Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-76

Áz országgyűlés felsőházának 76. ülé megszűntetés, és akkor fizethettük az 50.000 pengő differenciát. Szükség volt te„hát egy újabb törvényes intézkedésre, szükség volt a közgyűlés autonómiájának biztosítására, szemben a hivatalnoki karból álló tanács autonómiájával. Bdfurkáció nem állhatott fenn; a hatalmat nekik teljesen át nem akartuk adni, elvenni pedig tőlük törvényes alapon nem lehetett. Szükség van tehát erre az új törvényjavaslatra. Ez új törvényjavaslat ellen az a vád emeltetett, hogy ez az önkormányzat temetője; ez a törvényjavaslat elrabolja a törvényhatósági bizottságtól még azt az autonómiát is, amellyel eddig rendelkezett. Vádakat emelni nagyon könnyű, a bizonyítás azonban — azt hiszem — sokkal nehezebb. (Szigeti János: Készemről nem hangzott el ez a vád.) Ezek a vádak a Képviselőházban és a sajtóban hangzottak el. Elhangzott azután az a vád, hogy a választók többségének akarata nem jut érvényre, hogy a választási eljárás nem megfelelő, ami szintén meghamisítja majd a választók többségének akaratát, s végűig hogy a kormányhatóság felügyeleti és ellenőrzési joga túlteng. Mélyen tisztelt Felsőház! Ebben a vitában már nem egy szónok kijelentette, hogy az önkormányzat nem öncél, hanem eszköz a helyi közigazgatásnak jobb, helyesebb és okosabb megvalósítása érdekében. Ezt az elvet vallom én is, ezt vallja a javaslat; az indokolásban kifejezetten ki is van emelve. Ha már most azt nézzük, hogy a közigazgatás feladata az államnak és egyesnek ama közszükségleteit kielégíteni, amelyek sem a törvényhozás szuverenitása alá nem tartoznak, sem pedig az igazságszolgáltatás hatáskörébe nem sorolhatók, akkor megállapíthatjuk, hogy ezeknek a közszükségleteknek ellátása általános vagy helyi. Az általános közszükségletek elláállami közigazgatás feladata. A helyi közszükségletek ellátása legokosabb és legcélszerűbb, ha rábizatik a helyi alakulatokra. Évszázados fejlődése ez a közigazgatásnak, s ezen évszázados fejlődésből született meg az az önkormányzat, amely az 1872 : XXXVI. tcben is le van fektetve, mondván, hogy a törvényhatóság maga alkotja szabályrendeleteit, azokat végrehajtja, s mindezek költségeit maga fedezi, azonkívül pedig a történelmi fejlődés folytán politikai jogokat gyakorol a felirat, panasztétel és a törvényhatóságoknak egymással való levelezése formájában. Mármost kérdem, vájjon ezek a jogok nincsenek-e ebben a törvényjavaslatban teljes mértékben biztosítva a törvényhatóság számára? Teljes mértékben vannak biztosítva, sőt tovább megyek, ez még nagyobb mértékben meg van adva, mint amilyen mértékben eddig meg volt adva, mert hiszen kiemeltem, hogy a jelenlegi állapotban van egy hivatalnoki autonómia, amely sokkal erősebb, sokkal nagyobb ügykörrel bír, mint amely jogkör magának a törvényhatósági autonómiának biztosítva van. A törvényjavaslat megadja a választási jogot a törvényhatóság tagjai számára. Minden tag, eltekintve attól a kilenc tagtól, aki szakképzettség ala^án került be, választatik. A törvénvhatósá

0

! bizottságnak általános választás alapián való 150 tagját, az örököstagokat, az érdekképviseleti tagokat, a tisztviselőket mind választják. A polgármestert, alpolgármestert, tiszti főügyészt, főorvost és a közgyűlés ügyosztályvezető tanácsnok tagjait mind választjuk, tehát nincs semmi ingerenciája sem a legse 1980. évi május hó 13-án, kedden. « Í2Í j felsőbb hatalomnak a kinevezés útján, sem pedig a kormányzatnak a kirendelés útján. Atörvényhatósági tanácsot, amely az ügyek nagy részét a tanácstól és a közgyűléstől át fogja venni, túlnyomórésziben a törvényhatósági bizottság választja, és pedig aránylagos választás alapján, tehát biztosítva van a pártok mindegyikének részvétele ebben a tanácsban. A felirati, levelezési, kérelmezési jog s a közigazgatási bíróság előtti panaszjog pedig kifejezetten biztosítva van — ha jól tudom — a 47. §-ban. Egyébiránt bátor vagyok megjegyezni, hogy egy közigazgatás politikai tekintetben akkor lesz a legnagyobb alkoumánybiztosíték, ha a közigazgatást jól, pártatlanul és olcsón végzi. A törvényhatósági bizottság valamikor lehetett az alkotmány védelmezője, a mostani időkben azonban egy tisztes, becsületes, olcsó, jó közis-azgatás biztosításával sokkal inkább alkotmánybiztosítékul szolgál, mint politikai kérdések fesze^etésével, amely politikai kérdéseket nem a törvényhatósági bizottság, hanem az országgyűlés dönti el. (Úgy van!) Már most az a panasz, hogy a választás alapján a többség nem érvényesül. A törvényjavaslat a választási jogosultságot a legszélesebb mederben állapítja meg. Mindenkinek, akinek országgyűlési választási jogosultsága van, a javaslat megadja a törvényhatósági választójogot. Itt kiemelem és hangsúlyozni kötelességemnek tartóim, éppen a választói névjegyzék tekintetében a sajtóban és a demokratapártban megnyilvánult felfogással szemben, hogy ez a törvény nem azt mondja ki, amit az 1924. : XXVI. te. mondott ki, hogy az, aki az országgyűlési választók névjegyzékébe fel van véve és azonkívül Budapesten hat éve lakik, vagy pedig a hatéves lakás aluli mentességgel bír, — köztisiztviselő, ügyvéd, országgyűlési képviselő, felsőházi tag — hanem azt mondja ki, hogy aki mindazon kvalifikációval bír, amellyel az országgyűlési képviselőválasztásra való jogosultság jár, az törvényhatósági választójoggal bír. Ha tehát valaki véletlenül nem volna felvéve az országgyűlési választók névjegyzékébe, még mindig felvétetheti magát, a megfelelő kvalifikáció igazolása mellett, a törvényhatósági választói névjegyzékbe. Elz a széles választójog az én féLfogásom szerint talán nem is egészen megfelelő, mert az önkormányzati közigazgatás voltaképpen a helyi közszükségleteknek minél célszerűbb, minél olcsóbb és minél jobb ellátása. Jó utakat, jó közegészségügyet, jó iskolákat: ezeket követelhetjük az önkormányzattól, és ez nem az az országos fpolitika, ahol nekünk politikai szempontból a különböző világnézeti felfogások szerint össze kell ütköznünk a végből, hogy az út úgy legyen elkészítve, Ihogy ne porozódjék, hogy azon az úton haladni lehessen; hiszen ez a kérdés nem a bal- vagy a jobboldali felfogás szerint intéződik el, hanem a tehnika vívmányai szerint. A közigazgatás minden más ilyen ága arravaló, hogy azt szakszerű hozzáértéssel, de jószívvel, a pénzt hozzáadva, végezzük el, nem pedig hogy politikai vitákat rendezzünk a közigazgatás önkormányzati dolgainak végzése alkalmával. Én tehát szűkelbfb választójogot is el tudítam volna képzelni, mert hiszen az önkormányzat nemcsak intézkedik, nemcsak szabályrendeleteket alkot, hanem mindazoknak, amikről intézkedik, költségeit is maga viseli, tehát ki viseli ezt a költséget? Azok az adózók, akik többféle adót fizetnek, akik nagyobb mérték24*