Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-76

Az országgyűlés f els Öházán'ak 76. ülése 1930. évi május hó 13-án, kedden. m vény javaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem 1 ? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a Budapest székesfőváros közigazga­tásáról szóló törvényjavaslatot r általánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. T. Felsőház! A törvény javaslat altalános tárgyalásánál Székács Antal ő méltósága hatá­rozati javaslatot nyújtott be. Ezt most fogom szavazás -alá bocsátani. Előbb azonban felkérem a jegyző urat, hogy a határozati javaslatot fel­olvasni szíveskedjék. Latinovits Endre jegyző (olvassa Székács Antal határozati javaslatát). Elnök: A belügyminiszter úr ő excellen­ciája kíván nyilatkozni. Seitovszky Béla belügyminiszter: Nagy­méltóságú Elnök Űri Igen t. Felsőház! A ma­gam részéről nem vagyok abban a helyzetben, hogy a határozati javaslatot elfogadhassam, és kérem az igen t. Felsőházat, hogy azt el­vetni méltóztassék. Indokaim a következők: Az Ipartanács, mint ilyen, nem hivatott arra, hogy autonóm közületekben a maga ingerenciá jávai hatás­kört kaphasson. A kereskedelemügyi kormány­zatnak feltétlenül módja van arra, hogy az Ipartanácsot akár szakvélemény adásával, akár vizsgálattal megbízhassa, ezt azonban kötele­zőleg kimondani nem tartanám indokoltnak, nem is tartanám helyesnek, és még kevésbbé találnám helyesnek, hogy egy szaktanács véle­ménye az országgyűlés elé terjesztessék. Ez teljesen idegen valami a mi törvényhozásunk­ban. Amennyiben ugyanis bizonyos jelentések beadását rendelte el az országgyűlés, ezt csak a kormánynak tette kötelességévé, a kormány­zaton kívüleső tényezőket azonban törvény még sohasem hatalmazott fel arra, hogy ilyen je­lentéseket -az országgyűlés elé terjeszthesse­nek. Mivel megvan a lehetősége annak, hogy az Ipartanácsban meglévő szakértelmet a kor­mányzat igénybevehesse — s ezt igénybe is fogja venni, ha ezt szükségesnek látja — ennek kötelező kimondását azonban a magam részé­ről nem tartanám helyesnek, ennélfogva kérem, hogy — mint említettem — méltóztassanak a határozati javaslatot elvetni. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Fel­teszem a kérdést, meltóztatnak-e Székács Antal ő méltóságának imént felolvasott határozati javaslatát elfogaSni, igen vagy nem? 1 (Nem!) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház Székács Antal ő méltóságának határozati javas­latát nem fogadta el. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy először a tör­vényjavaslat címét s azután a szokásos módon szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. Latinovits Endre jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat címét és 1—9. §-ainak sorszámát. Alcímet és az 1—9. §-ök\at á Felsőház észrevétel nélkül elfogadja. — Olvassa a 10, § sorszámát). Elnök: Szigeti János ő méltósága kíván szólni. Szigeti János: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Méltóztassanak megen­gedni, hogy mielőtt a 10 i-hoz hozzászólok, rö­viden válaszoljak arra a megrovásra, amelyben Gaár mélyen t. felsőházi tag úr, t. barátom részéről részesültem. Felszólalás ómban azt a tételt állítottam fel, hogy a mélyen t. kormányt ennek a tör­vényjavaslatnak megalkotásánál nem csupán szükségszerűségi szempontok vezették, hanem egyúttal hatalmi szempontok is, Amikor én ezt a tételt félállítottam, természetesen egyúttal vállaltam azt a kötelezettséget is, hogy ezt a tételt bizonyítsam. Bizonyítottam is azokkal az előzményekkel, amelyek ennek a törvény­javaslatnak elöljárói voltak. Hogy én ebből a szempontból nem vagyok egyoldalú, azt azzal kívánom bizonyítani, amit & t székesfőváros törvényhatósága közigazga­tási bizottságának tegnapi ülésében az egy­ségespárt keretébe tartozó egyik vezérférfiú* mondott, aki helytelenítette azt, hogy minden közgazdasági bajért a fővárost okolják (ol­vassa): «Valóságos divattá lett» — mondotta — /«bűnbakul odaállítani a fővárost. Az üze­mek vizsgálatára kiküldött bizottság főfelada­tának nem a tárgyilagos kritikát, hanem az üzemek befeketítését tartotta. Felelőssége tu­datában állítja azt is, hogy egy párt ilyen hadjárat indításával akarta magát megerősí­teni. Vele együtt voltak ugyan néhányan, akik ezzel a le nem tagadható tendenciával szembeszálltak, de eredményt, sajnos, el nem értek. Az. ellenzék kezdte ezeket a rettenetes harcokat a főváros intézményei ellen; befeke­títette a fővárost. Ennek tulajdoníthatók a legutóbbi retrográd intézkedések és az autonó­mia korlátozásai. t Az ellenzék volt az, amely egyes esetek kiszínezésével segített ezt az at­moszférát megteremteni. A laikus többség, a kormánypárt mindent elhitt, ami rosszat a fő­városról mondtak. A kormány tagjai nem is­merték úgy a városi struktúrát, mint ahogy hivatásuk lett volna». Ezt nem ellenzéki lap­ból, hanem a Nemzeti Újságból citáltam. Mélyen t. Felsőház! Azt hiszem azonban, Gaár Vilmos igen t. barátom nem kívánta kétségbevonni, hogy mégis van bizonyos poli­tikai érzékem, és hogy tudatában vagyok an­nak, hogy ez a törvényjavaslat lényegében egy kompromisszum eredménve. Ha figyelem­mel kísérte tegnapi felszólalásomat, azt hi­szem, objektíve megállapíthatja azt, hogy a törvényjavaslatnak ezeket a politikai vonatko­zásait egyáltalában nem érintettem, aminthogy nagyjában és egészében, különösen a törvény­javaslatnak azokra a részeire nézve, amelye­ket a másam részéről is jóknak találtam, tel­jes mértékben találkoztam az ő felfogásával. Mármost méltóztassanak megengedni, hogy magához a 10. §-hoz szóljak és felhívjam a figyelmet arra; hogy ennek rendelkezéseiben bizonyos ellentétet látok. A 10. § d) pontja ugyanis a főpolgármesternek jogot ad arra, hogy bármikor megvizsgálhatja valamennyi hatóság, hivatal működését, valamint a székes­főváros intézeteinek, közintézményeinek, köz­műveinek és üzemeinek működését és ebből a célból a vizsgálathoz a tisztviselőket kirendel­heti. Ez a r tervezett rendelkezés ellentétben van a törvényjavaslat 48. Várnak e) pontiával, amely szerint^ a polgármester ^az, aki rendelke­zik a székesfőváros tisztviselőivel és alkalma­zottaival, ellenőrzi működésüket. Mármost attól tartok, hogyha ez a rendel­kezés pure et -simple megmarad, akkor az a bizonyos torzsalkodás keletkezik a főpolgár­mesteri és a polgármesteri hatáskör között, amelytől egyáltalában félünk. Mert ha a fő­polgármesternek joga van a polgármesternek tudta és beleegyezése nélkül egyszerűen kiren­delni a tisztaviselőket ezekhez a vizsgálatok­hoz, ezzel sérelmet szenved a polgármesternek az a joga, amelyet az előbb említettem, hogy a tisztviselők felett ő rendelkezik. Ennek következtében bátor vagyok ia kö­vetkező indítványt előterjeszteni (olvassa): «A Felsőház felhívja a belügyminiszter urat

Next

/
Oldalképek
Tartalom