármesterrel történt előzetes megállapodás alapján rendelheti ki». Kérném ezen indítványom elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólani. Scitovszky Béla belügyminiszter: Nagyméltóságú Elnök TJr! Igen t. Felsőház! A magam részérói nem vagyok^ abban a helyzetben, hogy a módosító indítványt elfogadhassam. Ebben a módosító indítványban az a kívánság foglaltatik, hogy a főpolgármester felügyeleti és ellenőrzési hatáskörében a vizsgálatok megértésénél csak olyan tisztviselőket alkalmazhasson, akikre nézve a polgármesterrel előzetesen megállapodott. Ez az ellenőrzési és felügyeleti hatóságnak hatáskörét igen mélyen érinti és csorbítja, mert így nem állna módjában, mondjuk, a főpolgármesternek az erre legalkalmasabb tisztviselőket kiválogatni, holott a főpolgármesternek ezirányú intézkedése éppen közérdekből s az ellenőrzési és felügyeleti hatáskör szempontiából, annak hatályossága szempontjából csak akkor lehet eredményes, ha ebben a tekintetben a főpolgármesternek szabadkezet biztosítunk. Nem mondom, hogy az életben ez ilyen ridegen fog alkalmazódni, mert minden bizonnyal a főpolgármester a polgármesterrel ezekben a kérdésekben előzetesen tárgyalni és értekezni fog s annak eredményéhez képest fosna a másra intézkpdé«ét megtenni. Ezt azonban kötél ezőleg nem lehet kimondani, mert hiszen lehetnek olyan vizsgálatok is, amelvek esetleg maírát a polgármestert is érdekeinptik, és itt azután bajos volna a, felügyeleti és ellenőrzési hatóságnak a főnolfrármesternek a polgármesterrel olyan kérdésekben előzetes tárgvalásokat folvtatni, amely kérrlésekhen talán maga a polgármester is érdekelve lehet. Fopen ezen okoknál fogva kérném, méltóztassék ezt a határozati iavaslptot elvetni és az eredeti szöveget elfogadni. (Tfelveslés.) Elnök: A tanácskozás befejeztetvén, következik a határozathozatal. A 10. ^ meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A szakaszhoz Szigeti János ő méltósága egy határozati javaslatot nyújtott be. amelyet most fogok szavazás alá bocsátani. Előbb azonban fel fogom azt olvastatni. Kérem a jegyző urat, hogy Szigeti János ő méltóságának határozati javaslatát felolvasni szíveskedjék. Latînovîts Endre jegyző (olvassa Szigeti Jánnt hatámvati javaslatát). Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Szigeti János ő méltósága most felolvasott határozati Javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Ha nem, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat következő szakaszainak sorszámát olvasni. Latinovits Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 11—17. §-ainak sorszámát. — 11—17. §-okat a Felsőház észrevétel nélkül elfogadja. — Olvassa a 18. §-t). Elnök: A 18. Vhoz gróf Hoyos Miks;a ő méltósága kíván szólani. Gróf Hoyos Miksa: Nagyméltóságú Elnök TTr! Mélyen t. Felsőház! Ez a szakasz eltér'őleg a belügyminiszter úr eredeti és szerintem igen helyesnek talált alapgondolatától, a mostani Sß 1930. 'évi május Kő Y3-án, Tcedden. szövegezésében úgy rendelkezik, hogy a főváros törvényhatósági bizottságában helyet kapott érdekképviseleti tagok a főváros törvényhatósági bizottsága által választatnak az érdekképviseletek igazgatóválasztmányi, igazgatósági, illetőleg beltagjai közül. Eredetileg ez a szakasz úgy rendelkezett, hogy maguk az érdekképviseletek választják a főváros törvényhatósági bizottságába delegálandó tagjaikat. Nagyon sajnálom, hogy ezt a szakaszt mostani szövegezésében^ magamévá nem tehetem, különösen a mezőgazdasági érdekképviselet szempontjából, de azt hiszem, egyetlen érdekképviselet sem telheti magáévá, mert az sem teoretikus, sem praktikus szempontból nem elégítheti ki az érdekképviseleteket a jelenleg törvényerőre emelni szándékolt szöveg szerint. (Szőke Gyula: A szakszerűség szempontjából!) Méltóztassék megengedni, hogy egészen röviden, példaképpen mezőgazdasági vonatkozásban alátámasszam álláspontomat, hozzátévén azt, hogy teljesen hasonló és azonos vonatkozások és körülmények állanak és állhatnak fenn a többi érdekképviseleteknél is, természetszerűleg mindenkor az egyes érdekképviseletek szemszögéből nézve a kérdést. A főváros mezőgazdasági termékeink legnagyobb centrális fogyasztópiaca. A főváros az őt megillető vásárjognál fogva szabályozza saját területén mindazoknak a ^mezőgazdasági termékeknek, állatoknak és állati termékeknek árusítását, amelyek nyilt vagy zárt vásárokon értékesíttetnek. Megállapítja a szarvasmarha-, ló-, sertés- és juhvásárok forgalmi szabályait, kiveti a vásárdíjakat, messzemenő intézkedéseket tesz a vásárok forgalmának közegészségügyi és állategészségügyi ellenőrzését illetőleg, előírja a vágóhídi rendtartást, megállapítja a húsvizsgálatot és szabályozza a hús detailárusítását is ;j Mindezek az intézkedések lényege«, sőt döntő befolyással bírnak az álla+értékesítés és az állatárak alakulása tekintetében Köztudomású, hogy a székesfőváros nagy állatvásárai után igazodik az egész ország állatkereskedelme. Ezeken a vásárokon alakulnak ki az egész országban iránvadóiknak vett állatárak, és e vásárok hivatalos árjegyzése szolgál+atjaa vidéki állatárak kalkulációs bázisát is. így úgyszólván kezében tartja a főváros az ee-ész ország állatértékesítésének irányítását és feltételeit, s döntő jelentőséggel bír ebben a tekintetben az a körülmény, hogy csupán a budapesti állatvásárokon és kizárólag a főváros szerveinek közbenjöttével történik az állatáraknak hivatalos jegyzése. Ugyancsak a vásáriogból kifolyólag tartozik a székesfőváros törvényhatósági bizottságának hatáskörébe az ecyéh mezőgazdasági termékek értékesítésének, illetőleg piaci árusok útián való értékesítésénak szabályozása. A nyilt piacok és vásárcsarnokok ügye ezen a réven döntő befolyással bíra fővárosban a hús. a tej, a zsír, baromfi, toiás v zöldség, főzelékfélék és a gyümölcs forgalmának szabályozására és irányítására. Meg akarom még említeni egészen röviden, hogy az út-, vám- és fogyasztásiadó szedési és kezelési jogával is ezeknek az áraknak kialakulása tekintetében óriási befolyást gyakorol. Kétségtelen ezek után, hogy a főváros olyan hatalmas közigazgatási és gazdasági egységnek tekinthető, amelynek autonóm jogkörben gyakorolt ténykedései számtalan vonatkozásban a lehető legközelebbről érintik a mezőgazdaságot. Igen t. Felsőház! Amidőn ily nagy horderejű kérdésekről lehet és van szó a főváros
