Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-75

Az országgyűlés felsőházának 75. ülé tem, még mindig oly nagy számmal, amely mellett a közgyűlés ismét csak az általános irányításra és nem a konkrét igazgatási teendők intézésére lesz alkalmas. Eme tény következményét vonja le a törvényjavaslat azzal, hogy a törvényhatósági bizottság mellett konkrét feladatok ellátására a vidéki törvényhatóságokban az 1929 : XXX. tc.-ben most szervezett kisgyűléshez hasonlóan a törvényhatósági tanács alakjában új önkormányzati testületet teremt. A közgyűlés megtartja politikai jogkörét, al

: kot ja a szabályrendeleteket, alakítj bizottságokat, szervez állásokat, készíti a költségvetést, elintézi a zárszámadásokat, ez állapítja meg a vagyonkezelésnek és az intézmények igazgatásának körvonalait, a napi konkrét teendőket azonban a harminctagúnak tervezett törvényhatósági tanács látja el. A törvényhatósági tanács megalakításával egyidejűleg megszűnik a városi tanács, és azokban az ügyekben, amelyek eddig a törvények és szabályrendeletek értelmében a városi taács hatáskörébe tartoztak, jövőben a polgármester egyéni hatóságként intézkedik és határoz. A polgármester azonban a hatáskörébe utalt egyes ügyek vagy ügycsoportok intézését, személyes felelősségének érintetlenségével, helyettessel is intézheti, amikör is a megbízott a polgármester nevében intézi az ügyet, az intézésért azonban ő is személyesen felelős. A polgármesteri hatáskörben óriási fejlődést tervez a törvényjavaslat. Hisz a polgármester ezentúl teljbatalmúlag intézi az Összes adminisztratív ügyeket. A városi tanácsnak, mint testületi intézménynek megszűnése következtében a közigazgatás szervezete három oszlopon nyugszik, ezek a törvényhatósági bizottság közgyűlése, a törvényhatósági tanács és a polgármester. Az autonómia sértetlen mariad, a javaslat a törvényhatósági bizottság eddigi hatáskörét lényegében nem érinti^ és tulajdonképpen itt is csak egyes kisebb^ jelentőségű ügyek intézését veszi ki a törvényhatósági bizottság hatásköréből, amelyek az önkormányzat lényegét egyáltalában nem érintik. Ami a törvényhatósági tanács megalakítását, összetételét illeti, az autonómiálnaíki biztosítva lesz a túlsúly, a szakbizottságok' megalakítása teljesen autonomikus alapon történik. A törvényhatósági tanács létesítésében az autonómia megerősítését látom. Hiszen a javaslat szerint a törvényhatósági tanács, amely tisztviselők helyett a polgárok tanácskozó testülete lesz, részben átveszi a megszüntetett városi tariács hatáskörét, tisztviselőválasztó joga lesz. ő küldi ki az üzemigazgatóságok tagjait, kijelöli a szakbizottságok elnökeit a törvényhatósági bizottsági -tagok sorából. Mindez a jelenlegivel szemben nagy mértékben kiterjeszti az autonómiát. Gyakorlatilag nagy jelentőségűek a javaslatnak az üzemekre vonatkozó intézkedései. Minden üzem élére üzemi igazgatóságot tervez a javaslat, amelynek összeállítását is maga a törvényjavaslat határozza meg. Helyes elgondolása a javaslatnak, hogy független, számszéket állít fel a törvényhatóságban. Mert az autonómiánajk legnagyobb megnyugvást a vagyonkezelés tekintetében az adhat, ha van egy teljesen független szerv, amely a vogyonkezelést elvégzi. A törvényjavaslat szerint a főpolgármestert ezentiil is a közgyűlés fogja választani az» államfő által kijelöltek közül. Megbízatása hat évre szól, az államfő azonban időközben is bárFELSÖHÁZI NAPLÓ, V. se 1930. évi május hó 12-én

) hétfőn. 1Ö7 mikor felmentheti. A törvényjavaslat a főpolgármester eddigi jogállásán nem változtat, de széleskörű felügyeleti és ellenőrzési hatáskört biztosít a részére, amely lehetővé teszi tapasztalatai alapján a közérdekből szükséges eljárásnak kezdeményezését. A kolumnáris főtisztviselőket a törvényhatósági bizottság hat esztendőre választja, a többi tisztviselők alkalmazásának joga megoszlik a törvényhatósági tanács, a főpolgármester és a polgármester között. Megbízatásuk állandó jellegű. Részletesen szabályozza a javaslat a törvényhatósági bizottságból kizáró' okokat és az összeférheti

enséget s az 1929. évi XXX. tc.-nek teljesen megfelelően szabályozza a tanácskozás rendjét. A fővárosi alkalmazottaik képesítésére, fegyelmi felelősségére, nyugdíjazására és mellékfoglalkozására az 1929. évi XXX. tc.nek idevonatkozó rendelkezései lesznek irányadók. Ezekben ismertettem a javaslatnak kiemelkedő legfőbb rendelkezéseit, különösen azokat, amelyek a jelenleg érvényben lévő törvénynek rendelkezéseitől eltérnek. A törvényjavaslatban a belügyminiszter úr általában alapul vette azokat az alapelveket, amelyeket a közigazgatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. tc.-ben a törvényhozás már elfogadott és ezektől csak annyiban tért el, amennyiben azt a székesfőváros exponált, sok tekintetben sajátos helyzete megkívánta. A főcél volt az önkormányzati jogok megtartásával és megerősítésével a lehető legegyszerűbb, gyors és pontos közigazgatásnak biztosítása. Minthogy a törvényjavaslat ezt a célt biztosítja, Budapestnek további haladásához a törvényes kereteket megteremti és biztosítékot nyújt arra, hogy a székesfőváros nagy lépésekkel haladhasson tovább a fejlődés útján, (Ügy van! Ügy van! u közelien.) mindezek alapján nemcsak előadói tisztemből kifolyólag, hanem egyéni meggyőződésből is javaslom, és ajánlani bátorkodom a mélyen t. Felsőháznak, hogy ezt a törvényjavaslatot azokra a nagy fővárosi érdekekre való tekintettel is, amelyek annak mielőbbi életbeléptetéséhez fűződnek, az együttes bizottság javaslatának megfelelően általánosságban és részleteiben is változatlanul elfogadni s a Budapesti Ügyvédi Kamarának a mélyen t. Felsőházhoz benyújtott kérvényében előterjesztett, a bizottsági jelentésben ismertetett kérelmét az ott felhozott indokokra való tekintettel mellőzni méltóztassék. (Általános éljenzés és taps.) Elnök: Németh y Károly ő excellenciáját illeti a szó. Némethy Károly: Nagyméltóságú ElnökÜr! Mélyen tisztelt Felsőház! Amidőn az előttem szólott igen t. tagtársamnak és barátomnak, a törvényjavaslat előadójának most elhangzott, a törvényjavaslatot részletesen ismertető, igen tanulságos bevezető előadása után elsőnek szólalok fel, mindenekelőtt kijelentem, hogy én ezzel a törvényjavaslattal, a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslattal, aránylag igen röviden kívánok foglalkozni. Nem azért, mintha ez a törvényjavaslat, ez az évtizedek óta vajúdó, már a háború előtt, még inkább a háboni és az összeomlás után halaszthatatlanul sürgősnek felismert reformmü. nemcsak Budapest székesfőváros egész jövőjét olyan közelről érdeklő jelentőségénél fogva, de országos fontosságánál fogva is. nem érdemelné meg a beható kritikát Jól tudjuk, mélyen t. Felsőház, egészen eltekintve a törvényjavaslat előzményeitől és az előkészítő tárgyalásoktól, hogy ez a törvényjavaslat immár 21