Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.
Ülésnapok - 1927-76
Az országgyűlés f els Öházán'ak 76. ülése 1930. évi május hó 13-án, kedden. m vény javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem 1 ? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslatot r általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. T. Felsőház! A törvény javaslat altalános tárgyalásánál Székács Antal ő méltósága határozati javaslatot nyújtott be. Ezt most fogom szavazás -alá bocsátani. Előbb azonban felkérem a jegyző urat, hogy a határozati javaslatot felolvasni szíveskedjék. Latinovits Endre jegyző (olvassa Székács Antal határozati javaslatát). Elnök: A belügyminiszter úr ő excellenciája kíván nyilatkozni. Seitovszky Béla belügyminiszter: Nagyméltóságú Elnök Űri Igen t. Felsőház! A magam részéről nem vagyok abban a helyzetben, hogy a határozati javaslatot elfogadhassam, és kérem az igen t. Felsőházat, hogy azt elvetni méltóztassék. Indokaim a következők: Az Ipartanács, mint ilyen, nem hivatott arra, hogy autonóm közületekben a maga ingerenciá jávai hatáskört kaphasson. A kereskedelemügyi kormányzatnak feltétlenül módja van arra, hogy az Ipartanácsot akár szakvélemény adásával, akár vizsgálattal megbízhassa, ezt azonban kötelezőleg kimondani nem tartanám indokoltnak, nem is tartanám helyesnek, és még kevésbbé találnám helyesnek, hogy egy szaktanács véleménye az országgyűlés elé terjesztessék. Ez teljesen idegen valami a mi törvényhozásunkban. Amennyiben ugyanis bizonyos jelentések beadását rendelte el az országgyűlés, ezt csak a kormánynak tette kötelességévé, a kormányzaton kívüleső tényezőket azonban törvény még sohasem hatalmazott fel arra, hogy ilyen jelentéseket -az országgyűlés elé terjeszthessenek. Mivel megvan a lehetősége annak, hogy az Ipartanácsban meglévő szakértelmet a kormányzat igénybevehesse — s ezt igénybe is fogja venni, ha ezt szükségesnek látja — ennek kötelező kimondását azonban a magam részéről nem tartanám helyesnek, ennélfogva kérem, hogy — mint említettem — méltóztassanak a határozati javaslatot elvetni. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, meltóztatnak-e Székács Antal ő méltóságának imént felolvasott határozati javaslatát elfogaSni, igen vagy nem? 1 (Nem!) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház Székács Antal ő méltóságának határozati javaslatát nem fogadta el. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy először a törvényjavaslat címét s azután a szokásos módon szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. Latinovits Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—9. §-ainak sorszámát. Alcímet és az 1—9. §-ök\at á Felsőház észrevétel nélkül elfogadja. — Olvassa a 10, § sorszámát). Elnök: Szigeti János ő méltósága kíván szólni. Szigeti János: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Méltóztassanak megengedni, hogy mielőtt a 10 i-hoz hozzászólok, röviden válaszoljak arra a megrovásra, amelyben Gaár mélyen t. felsőházi tag úr, t. barátom részéről részesültem. Felszólalás ómban azt a tételt állítottam fel, hogy a mélyen t. kormányt ennek a törvényjavaslatnak megalkotásánál nem csupán szükségszerűségi szempontok vezették, hanem egyúttal hatalmi szempontok is, Amikor én ezt a tételt félállítottam, természetesen egyúttal vállaltam azt a kötelezettséget is, hogy ezt a tételt bizonyítsam. Bizonyítottam is azokkal az előzményekkel, amelyek ennek a törvényjavaslatnak elöljárói voltak. Hogy én ebből a szempontból nem vagyok egyoldalú, azt azzal kívánom bizonyítani, amit & t székesfőváros törvényhatósága közigazgatási bizottságának tegnapi ülésében az egységespárt keretébe tartozó egyik vezérférfiú* mondott, aki helytelenítette azt, hogy minden közgazdasági bajért a fővárost okolják (olvassa): «Valóságos divattá lett» — mondotta — /«bűnbakul odaállítani a fővárost. Az üzemek vizsgálatára kiküldött bizottság főfeladatának nem a tárgyilagos kritikát, hanem az üzemek befeketítését tartotta. Felelőssége tudatában állítja azt is, hogy egy párt ilyen hadjárat indításával akarta magát megerősíteni. Vele együtt voltak ugyan néhányan, akik ezzel a le nem tagadható tendenciával szembeszálltak, de eredményt, sajnos, el nem értek. Az. ellenzék kezdte ezeket a rettenetes harcokat a főváros intézményei ellen; befeketítette a fővárost. Ennek tulajdoníthatók a legutóbbi retrográd intézkedések és az autonómia korlátozásai. t Az ellenzék volt az, amely egyes esetek kiszínezésével segített ezt az atmoszférát megteremteni. A laikus többség, a kormánypárt mindent elhitt, ami rosszat a fővárosról mondtak. A kormány tagjai nem ismerték úgy a városi struktúrát, mint ahogy hivatásuk lett volna». Ezt nem ellenzéki lapból, hanem a Nemzeti Újságból citáltam. Mélyen t. Felsőház! Azt hiszem azonban, Gaár Vilmos igen t. barátom nem kívánta kétségbevonni, hogy mégis van bizonyos politikai érzékem, és hogy tudatában vagyok annak, hogy ez a törvényjavaslat lényegében egy kompromisszum eredménve. Ha figyelemmel kísérte tegnapi felszólalásomat, azt hiszem, objektíve megállapíthatja azt, hogy a törvényjavaslatnak ezeket a politikai vonatkozásait egyáltalában nem érintettem, aminthogy nagyjában és egészében, különösen a törvényjavaslatnak azokra a részeire nézve, amelyeket a másam részéről is jóknak találtam, teljes mértékben találkoztam az ő felfogásával. Mármost méltóztassanak megengedni, hogy magához a 10. §-hoz szóljak és felhívjam a figyelmet arra; hogy ennek rendelkezéseiben bizonyos ellentétet látok. A 10. § d) pontja ugyanis a főpolgármesternek jogot ad arra, hogy bármikor megvizsgálhatja valamennyi hatóság, hivatal működését, valamint a székesfőváros intézeteinek, közintézményeinek, közműveinek és üzemeinek működését és ebből a célból a vizsgálathoz a tisztviselőket kirendelheti. Ez a r tervezett rendelkezés ellentétben van a törvényjavaslat 48. Várnak e) pontiával, amely szerint^ a polgármester ^az, aki rendelkezik a székesfőváros tisztviselőivel és alkalmazottaival, ellenőrzi működésüket. Mármost attól tartok, hogyha ez a rendelkezés pure et -simple megmarad, akkor az a bizonyos torzsalkodás keletkezik a főpolgármesteri és a polgármesteri hatáskör között, amelytől egyáltalában félünk. Mert ha a főpolgármesternek joga van a polgármesternek tudta és beleegyezése nélkül egyszerűen kirendelni a tisztaviselőket ezekhez a vizsgálatokhoz, ezzel sérelmet szenved a polgármesternek az a joga, amelyet az előbb említettem, hogy a tisztviselők felett ő rendelkezik. Ennek következtében bátor vagyok ia következő indítványt előterjeszteni (olvassa): «A Felsőház felhívja a belügyminiszter urat
