Felsőházi napló, 1927. IV. kötet • 1928. december 20. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-65

Az országgyűlés felsőházának 65. ülése 1929. évi június hó 25-én, kedden. 231 részét vesztették el, amely körülmény a megmaradó részen való jövedelmező gazdálkodást megnehezítette. Határozottan ellenkezik ez a földreformról szóló törvénynek ama intézkedésével, hogy figyelembe kell venni minden ilyen igénybevételnél, hogy a gazdasági egység meg ne bontassék, hogy a megmaradt területen megfelelő gazdálkodást lehessen folytatni. Kimondja továbbá a bíróság egyik ítéletében, hogy az összes nagyszámú tanyai épületek a megmaradott részeken maradnak vissza és így e nagyszámú épületek kihasználása kérdésessé válik. Azt is idéznem kell, hogy közlegelő céljára túlnyomórészben szántóföldnek minősített és az átadásig szántónak használt terület vétetett el. Felemlítem még, hogy 1927. október 8-ikára tűzte ki a Vitézi Szék a Székely László által adományozott 180 katasztrális holdas tiszti vitézi telekbe Hadnagy Domonkos ezredes beültetését. Legyen szabad felolvasnom a Vitézi Széknek Székely Lászlóhoz intézett átiratát (olvassa): «Van szerencsém Tekintetességed szíves tudomására hozni, hogy nemes és hazafias elhatározásából Nagyléta község határában felajánlott tiszti vitézi telket a Kormányzó úr ő f őméltósága legmagasabb megbízásából és képviseletében folyó évi október 8-án fogom vitéz Hadnagy Domonkos ezredes birtokába átruházni. Tervem: ezen ünnepélyesség első része: díszközgyűlés alkalmával Nagyléta községben délelőtt 10 órakor, míg a telek ünnepélyes átadását a telken magán déli 12 óra 30 perckor Ujléta község lakosságának részvétele mellett végzem. Ezen nagyjelentőségű hazafias ünnepségre Tekintetességedet és becses családját tisztelettel meghívom.» Hogy miként vélekedik ebben a kérdésben Nagyléta, Ujléta és Vámospércs jó magyar népe, arra a legjobb bizonyíték az a méltó felelet, amelyet ezek a falvak adtak az Ofb. juttatásra. Ma ugyanis az a helyzet, hogy az igénybevett 638 hold földből 419 hold földre nézve a juttatott községek kijelentették, hogy ők erről a területről lemondanak és Székely Lászlónak és Izsó Imrének visszaadni kérik és csupán 219 hold föld az a terület, amelyre nézve eddig ilyen joglemondó nyilatkozatot nem tettek. De tévednek azok, akik azt hiszik, hogy az Ofb. visszaadta ezt a 419 hold megüresedett földet teljes egészében Székely Lászlónak és Izsó Imrének. Szó sincs róla, mert az Ofb. berkeiben más az igazság. Még most is, 1929. áprilismájus havában csak 191 hold földet adott vissza az Ofb., 221 holdra nézve pedig másként határozott az Ofb. bölcsesége Ugyanis 1929. április 18-án 18.533/29. Ofb. sz. alatt hozott határozatban a következőket mondja az Ofb. (olvassa): «Végzés. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság felhívja Ujléta község elöljáróságát, hogy a község részére juttatott 129 hold legelő, 15 hold bikarét, 5 hold gazdasági ismétlő lemondása tárgyában hozott képviselőtestületi határozathoz szerezze meg Bihar vármegye törvényhatóságának hozzájárulását» — két-három hónap! — «mert e nélkül a lemondás tudomásul nem vehető, minthogy Székely László és társai kérelme tárgyában, valamint a kérdéses területek további sorsa felől is csak a hozzájárulás megtörténte után tehető intézkedés. Felhívja a község elöljáróságát arra is, hogy a lemondott területek hasznosításáról gondoskodjék.» Erre rádupláz az 1929 évi május 15-én 22.728/1929. Ofb. szám alatt hozott határozat, amelyben a megüresedett többi területre nézve a következőképpen határoz az Ofb. (olvassa): «Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a költségátalány befizetésének végső határidejéül 1929. augusztus első napját jelöli meg és felhívja Vámospércs község elöljáróságát, hogy a megállapított utolsó és záros határidőre a község lakosságát minden vasárnap — tehát 12 vasárnapon keresztül — közhírrététel útján figyelmeztesse arra, hogy az elköltözés és lemondás folytán rendelkezésre álló 79 katasztrális hold juttatására jelentkezhetnek a költségátalány egyidejű lefizetésével olyanok is, akiknek érdemessége eddig megállapítva ugyan nem lett, de a törvény 2. §-a alapján földhöz juttathatók.» Tizenkét vasárnapon keresztül doboltatja az Ofb., hogy azokra a területekre, amelyek minden igazság szerint az ottani községeknek határozata alapján az illetőknek visszaadandók, nem akad-e valaki, aki ezt a földet mégis el akarja venni. Ez jellemzi az Ofb-nek egész eljárását a földbirtokreform lebonyolítása terén. (Zaj a középen.) Röviden végzek most már az esettel. Székely László és neje Csipő Eszter 27.182 pengő 32 fillérrel adósai 1925. év óta a Magyar Földhitelintézetnek. A debreceni kir. járásbíróságnál 1928. június 27-én 30.013/1927. sz. alatt iktatott kielégítési végrehajtási kérelem tanúsága szerint az Ofb. által igénybe nem vett területre kielégítési végrehajtás lett elrendelve 79.182 pengő és 32 fillér tőke és ennek 1925. évi szeptember 30-tól járó 18%-os kamata, valamint a bíróilag megállapított nagyösszegű perköltségek erejéig. A megmaradt birtok évek óta zár alatt volt. Időközben köztartozás miatt elárverezték Székely Lászlónak és nejének nagykőrösi házát és minthogy 1925. év óta egyetlen fillér sem folyt be sem bér, sem vételár címén a földhözjuttatottaktól Székely László kezeihez, rövidesen megperdül a dob Székely László megmaradt birtoka felett és ilyen módon teljesen koldusbotra jut az Ofb. jóvoltából. A magyar igazság legnagyobb dicsőségére a magyar nyelvkincsnek nincsen szava a német nyelven Justizmord-nak nevezett igazságszolgál atási fogalom meghatározására. Befejezem Székely László esetének ismertetését, befejezem ennek a Justizmord-nak ismertetését azzal, hogy annak szenvedő alanya, Székely László a Nagykőrösi Rokkantak Egyesületének elnöke, a Nagykőrösi Mezőgazdasági Munkások Onképzőés Olvasókörének elnöke, a Nagykőrösi Gazdakör, valamint a Nagykőrösi Move és Ifjúsági Tornaegyesület elnöke. Azt hiszem, hogy ennek a néhány ügynek ismertetése elegendő arra, hogy mindenki belássa, hogy ezek az égbekiáltó igazságtalanságok feltétlenül reparálandók. Ha nincsen mód arra, hogy ezek a barbárizmusok megtoroltassanak, — aminek tulajdonképpen be kellene következnie — úgy azt vélem, az igazságügyminiszter úr, aki azt a fogadalmat tette a Képviselőház nyilt színe előtt, hogy ő gyors segítője kíván lenni a szegénynek és ártatlannak, módot fog találni arra, hogy ilyen esetben sürgősen cselekedjék. (Helyeslés.) Ez okból a következő interpellációt vagyok bátor előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk! Olvassa): «Hajlandó-e az igazságügyminiszter úr az Ofb. feletti felügyeleti joga alapján megfelelő kezdeményező lépéseket megtenni az irányban, hogy mindazokban az esetekben, amikor egyes megváltást szenvedő birtokosokkal szemben az Ofb. ítéleteivel bíróilag többé nem reparálható súlyos méltánytalanság történt, ezek az ártatlanul kárt szenvedett felek az Ofb. alapból nyerjenek kártalanítást?» (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az igazságügyminiszter úr Ő excel lenciája kíván szólni. Zsitvay Tibor: Nagyméltóságú -Elnök Ür! 37*